156043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására
3 gyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A íenítemlíteitt i2-propinJ l-ol reakcióképes észtereiként elsősorban a halogenidek, mint a bromid, jodlid vagy klorid, továbbá az alkán- g szulfonsav- és arilszulfonsavészterek, mint a metánszul'fomsav- ill. p-toluolszulfonsavészterek j önnek tekintetbe. A foreakció közegként pl. absz. dietiléter vagy tetrahidrofurán 1,2-dimetoxietánnal (eti- in lénglikol-díimetiléterrel) képezett elegye alkalmazható. A (II) általános képletű alkálifémvegyületek „in situ" állíthatók elő más, erre alkalmas alkálifémvegyületekből. Az ilyen célra különösen alkalmas trifemlmetil-lítium előnyösen maga is ,,in situ" állítható elő valamely más szerves lítiumvegyületből, mint femil-lítiumból, pl. oly módon, hogy az ismert módon előiállított és diietiléterben oldott fenil-lítiumhoz trifenilmetán 1,2-di.metoxietámnal készített „fl oldatát adjuk. Minthogy a trifenilmetil-lítium élénk színű oldatokat képez, képződése, valamint a hozzáadott (II) általános képletű izonipekotinsavészter által történő felhasználása könnyen megfigyelhető. Trifenilmetil-lítium. he- „5 lyett pl. trifenilmetil-fnátrium vagy trifenilmetil-kálium is alkalmazható. A találmány szerinti eljárás során végbemenő reakciók rendszerint gyengén exotermek és szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten foly- .,, tathatók le; adott esetben a kiindulóanyagoktól és a reagálóanyagok mennyiségétől függően a reakcióelegy hűtése szükséges lehet. Számos (II) általános képletű 1-helyettesített izonipekotiinsav-alkilésziter már ismeretes; to- Cg vábbi ilyen vegyületek az ismertekhez hasonló módon, egyszerű eljárással állíthatók elő. Előállíthatunk pl. ilyen kiindulóanyagofcat az izonikotinsiav rövidszénláncú alkilészitereinek (III) általános képletű halogénvegyületekkel — e 40 képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel, Rx jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — 45 történő kvaternerezése, majd a kapott termék pl. ródium-alumíniumoxid-kaitalizáitor jelenlétében lefolytatott katalitikus hidrogénezése útján. Még általánosabban tehát az Rx helyén 50 telítetlen alifás csoportot tartalmazó kiindulóanyagok előállítására is alkalmazható az az eljárás, amely szerint valamely rövidszénláncú alkilcsoportot tartalmazó izonipekotinsav^alkilésztert egy (III) általános képletű halogeniddel 55 vagy egy megfelelő metánszulfonsav- vagy p-toluolszulf onsavészterrel reagáltatunk. Az (I) általános képletű vegyületek, valamint szervetlen vagy szerves savakkal képezett addíciós sóik a találmány egy további változata ér- go telmében oly módon is előállíthatók, hogy valamely (IV) általános képletű vegyület — ahol RÍ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — nitrilcsoportját önmagában ismert módon alkoholízisnek vetjük alá és ki- 65 A vánt esetben az így kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. Az alkoholízis valamely ásványi sav, valamely rövidszénláncú alkanol és. adott esetben víz egyidejű vagy egymást követő behatása útján történik. Ennek során pl. oly módon járhatunk el, hogy a (IV) általános képletnek megfelelő nitrilt egy rövidszénláncú alkanolbam, tömény ásványi sav, különösen kénsav jelenlétében több óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az eljárás egy másik lehetséges kiviteli módja esetében a (IV) általános képletű nitrilt hidegen hidrogénklotriddal kezeljük, az így képződött imidklorid-hidiroikloridot egy vízmentes rövidszénláncú alkanollal reagáltatva a megfelelő imidoalkilészter-hidrakloriddá alakítjuk, majd ez utóbbit vízzel az (I) általános képletű alkilészterré bontjuk el. Az eljáráshoz kiindulóanyagként szükséges (IV) általános képletű niitrilek pl. izonipekotinamidhak. valamely (VI) általános képletű hidroxilvegyület reakcióképes észterével való reagáltatása és az így kapott 1-helyettesített izonipeikotamidmak pl. tionilkloriddial benzolban történő forralása útján a megfelelő nitriUé való átalakítása, végül pedig a 2:-propi;nil-gyöknek a fentebb ismertetett előállítási eljáráshoz hasonló módon történő bevitele útján állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy harmadik lehetséges kiviteli módja értelmében oly módon is előállíthatjuk az (I) általános képletű vegyületeket és szervetlen vagy szerves savakkal képezett sóikat, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet — ahol R2 jelentésié megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — egy (VI) általános képletű vegyület — ahol Rí jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk. Ez a reakció szobahőíokoin vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten, valamely erre alkalmas szerves oldószerben, pl. etanolban, acetonban, etilaoetátban vagy dimeitilformamidban folytatható le. Kívánt esetben valamely savlekötőszer, pl. káliumkarbonát és/vagy káliumjodid hozzáadásával gyorsíthatjuk a reakciót. Reakcióképes észtenként különösen halogénhidrogénsavészterek, mint klorid, bromid vagy jodlid, továbbá arilszulfoínsavészteirek, pl. p-toluolszulfoinsavészterek alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás negyedik lehetséges kiviteli módja értelmében az (I) általános képletű vegyületeket, valamint szervetlen vagy szerves savakkal képezett sóikat oly módon is előállíthatjuk, ihogy valamely (VII) általános képletű 1-helyettesített 4-(;2-propinil)-izonipekotinsavat — e képletben RÍ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — önmagában ismert módon rövidszénláncú alkilészterré alakítunk és kívánt esetben ez utóbbit valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a (VII) általános képletű karbonsavat egy rövidszénláncú diazoalkánnal, különösen diazometánnal, vagy pedig vízlehasító-Í
