156013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok folyadékkal való kezelésére
156013 róapplikátor tárcsákkal felváltva alkalmazva az összenyomhatóság tekintetében átlagosan 9 %-os javulást értünk el az ismert tárcsa segítségével készített rudakkal szemben és ugyanakkor az összenyomhatóság változása is 5 12°/(r kal csökkent. A fentiekben ismertetett jelentős előnyöket a találmány szerinti megoldással úgy biztosítjuk, hogy folyékony lágyító anyagot tob. 5— 120, előnyösen 20—60 mikron átmérőjű csép- 10 pékben juttatunk az anyagra, . legalább 9 m/ /sec sebesség mellett, előnyösen 15 m/sec, sőt 21 m/sec sebességgel a mellette elhelyezkedő kezelendő anyag pályájára keresztirányban és ezek a cseppek az anyag összes elérhető sza- 15 kaszát egyenletes borítóréteggel vonják be. Általában a bevonandó anyag összefüggő szintetikus szálakból álló kóc, melyet oly mértékig nyitunk szét, mely lehetővé teszi, hogy a lágyítóanyag cseppjeinek legalább egy része 20 az anyagon keresztül^ hatoljon és eközben egyenletesen oszoljon szét az anyag teljes szálas szerkezetén. A legelőnyösebb megoldás szerint a szétnyitott szálakból álló szalagot legalább rnegköze- 25 lítően vízszintes pályán mozgatjuk a forgótárcsa fölött, ennek során a cseppek áthatolnak az anyagon, majd arra visszahullnak. Egy előnyös működtetési módnál a forgó- c0 tárcsák lyukacsos felülettel vannak kiképezve, melyen a folyékony lágyítóanyag nem hatolhat át közvetlenül és szabadon. Ennek megfelelően a nyílások (így példaképpen szoros szövésű, lényegileg többszörösen hajtogatott 35 fémszövet) rendkívül szűkek, vagy kanyargós pályát határolnak és így megakadályozzák, hogy a folyadékcseppek sugárirányú pályán közvetlenül kihatolhassanak a tárcsa belsejéből. A kialakítás szerint a folyadék inkább a 40 forgótárcsa külső felülete felé szivárog és az egyes kialakult cseppek érintőlegesen szóródnak ki a tárcsából a forgás okozta centrifugális erő segítségével. Nyilvánvalóan a cseppek nagyságának és a szalagra juttatásának egyen- 45 letes mértéke a cseppek képződésének és a szórási mechanizmusának a függvénye a találmány szerinti kialakításnak megfelelően. Általában a tárcsa porózus (lyukacsos) felületét a 7. ábrán hatszoros nagyításban, ke- 5" resztrnetszetben szemléltetett kialakításnak megfelelően többszörösen hajtogatott szőtt fémszövetnek egységes szerkezetté való szinterezésével alakítjuk ki, azonban bármely egyébként megfelelő porózus szerkezet is al- 55 kalmazható, így pl. egyszeres, finom fémszövetből készült, 400 nyílással kiképzett szita, melynél a nyílások mérete kb. 0,38 mm nagyságrendű. Különösen alkalmasak a találmány szerinti kialakításnál az olyan szinterezett szer- 60 kezetek, mint amiket a 2 925 650 számú USA szabadalmi leírás ismertet, ez a kialakítás azért különösen előnyös, mert kiváló mechanikai szilárdságánál fogva a folyamatos üzemeltésénél fellépő feszültségekkel szemben el- 65 lenálló és ugyanakkor áramlási kapacitása is igen kiváló. Meglepő módon ugyanez a hatás nem volt elérhető, ha jelentős mértékben növeltük a tárcsákon a nyílások számát. így a szokványos tárcsákon a 0,80 mm-es nyílások számát öt-hatszorosra növelve nem volt biztosítható a találmányunk szerinti kialakítással azonos erős szerkezet a készítményeknél. Ennek megfelelően a forgótárcsa porózus felületét, az alkalmazott nyílások számát és méretét, vagy az azon kialakított áthaladási pályát mindenkor megfelelően kell megválasztani. Előnyös módon a nyílásokkal kialakított szerkezet négyzetcentiméterenként 30—150 pórussal van kialakítva, melyek nagysága (átmérője) 5—120 mikron között változik. A legelőnyösebb kialakítás szerint a porózus felület cm2 -ként 70 pórust tartalmaz 20—60 mikron átmérővel. Ilyen készítményeket a Bendix Co. „Poroloy" lap néven és az Aircraft Porous Media, Inc. cég „Rigimesh" szinterezett szőtt fémlapként hoz forgalomba. Igen kiváló eredményt értünk el pl. négyszeresen hajtogatott 12x64 szálas „Rigimesh"-lap alkalmazásával (5, ül. 25 fémhuzal 1 cm-ként 0,06, ill. 0,04 mm vastagságban), a lap vastagsága 0,15 mm és a pórusok nyílásátmérője 35 mikron. Kétszeresen hajtogatott 400 és 100 szálból álló fémszita kombináció alkalmazásával is igen jó eredményeket értünk el. A találmány egy előnyös kiviteli változata szerint egyenként 1,6—16 den. szálakból álló összesen 20,000—70,000 szálból álló (tetszés szerinti keresztmetszettel és előnyösen centiméterenként 4—8 hullámosítással) kócot alkalmazunk, melynél a teljes denier 30,000 és 120,000 között mozog, azt szétnyitjuk és 25—37 cm méretű szalaggá alakítjuk, majd az 1. és 2. ábrán szemléltetett berendezésen vezetjük át, lényegileg vízszintes síkban, kb. 10 cm-es távolságban a szórótárcsa kerületétől és kb. 60— 152 m/perc sebességgel. A tárcsa, amelyet egyik részén a már előbb ismertetett 4 réteges 12X64-es szálból álló színterezett szőtt fémszitából alakítottunk ki, kb. percenként 2000 és 4000 fordulatszámmal forog és abba kellő mennyiségű lágyítót adagolunk, hogy legalább vékony hártyát alakítsunik ki a tárcsa belső palástfelületén. A lágyítót általánosságban triacetint (viszkozitása 17 C°-nál 28 cps) átkényszerítjük a porózus felületén és az érintőleges irányban hagyja el a tárcsát a keletkező centrifugális erő következtében egyenletes cseppnagysággal, kb. 15—24 m/sec. sebességgel. A lágyító cseppecskék a szálakkal vagy közvetlenül ütköznek, vagy áthatolnak az anyagon és arra visszaesnek, homogénen beborítják a teljes szálas-anyagszerkezetet, lényegében egyenként 75 mikronnál kisebb méretű finom cseppekkel. A cseppek nagybb részének mérete 25 és 50 mikron között van. Az alkalmazás egyenletessége oly mértékű, hogy kóc esetében az összenyomhatósági értéket legalább 5%-kal 3
