156036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsav-származékok előállítására

3 ellenes hatást állatkísérletek során, pl. tengeri malacok UV^erithémáján (UV-sugarak által okozott bőrgyulladás) és patkányok Bolus alba­ödéméjén lehet kimutatni. Az I. általános kép­letű savak ezen. kívül még kozmetikai célokra 5 is alkalmasak, mint UV-sugarakat abszorbeáló anyagok, pl. napvédő krémek alkatrészeként, minthogy a káros gyulladást okozó 290—300 m/t hullámhosszúságú sugarakat abszorbeálják, ugyanakkor a kívánatos 315 m/t hullámhossz 10 feletti barnító hatású sugarakat átengedik. Az I. általános képletű savakban és az aláb­biakban megnevezett megfelelő kiindulási anya­gokban az Rí—iR4 helyettesítők jelentése rövid­szénláncú alkilcsoportként egymástól függetlenül 15 pl. metil- vagy etil-gyök. Az említett helyettesítők egy része n-propil-, izo-propil-, n-butil-, szekbutil- vagy terc.butil­gyök is lehet. Rx —R 4 rövidszónláncú alkoxi- 20 csoportként vagy halogénatoimként pl. metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, n-butoxi- vagy izobutoxi­csoportot, illetve klór- vagy fluoratomot kép­viselhet. R5 és R 6 mint rövidszénláncú alkil­csoport mindenekelőtt metil- vagy etilgyök, 25 de R5 helyettesítőként szóhajöbet még n-pro­pil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, ter/c.butil-, n-pentil- vagy izoipentil-gyök is, különösen ha R6 hidrogénatom. A következő példák közelebbről megmagya- K Q rázzák a találmány szerinti eljárás kivitelezé­sét, de a találmány terjedelmét semmiképp sem korlátozzák. A hőmérsékleti adatokat Cel­sius-fokokban adjuk meg. Sö 1. példa: 1)3,3 g 2-iindolinoin, 50 ml m-,bróm-a,«,«-tri­fluor-toluol, 1,0 g rézpor és 10,0 g káliumkar­bonát elegyét 24 órán keresztül forraljuk, mi- 40 mellett egy kevés bróimtrifluortoluolt ledesztil­lálunk a keletkezett víz azeotrop úton történő eltávolítására. A reakcióelegyet lehűlés után szűrjük, a kiszűrt anyagot benzollal rövid ideig forraljuk és leszívatjuk. A két szűredéket 45 egyesítjük és előbb vízsugár-vákuumhan, majd magas vákuumban bepároljuk. A maradékot éterrel felvesszük és hideg 1 n nátriumhitíroxid­oldattal háromszor mossuk. A lúgos oldatot 5 n sósavval gyengén megsavanyítjuk, nátrium- 50 kloriddal telítjük és éterrel extráháljuk. Az éteres oldatot bepárolva vörös színű olaj ma­rad vissza, melyet Ihatvonszoros mennyiségű szi­likagélen kromatoigrafálj uk. Benzol-etilacetát­-jégecet (94—5—1) eleggyel eluálva a 2—7. 55 frakcióban nyers [o-(a,a,a-trifluoir-m-toluidino)­-fenil]-ecetsavat kapunk, melyet megismételt kromatográfiával és ezt követően éter-petrol­éter elegyből történő kristályosítással tisztítunk, op.: 112—414°. 60 2. példa: 13,3 g (0,10 mól) 2-indolinont feloldunk 50 ml l-jmetil-;2-pirrolidinonban és az oldatot nit- 65 4 rogénatmoszféra alatt 4,8 g (0,10 mól) nátrium­hidrid diszperzióval (50%-os) elegyítjük. Egy óra múlva hozzáadunk 212,5 g (0,:liO mól) m­-bróm-a,a,a-trifluortoluolt 20 ml l-metil-12-pir­rolidiinonban és 20 g rézport. Az elegyet 22 órán át 150iO on keverjük és ezután vízre önt­jük. A vizes szerves oldatot 4 pH-értékre meg­savanyítjuk, éterrel extraháljuk és az éteres ol­datot 2 n nátriumkarbonát-oldattal alaposan extráháljuk. A nátriumkarbonátos oldatot óva­tosan megsaVonyítva sárga csapadékot kapunk. A kapott szuszpenziót éterrel extraháljuk és az éteres oldatot kevés aktív szén hozzáadásá­val szobahőmérsékleten színtelenítjük. Az éte­res oldatnak rotációs bepárlóban 0: —20° -on tör­ténő bepárlása után petroléter hozzáadására színtelen kristályok formájában [o-i(a,a,«-triflu­or-m-toluidino)-fenil] -ecetsav válik ki. Kiterme­lés 2,0 g (10%). Op.: lil,3i—illő0 (éter-petroléter elegyből). 3. példa: 13,3 g (0,10 mól) 2-indolinont feloldunk 50 ml 1-metil H2-pi:rrolidiinonbain és nitrogénlégkör­ben 12,0' g (0',2il4 mól) káliumhidroxiddal ele­gyítjük. Egy óra múlva hozzáadunk 22,5 g (0,10 mól) m-brÓ!m-«,a,«-t:rifluoir-:toluolt 20 ml 1-me­til-2-pirrolidin'onban és 3,0 g rézport. Az ele­gyet 18 órán át iW-om keverjük és ezután vízre öntjük. A vizes-szerves oldatot 4 pH-ér­tékre megsavanyítjuk, éterrel extraháljuk és az éteres oldatot 2 n nátriuimkarboin'áttal alapo­san extraháljuk. A nátriumkarbonátos oldatot óvatosan megsavanyítva sárga csapadékot ka­punk. A kapott szuszpenziót éterrel extrahál­juk és az éteres oldatot kevés aktív szén hozzá­adásával szobahőmérsékleten színtelenítjük. Az éteres oldatnak rotációs bepárlóban 0'—20° -on történő bepárlása után petroléter hozzáadására színtelen kristályok fórmájában [o-(a, a , a -triflu­oir-m-toluidino)-fenil]-ecetsav válik. ki. Kiter­melés 4,2 g (14,5'%). Op.: 113'—115° (éter-pet­roléter elegyből). Ezekkel a példákkal analóg módon a követ­kező fenile'cetsavHSzarmazekokat állíthatjuk elő: [o-(2,3-xilidino) -f enil] -ecetsav; [0 -'(3-trifluo!rmetil-, 6-klór-anilino)-fenil]-ecetsav, op.: 94—9:6°; [o-.(6 ^metoxi-im-toluidinoi)-fenil]-ecetsav, op.: 105—107°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I. általános képletű új helyette­sített fenileoetsava'k előállítására — e képlet­ben Rx rövidszénláncú alkil- vagy alkoxi-cso­portot, halogénat'Omot (1'7-es rend­számig bezárólag) vagy trifluorrnetil­gyököt, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom