156021. lajstromszámú szabadalom • Hosszú élettartamú wolfram-rénium hőelem

3 tolás során valamibe beleakad, apró darabokra esik szét. A találmány szerinti hőelem gradiensmérőként alkalmazva, néhány kp erővel is kifeszíthető úgy, hogy az érzékelőpont belógása elhanyagol- 5 ható, még méteres hosszon is, miáltal a mérés helyét igen jól meg tudjuk határozni. A -találmány szerint készült igen nagy hő­mérséklethatárig használható, többszöri mérésre alkalmas hőelemet az alábbiak kombinációja 10 jellemzi: — a hőelem érzékelőj e^pontjában egyesített — célszerűen összeforrasztott, vagy. hegesztett — szárak száma 3, vagy annál több; — a hőelemszárak legalább egyikének anyaga 15 olyan 5%-nál kisebb réniumtartalmú wolf­ram, mely egy, vagy több, kizárólag páratlan vegyértékű elemet tartalmaz, éspedig elemien­ként 0,02%-nál kisebb mennyiségben; — a hőelemszárak egyik végén zárt, fémoxid- 20 mázzal bevont wolírarncsőbe vannak érintés­mentesen behelyezve, mely cső másik vége vákuumzáró pecséttel van ellátva, belsejében pedig inertgáztöltés van. A legnagyobb isimért hőmérsékletméréshatárú 25 fém hőelem a találmány értelmében többféle­képpen is elkészíthető: egyik megoldásnál az érzékelő-pontba egy további huzalt hegesztünk, mely áramot nem vezet, hanem segítségével az érzékelő-pontot a felületre kötjük. Másik leihe- £0 tőség: az érzékelő-pontban egyesítünk még egy, vagy több passzív szárat, melyek vagy egy­irányúak az áramot szállító szárakkal, vagy ellenkező irányúak. Előbbi esetben három, azo­nos anyagból készült szár tekercseléssel úgy S5 alakítható ki, hogy a negyediket a térben meg­tartsák. Abban az esetben, ha a szárak ellenkező irányúak, az érzékelőpontot a térben kifeszítve lebegve tarthatják. Az így elkészített hőelem 40 még 500 C°/cm gradiensű tér mérésére is alkal­mas, mert szárainak hővezetése mindkét irány­ban azonos. Az ilyen alakzattal készített hőelem igen gyors mérést tesz lehetővé: 0,5 mm szárátmérő 45 esetén az ún. kacsos hőelem időállandója 1 má­sodperc, a rácsos hőelemé 10, a gradiensmérőé 4 másodperc, ami természetesen a tér esetleges hidrogéntartalmának és hőmérsékletének növe­lésével csökken. 50 Új megoldást sikerült találnunk a hőelem védőcső kialakítására is. A védőcsövet — a szo­kásos kerámiaicsövek helyett — wolframból, vagy molibdénből készült cső alkotja, melynek révén a hőelemes hőimérsékletmérés-technikában 55 eddig teljesen ismeretlen, rendikívüli igénybe­vételt képes a 'hőelem elviselni: olvadt acélba mártható, sőt ilyen helyzetben beépíthető, redu­káló atmoszférában pedig 2400 C°-ig használ­ható. 60 A hőelemes hőimérsékletmérés terén jelenleg ismeretlen olyan wolfram vagy molibdén alap­anyagú védőcső alkalmazása, amely gázzáró s így külső oxidáló atmoszféra esetén is használ­ható. 65 4 Felismertük, hogy ha a — már a hőelemszár anyagánál tárgyalt — kis réniumtartalmú alap­anyagból lényegesen kisebb, 0,01—1% Re-tar­talommal külső védőcsövet készítünk, és azt kívülről fémoxidnmázzal vonjuk be, akkor az így elkészített hőelem oxidáló atmoszférában is kiválóan használható, lehetővé válik továbbá, hogy a védőcső belsejében inert védőgáz-atmosz­férát tarthassunk fenn a hőelemszárak meg­védése céljából. A védőcső külső felületét a máz felvitelé előtt, annak jobb tapadása érdekében célszerű recézni. A recézés, azon túlmenően, hogy a máz tapa­dását a rendkívül nagy igénybevétel esetében is biztosítja, a hőelem időállandóját is csökkenti. A találmány szerinti hőelem egyik előnyös kiviteli alakjánál két hőelemlhuzal van egymás­tól elszigetelve, ezek azonban nem feltétlenül wolfram-rénium ötvözetűek, hanem a már szab­ványosított kivitellel és anyagból is készülhet­nek. A védőcső inertgáz-töltésének fenntartásához a cső nyílásánál vákuumzáró pecséttel való le­zárást alkalmazunk. Kísérleteink azt mutatták, hogy üveganyagú pecsét esetén az olvadt vasba való 300-szori bemerítés után is jól biztosítható volt a cső belső felületének és a hőelemszárak­nák korrózióvédelme. A találmány szerinti hőelem néhány, példa­képpeni kiviteli alakját ábráink segítségével is­mertetjük, melyek közül — az 1. ábra háromszárú kacsos hőelemet mutat be vázlatosan; — a 2,. ábrán négyszárú hőelem látható wolf­ramcsőben kifeszítve; — a 3. ábrán rácsos négyszárú hőelemet mu­tat be, végül — a 4. ábránkon fémoxid-mázas, wolfram védőcsöves hőelem látható. Az l.-es ábrán látható megoldásnál 1 a há­romszárú hőelem érzékelő pontja, amelyből a hőelektromos erőt elvezető 2 hőelemszárak és a 3 harmadik szár — az ún. kacs — fut ki, mely utóbbi például egy tekercselt csőkemence 4 tekercsmenetére van felcsavarva. A 2. ábrán látható elrendezés előnye az, hogy a 8 wolfram védőcsőben kifeszített hőelemnél az 1 érzékelő pontból kifutó 2a és 2b hőelem­szárak azonos anyagúak, miáltal a hőelem ép­pen annak a térrésznek hőmérsékletét mutatja, amelyben az 1 érzékelőpont van, hiszen az ebbe a pontba vezetett hőteljesítmény azonos a má­sik két száron át elvezetett bőteljesítménnyel. A 3. ábránkon bemutatott rácsos négyszárú hőelemnél az 1 érzékelő pontból három darab, azonos anyagú 2 hőelemszár fut ki és az eltérő anyagú (célszerűen a negatív) 5 hőelemszárral együtt a 6 kerámia pálcába fut. A 2 hőelem­szárak például a velük azonos anyagú 7 teker­cselő huzallal merevítve vannak, Végül 4. ábránkon bemutatott fémoxidmázas védőcsőben elhelyezett hőelemnél 1 az érzékelő pont, a 2 hőelemszárak 6 kétlyűkú kerámia­testben futnak, mindezek a 8 wolfram- vagy molibdén-alapanyagú védőcsőben helyezkednek 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom