156007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomlemezek meleghengerlés alatti összetapadásának megelőzésére
156007 ugyan a vasszulfát tapadásgátló' hatását, azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint ez a hatás nem volt kielégítő, és a tapadásból származó lemezselejt alig volt kevesebb az egyszerű vasszullfát-tartalrrDÚ fürdő használata esetén keletkezőnél. A lebegtetett anyagok ugyanis nem tudtak egyenletesen -behatolni a lemezek közé, és a lebegtetett anyagot sok esetben nem lehetett eltávolítani a finomlemez felületéről. Egy szabadalmazott eljárás szulfitszennylúg és mangániszap alkalmazását ajánlja a lemezek összetapadásának csökkentésére. A gyakorlatban ez a módszer sem bizonyult kielégítőnek, lényegileg ugyanolyan okok miatt, mint a lebegtetóses módszer. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely aiz eddig használt kénsavas pác speciális adalékolása útján egyszerű és olcsó módon biztosítja a finomlemezek tapadásának csökkentését a hengerlés szempontjából megkívánt előnyös értékre. A találmány alapja az a felismerés, hogy finomlemezek hengerlésekor csökkenthető a lemezfelületek összetapadása (összehegedése), ha a pácfürdóhöz alumíniumszulfátot, kalciumszulfátot és/vagy alkáliszulfátot adagolunk. A találmány eljárás finomlemezek meleghengerlés alatti összetapadásának megelőzésére, az egymásra helyezett hengerlendő lemezek bánsavas pácfürdőibe való bemerítése útján, amely abban áll, hogy a lemezeket legalább 6 g/l, célszerűen 30—60 g/l alumíniumszulfátot, kaleiumszulfátot és/vagy alkáliszulifátot tartalmazó, legalább 30 C°, célszerűen 50—.615 C° hőmérsékletű kénsavas pácfürdőbe merítjük legalább 2 perc, célszerűen 4—16 perc időtartamra. Az ilyen fürdővel kezelt lemezekből hengerléssel nyert finomlemezek könnyen szétválaszthatok, és felületükről a szulfátsó kívánt esetben, pl. ónozás, horganyzás, zománcozás vagy egyéb bevonás esetén az amúgyis alkalmazásra kerülő újabb pácolással és öblítéssel maradéktalanul eltávolítható. A találmány szerinti eljárás a lemezek tapadását olyan mértékben csökkenti, amely ahhoz szükséges, hogy a lemezek a hengerlés hatására ne csússzanak el egymásról és ne gyűrődjenek össze. Különösen előnyösnek találtuk az alumóniumszulfátot tartalmazó oldatot, mert az ilyen pácfürdőben való kezelés után a finomlemezek egymáson való elcsúszás és gyűrődés nélkül hengerelihetők, és a hengerlés után könnyen szétválaszthatok, vagyis a hengerlés folyamán a szomszédos lemezek felületei nem hegednek össze. A találmány szerinti eljárás az alábbi főbb előnyöket mutatja: a) A káló, vagyis a méretvágással kapcsolatban elkerülhetetlen, statisztikusán megállapított veszteség, valamint a selejt csökkentése folytán javítja a fajlagos anyagfelhasználást és csökkenti az önköltséget. b) Javítja a munka termelékenységét, mert a lemezek könnyű és gyors elválasztását teszi lehetővé, és kiküszöböli az összetapadt lemezek szétválasztásálhoz az eddigi eljárások esetében szükséges nehéz fizikai munkát. c) A fürdő egyszerűen és -gyorsan előállítható. 5 d) A finomlemezek felületén a hengerlés után megmaradt fémsópor könnyen eltávolítható, ill. vízzel könnyen leoldható. e) A munkaidő-ráfordítás csökkentése folytán növeli a termelékenységet. 2Q A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 15 310 g/liter alumíniumszulfátot és 3% kénsavat tartalmazó, 40—65 C° hőmérsékletű fürdőt készítünk. A hengerlendő lemezeket páckosárha helyezzük annyira lazán, hogy a folyadék által egész 2Q felületük nedvesíthető legyen, A kosarat daruval a fürdőbe helyezzük, és kb. 5 percen át benne tartjuk, majd a daruval kiemelve a kosárban levő lemezekről a páclevet lecsurgatjuk. Ezután a lemezeket a szokásos módon kb. 2g 800 C°-ra felmelegítve hengereljük. Az így kezelt lemezek felülete hengerlés után kiváló minőségű, sima és semmiféle egyenetlenséget nem mutat. 30 2, példa: Mindenben az il. példa szerinti módon járunk el, azonban a fürdőhöz (ferroszulfátot tartalmazó elhasznált páclevet is adunk. Ilyen fürdőt cél„5 szerűen úgy állítunk elő, hogy 10 m 3 űrtartalmú páckádba 7 m3 350^450 g/l FeS0 4 -et és 1—12% szabad kénsavat tartalmazó elhasznált páclevet öntünk, A fürdőt 50—,615 C°-ra melegítjük, majd 3i5i0i—400 kg technikai alumánium-4Q szulfátot adunk hozzá. Az alumíniumszulfát a beadagolás után egy órával gyakorlatilag teljesen feloldódik, ós így a fürdő használható. A fürdőt célszerű hetenként tisztítani olyan 45 módon, hogy az oldatot egy másik tiszta páckádba átszivattyúzzuk. A kiürített kádból az üledéket eltávolítjuk, és a kádat kimossuk. Ezután az oldatot a kádba visszaszivattyúzzuk, és hatóanyag-tartalmát alumíniumszulfát hozzá-50 adásával a kezdeti értékre állítjuk ismét be. Az ilyen oldattal kezelt lemezek hengerlés után könnyen elválaszthatók egymástól, és felületük teljesen kifogástalan. 55 3. példa: 6%-os kénsavas fürdőhöz 40'—45 C° hőmérsékleten annyi kalciumszulfátot adagolunk, amennyit a fürdő feloldani képes, majd a hen-60 gerlendő lemezeket ebbe a fürdőbe merítjük 4—6 perc időtartamra. Az oldott kalciumszulfát mennyisége növelhető 1—2%0 nátriumklorid hozzáadásával. Így 65 a fürdő CaS04 -tartalmát ritkábban kell pótolni. 2
