155984. lajstromszámú szabadalom • Nyújtható rugalmas fémszalag

5 A 9. ábra az összekötő csap más kiviteliét ábrázolja. A 10. ábra a 7. ábra szerinti keresztirányú tagokból képzett szalag részletét ábrázolja nyu­galmi helyzetben. 5 A 11. ábra a 10. ábra szerinti szalagrészeket ábrázolja nyújtott helyzetben, egyik párhuza­mos felülete által határolva. A 12. ábrán a 10. és 11. ábrákon ábrázolt sza­lag perspektivikus képe látható hosszirányban. io A 1.3. ábra a szalag ismét más kivitelét ábrá­zolja nyugalmi helyzetben. A 14. ábra a 1:3. ábrán ábrázolt szalagot ábrá­zolja nyújtott állapotban. A 15., 16. ábrák a 13. és 14. ábrákon ábrázolt 15 szalag összekötő csapjainak lehető kiviteleit ábrázolják. A 17—21. ábrák a szalag keresztirányú tagjai­nak különböző kiviteleit ábrázolják. A 22. ábra a szalag burkolóelemeit ábrázolja. 20 Az 1. ábrán ábrázolt kivitelnél a. keresztirá­nyú tagokat egyszerű rugalmas, deformálható anyagból készült négyszögletes 1 lapok képezik, amelyek 2, 3, 4 és 5 összekötő tagokkal vannak a szomszédos elemekhez csatlakoztatva. Az ösz­szekötő tagok párosan váltakoznak mind a sza- 25 lag szélességében, mind pedig annak vastagsá­gában. Az 1 keresztirányú tag teljesen nyújtott állapotban is tökéletesen sík alakot vesz fel, a szalag legrövidebb helyzetének megfelelően, és csavarásnak van alávetve, azaz rugalmasan 30 deformálódik, amikor a szalagot megnyújtjuk. Bármilyen mértékű is a szalag megnyúlása, a keresztirányú tagok hosszanti szimmetriatenge­lye mindig ugyanazon síkban marad. A talál­mánynak ez a kiviteli alakja az egyik legegy- 35 szerűbb és legkönnyebben érthető kivitel, amely egyben a találmány szerinti megoldás alapjának tekinthető. Természetesen a szalag keresztirányú tagjai­ból más kivitel is megvalósítható, és a szomszé- 4 0 dos tagokat összekötő kapcsolóeszközök is lehet­nek más kivitelűek, amellett, hogy a találmány körén belül maradunk. A keresztirányú tagok pl. a bal- és jobb­oldalon 2. ábra 6 és 3. ábra 7 felül és alul 45 váltakozva elhelyezett keresztmetszetű kettős spirálként lehetnek kialakítva, amelyek közül mindegyik egy vagy több menetből állhat, vagy pedig 8-as alakú spirálelemekből, mint ahogy a 4. és 5. ábrán ábrázoltuk, amelyen a 8 és 9-es tagok a jobb-, ill. a baloldalon varrnak elhe­lyezve. A találmány más gyakorlati kivitelénél a ke­resztirányú tagok a jobb- és baloldalon 10, ill. 11 ovális keresztmetszetű spirálisból (6. ábra), vagy a jobb- és baloldalon 12, 13 nyújtott alakú 8-asokból (7. ábra) készülhetnek. Mindezekben a 2—7. ábráikon ábrázolt ese- 60 tekben a spirál alakú keresztirányú tagok a szomszédos tagokhoz vannak kapcsolva, azáltal, hogy mindegyik spirális egy vagy több végső menetét az összefüggő tagok szomszédos spirál­jai közötti térbe illesztjük be. A kapcsolatot 14 6 5 6 rövid rudak vagy csapok (8. ábra) biztosítják, amelyek enyhe, közbenső görbülettel vannak ki­alakítva, ami meggátolja azoknak a nem szán­dékolt szétkapcsolódiását. Ezek, ha szükséges, kettesével lehetnek összekapcsolva, mint pl. a 9. ábrán. Ebben az esetben U alakú 15 tagot képeznek, és egy pár rudiacskából állnak, ame­lyet ugyanazon keresztirányú tag végedbe veze­tünk be, úgy hogy ezáltal azt a szeimbenfekyő oldalon elhelyezett két összefüggő taghoz le­hessen kapcsolni, és amelynél a két csap közül legalább az együknek kis görbülete van. A ke­resztirányú tagot képező spirál egyszerű hen­geres keresztmetszetű huzalból lehet kialakítva, mint ahogy a 2., 3. és 6. ábrán ábrázoltuk, vagy négyszögletes lapokból, mint .ahogyan a 4., 5. és 7. ábrákon ábrázoltuk. Mindezeknél a kiviteleiknél, és az ezekből leszármaztatott kiviteleknél is valamennyi ke­resztirányú tag, mint pl. a 10. ábrán a 16-os tag a szomszédos 17 tagihoz van kapcsolva a jobboldalon, ill. a másik szomszédos 18 taghoz a baloldalon a szalag két szembenifekvő oldalán, pl. a 19 és 20 csapok segítségével. Ez a hely­zet a szalag felső oldalán, míg az alsó felületén ugyanaz a 16 tag a 18 elemihez van kapcsolva baloldalt, és a 17 elemhez jobboldalt a 2,1 és 22 csapok segítségével, amint azt a 1,2. ábrán ábrázoltuk. Az összes összeköt őesap tehát két egymás fölött elhelyezett párhuzamos síkban helyezkedik el, amely két sík egymáshoz köze­ledni igyekszik,,amikor a szalagot megnyújtjuk, amint azt a 11. ábrán vázlatosan ábrázoltuk. Mindegyik keresztirányú tag ebben az esetben csavairófeszültségnek van kitéve, és rugalmas deformációt szenved, amely reakcióként vissza­térítő erőt okoz, amely a szalagot nyugalmi helyzetébe igyekszik visszakényszeríteni (10. ábra). Ha a gyártás során mindegyik keresztirányú tag kiinduló feszültségnek van alávetve, ellen­tétes irányú állandó deformáció segítségével, a két szomszédos tag között tökéletes kapcsolat érhető el nyugalmi helyzetben, és megakadá­lyozható, hogy a kapcsoló csapok megfelelő ülé­seikből kikapcsolódjanak. A találmány más ki­vitelénél a 23 keresztirányú tag pl. 8^as ke­resztmetszetű lehet, (lásd 13. ábra), amely két párhuzamos 24 és 25 csőből van kialakítva, és ezeket központi mag köti össze. A 2i6 kapcsoló­tagot pedig lapból alakíthatjuk ki (15. ábra), amelynek ugyanazon az oldalon két párhuzamos 27, 28 csapja van, vagy egyetlen 20 fémlapból (16. ábra), amelyet U alakúra hajlítunk meg, majd ezt követően végeinél behajlítunk, és ez a 24 és 25 csövek végeiben kialakított hornyok­ba tud kapcsolódni. Ebben az esetben a. 26 összekötő elemek (lásd 13. ábra) a szalag szé­lességében és vastagságában párosával válta­kozva vannak elhelyezve, kényszerítve a 23 ke­resztirányú tagokat, hogy a 14. ábra szerint deformálódjanak a csavaréi es zültség hatása alatt. Ezt a kiviteli alakot is főként azért is­mertettük, hogy könnyebbé tegyük a találmány megértését, mert a keresztirányú tagokat kü-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom