156069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexil-fenil-ecetsav-származékok előállítására
5 diókban. Például a nitro^csoportot palládium jelenlétében redukáljuk hidrogén-atmoszférában, és így a S-amino-vegyületet kapjuk, amelyet szerves halogeniddel, így metil-jodiddal reagáltathatunk, és így a mono- és diszubsztitu- 5 ált-amiino'-vegyületet kapjuk, vagy pedig acilezzük a 3-amino-vegyületet, és így a ,3^alkanail-amino-vegyületet nyerjük. Az amino-vegyületet diazotálhaitjuk, majd a diazo-csoportot hidroxilcsoporttal helyettesíthetjük, amelyet viszont al- ^ kilezhetünk és így a 3-rövidszénláncú-a3)koxivegyületet kapjuk. Az aramo-csoportból származó diazónium-sót etil-xantáttal is kezelhetjük, majd a xantátot lúgos körülmények között elszappanosítjuk, aminek eredményeként a 15 meirkapto-vegyületet kapjuk, amelyet kívánt esetben alkilezhetünk diakil^zulfáttal vagy alkil-halogeniddel, és így az alkil-merkapto-vegyülethez jutunk. A diazóniurn-vegyületet réz(I)-halogenidde'l is reagáltathatjuk hidegen, sa- 20 vas körülmények között, aminek eredményeként a 3-halogenid képződik, vagy pedig rézCO^cianiddal reagáltathatjuk a 3-ciano-vegyületet kialakítása céljából, amelyet azután lúgosán elszappanosíthatunk a 3-amino-karbonil-vegyü- 25 letté. Amikor a fenil-gyűrűn egynél több Rm -csoport jelenlétére van szükség, más eljárást használunk. Például a ketont a 3-as helyzetben nit- j,o ráljuk, a megfelelő 3-amino-vegyületté redukáljuk, majd a 3-acil-amido-vegyüleíté acilezzük (ecetsavanhidriddel). Ekkor a 3-acil-^amidovegyületet ismét nitráljuk (füstölgő salétromsav és tömény kénsav felhasználásával), aminek 35 eredményeként 3-acil-amido-5~nitro-, 3-acil-amido~2-nitro- és 3^adl-arnido~6-nitro~keton vegyületek elegyét kapjuk. Ezeket az izomereket azután kromatográfiai úton különítjük el. Mindegyik izomer hidroHzálható 3-a:mino-esoporttal 49 rendelkező megfelelő vegyületté, amelyet a korábban jelzett módon tovább lehet reagáltatni a 3-as helyzetben szubsztituált kívánt vegyületté. Egy másik alternatíva szerint a 3*a<ail-amido- 45 gyököt változatlanul hagyjuk, és a nitro-szuhsztituenst a fentebb leírt módon reagáltatjuk, aminek eredményeként a kívánt 2,-, 5- vagy 6-szubsztituált vegyületó kapjuk. 50 A 3-aicil-Ha(mido- és a nitro-csoportok bármilyen kívánt sorrendben reagáltathatok annak érdekében, hogy a keton-vegyületben a 3-as és 5-ös, a 2-es és 3-as vagy a 3nas és 6^os helyzetben a különböző kívánt szubsztituenseket kap- 55 juk. A fenti reakciót a végtermékként nyerni kívánt vegyületek szintézisének bármelyik egyéb megfelelő lépésében lefolytathatjuk. 60 Sok keton egyéb eljárások különböző változataival is előállítható; e ketonok egy része a csatolt rajz szerinti III képlettel adható meg, ahol a szubsztituensek jelentése a fenti. E ketonok előállítása úgy történhet, hogy (55 6 A-módszer: Benzolt Friedel-Crafts-reafecióban egy Rp-halogeniddel reagáltatunk, aminek eredményeként egy Rp-ibenzol-vegyületet kapunk, majd az utóbbi vegyületet egy további Friedel-JCrafts reakcióban rövidszénláncú savkloriiddal reagáltatjuk. Az így kapott p-szubsztituált Rp-ketont szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőfokú tömény kénsavba visszük, és a kapott oldatot füstölgő salétromsavval reagáltatjuk, vagy pedig a ketont közvetlenül reagáltatjuk füstölgő salétromsavval. Az így kapott 3-nitro-4-Rp-ketont azután a 7. oldal utolsó bekezdésétől kezdve fentebb leírt módon a kívánt Rm -szá!rmazékká alakíthatjuk. B-módszer: A IV általános képletű ketont — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — a fenti A-módszerrel nyert 3-niitro-ke:ton vegyületből oly módon állítjuk elő, hogy a ketont inert oldószerben, így etanol és dioxán elegyében hidrogén-atmoszférában reduíkáljuk szobahőmérsékleten, platina-oxid katalizátorral. Ezután az oldatot gáz alakú hidrogén-kloriddal kezeljük, és az így kapott amino-sót töimény sósav vizes oldatába visszük, és szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon tartjuk. Ezután rézí(I)-kloridoldatot adunk hozzá, nátriium-nitrit^oldat hozzáadása után, és a reakcióelegyet keverjük. Az így kapott 3-klóir-vegyületet a 6-os helyzetben nitráljuk az A-módszernél leírtak szerint. Az így kapott 3-klór-6-nitro-fceton vegyületet kívánt esetben a 2-Rm-, 5~halogén-iketO'-vegyületté alakíthatjuk a fentebbi 7—9. oldalakon leírtak szerint. C-módszer: Az V képletű ketont — ahol Me vagy Et jelentése a fenti — úgy állíthatjuk elő, hogy 4--.bróm-2,6-d!iklór-anilin benzollal és amil-nitrittel készült oldatát több órán keresztül forraljuk visszáfolyató hűtő alatt. Az így kapott 4-ibróm42;,6^diklór-(bifenil vegyületet jégecetben redukáljuk szobahőmérsékleten hidirogén-atmoszféirában, platina-oxid katalizátorral. A kapott 4-tcdklohexil-3,5-dikló,r-'brómbenizolt magnéziumforgácsot tartalmazó oldathoz adjuk. Az oldatot egy ideig keverjük, majd acetaldehidet (vagy propionaldehidet) adunk hozzá, és az elegyet rövid ideig ismét visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ilyen módon metil- (vagy etil-) ->(4--ciklohexil^3,5 -diklór-fenil)-karbinolt kapunk, amelyet száraz piridihben króm-triioxiddal kezelünk, aminek eredményeként a 4-lciklohexil-í3,5--diklór-keton vegyületet kapjuk. D-módszer: A VI általános képletű ketont — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — úgy állítjuk elő, hogy 2,i3-ddklór^difenil és ecetsav elegyét 1,
