155972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vezető felületek elektromos úton történő bevonására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1967. III. 31. (SO—893) Ausztriai elsőbbsége: 1966. IV. 04. (A 3165/66). Közzététel napja: 1968. XI. 22. Megjelent: 1969. X. 30. 155972 Szabadalmi osztály: 48 a 7—10, 11—16 Nemzetközi osztály: C 23 b Deci mái osztályozás: Feltaláló: Dr. Wehrmann Felix vegyész, Wien, Ausztria Tulajdonos: Peter Stall Laokfabrik, Wien-Guntramsdorf, Ausztria Eljárás vezető felületek elektromos úton történő bevonására 1 A találmány tárgya eljárás vezető felületek elektromos úton történő bevonására elektromosan vezető vagy vezetővé tett fürdőben, kiváltképpen valamely szerves, filmképző anyaggal, ahol az elektromos energiát tetszőleges 5 alakú negatív, pozitív vagy kombinált impulzusok formájában alkalmazzuk, és a pozitív illetve negatív impulzus időtartama vagy kombinált impulzusoknál a két ellentétes irányban ható impulzus-rész közötti 10_1 mp vagy ennél 10 kevesebb. Vezető felületek elektromos úton történő bevonására az eddig ismert eljárások elektroforézist alkalmaztak. Ezeknek az elektroforézis út- 15 ján végzett bevonó-eljárásoknak azonban mindenekelőtt az a hátránya, hogy a bevonás közben az elektródán, vagyis a bevonandó, elektromosan vezető felületen a szekundérreakeiók lépnek fel, amelyek a felület kifogástalan bevo- 20 mását — kiváltképpen a homogenitás és az egyenletes rétegvastagság tekintetében — megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik. Ezek a nemkívánatos szekundérreakdók főképpen idegen elektrolitok által erősen szennyezett für- 25 dőkben lépnek fel. Ismeretesek például eljárások fémtárgyaknak lakkokkal történő bevonására elektrokémiai úton, egyenáram felhasználásával. Ezeknél az eljárásoknál a fürdők a szennyezések, kiváltképpen idegen ionok iránt 30 különösen érzékenyek. Ezenkívül a fürdőket a vezetőképességnek csak igen szűk, megszabott határai között lehet használni. Ugyanebből az okból kifolyólag szükséges a fürdők anyagához desztillált vagy teljesen sómentesített vizet használni, ami a megfelelő berendezések létesítése következtében igen költséges. Ismételten zavarok állnak be továbbá kiváltképpen a hosszabb ideig üzemben lévő fürdőknél és különösen bizonyos előkezelési eljárások alkalmazása során (pl. bizonyos cinfcfoszfátozó eljárásoknál), ahol a kisebb feszültségek alkalmazásánál a képződött film tapadóképessége nem kielégítő, nagyobb feszültségek alkalmazásánál pedig a film túl érdes és buborékos lesz. Bebizonyosodott továbbá, hogy az elektromos úton történő bevonásnak nevezett lakkfelviteli eljárás szériaszerű ipari alkalmazása esetében az ún. fürdőszórás (Badstreuung) jelentős tényező. Ez alatt a galvanotechnikához hasonlóan azt a lehetőséget értjük, hogy az eljárás során az elektromosan árnyékolt részeket, pl. csövek belső oldalát is elegendő erővel vonjuk be. Ismeretes, hogy ilyen jó fürdőszórás eléréséhez nagy, előnyösen 200 V feletti feszültségekkel, és a fürdőben alkalmazott nagy szilárdtest-tartalommal előnyös dolgozni. A nagy szilárdtest-tartalom alatt a vízben oldott, lényegileg 10% feletti mennyiségű, elektromosan kiválasztható, szerves gyantakötőanyagot és disz-155972