155948. lajstromszámú szabadalom • Tagokból, főként öntöttvas tagokból álló kazán

155948 3 4 távolságban levő, gyűrűalakú víztere vagy cső­gyűrűje van, amelyek egymással a gyűrűk ke­rületén elosztott több sugárirányú, csőalakú kötőelemmel vannak összeerősítve, a szomszé­dos tagok belső csőgyűrűi között lényegében az egész kerület mentén nyitott közbenső tér van, eltekintve azoktól a helyektől, ahol a ta­gok fölül és alul egymással össze vannak erő­sítve, amely közbenső terek a kazán tűzterét a tagok és ezek gyűrűcsövei között kialakított füstcsatornáikkal kötik össze, amelyek kifelé a külső gyűrűcsővel és az ezek mentén a külső oldalon levő karimákkal vannak határolva, amelyek tömítetten a szomszédos tagok meg­felelő karimáihoz fekvők és amely füstcsator­nák a kazán levezetéssel a hátsórészben levő füstcsatornákon keresztüli összeköttetéshez a kazán hosszirányában futó csatornákat képez­nek. A közbenső tagok viszonylag kis, gyorsan cirkuláló víztömegű belső csőgyűrűi felületük­nek viszonylag nagy részével fordulnak a tűz­tér felé, ahol ez az olaj vagy gázláng sugárzó melegének van kitéve, ami a kazán nagy tel­jesítménye következtében viszonylag rövid le­het, ami több szempontból előnyös. A belső csőgyűrű hő által besugárzott felü­lete hőjének egy részét az olajlánghoz sugá­rozza vissza, aminek hőmérséklete ezáltal a hatásfokot javító módon nő. A hőnek e lánghoz való visszasugárzása és a láng hőfokiának megfelelő növelése különösen hatásos azáltal, hogy a találmány szerinti,, ta­gok önmagukban ismert köralakúak, és hogy az égő, lángjának tengelyével, a létrejövő kör alakú illetve hengeres tűz tér tengelyével egy­beesőén van kiképezve. Olajtüzelésű berendezéseknél ismert, hogy a kerámia anyagok visszasugárzásának növelé­sére ezt az anyagot kifalazásnál való égetéskor fényes mázzal látják el. A találmány szerint a közbenső tagok tűztér felé levő felületei -min­den esetben a láng sugárzó melegének közvet­lenül vannak kitéve és ezért elláthatók fényes, ütésnek ellenálló zománcbevonattal. Mivel a csőgyűrű hővel besugárzott felüle­tének visszasugárzása csak részben a lángten­gely irányában megy végbe, a visszasugárzás következtében a láng hőfokának növekedése •megfelelően kisebb. Ennek a hátrányos jelenségnek kiküszöbölése érdekében a találmány szerint a kazán tűzteré­ben egy a láng-tengellyel egytengelyű, előnyö­sen tűzálló anyagból, pl. tűzálló, rozsdiamentes acélötvözetből készült lyuggatott, vékony le­mezhengert lehet alkalmazni, amely a lángot hosszának lényeges részén körülveszi, és szoro­san a gyűrűalakú közbenső csapokon belül van elhelyezve. A láng sugárzó és konvekciós hője hatására a henger erősen fölmelegszik és a sugárzás ré­vén a hő a körülvevő, közbenső tagokra jut, amelyekről visszasugárzás lép föl a hengerre, ami ennek révén tovább melegszik. A mind a primer besugárzás, miind a közbenső tagok ál­tal felmelegített, normálisan fehéren izzó hen­ger a láng tengelye felé irányított sugárzást küld vissza, amelynek körülményei hőmérsék­let-emelés szempontjából így a legkedvezőbbek, tekintet nélkül arra, hogy a kazán keresztmet­szeti alakja kör-e, vagy ettől többé-kevésbé el­térő. A kazán hatásfokának egészen különleges növelését lehet ezáltal elérni, hogy a találmány szerinti tagok a víztér felé levő belső oldalukon kiugró bordákkal vannak ellátva, amik előnyö­sen a víz áramlási irányában nyúlnak el. A hőt átadó felület külső bordák segítségé­vel való növelése általában ismert, azonban az ilyen bordák lehetőséget adnak a korom felhal­mozódására és egyéb szennyező anyagok össze­gyülemlésére. Nehezen tisztíthatók és a tagok víztartalmához való' hőbevezetés kívánt növe­lése külső bordák révén messze alatta marad­nak annak, amit a belső bordák esetén el le­het érni, ami többek között arra vezethető vissza, hogy a bordák felülete és az ezekkel érintkezésben levő víz: hőmérséklete közötti kü­lönbség aránylag nagy. Az ipari víz melegítésére ismert a kazán víz­terében elhelyezett csőkígyó alkalmazása, ame­lyen az ipari víz átáramlik. Az ilyen elhelye­zés a találmány szerint azon a módon van megvalósítva, hogy a kazán hátsó tagja füst­csatornákkal körülvett vagy keresztezett vízkam­raként van kialakítva, melyben egy vagy több, előnyösen függőleges tengelyű csavarvonal for­májában kialakított csőkígyó van az ipari víz átáramoltatására. Ez a vízkamra különálló, elő­nyösen szivattyúval üzemeltetett meleg kazán­víz cirkulációval van ellátva és független a ka­zán betápláló és visszaáramoltató csőszakaszok közötti berendezéshálózattól. Ezáltal a nagy hő­mérsékletű víznek beépített csőkígyó körüli gyors áramlását érjük el, ami külön sza­bályozható eltérően attól, ami normál, általá­nosan ismert beépítésű, függőleges kazán víz­zel töltött felső részében levő csőkígyónál elő­fordul, ahol a csőkígyó't körülfolyó kazánvíz a berendezés terhelésének befolyása alatt van, vagy szintén ismert kazánegységektől, ahol a csőkígyók külön tartályokban a kazán fölé vannak beépítve, ahol a tartályszerkezet nincs közvetlenül a kazán tűztere által besugározva melegítve. A hátsó tag vízterén keresztüli cirkulációt egy szivattyúval működtetett cirkulációs kap­csolattal lehet létrehozni a hátsó tag vízterének felső részétől ennek feneke felé. Az ilyen cirkulációs kapcsolattal ellátott ka­zánnál a találmány szerint a visszaáramló váz kazánba vezetése a hátsó tag vízterén keresz­tül vezetett bevezetőcsővel hozható létre, amely a hátsó közbenső tag vízterében végződik, és egy körül levő közbenső térrel a hátsó tagból kinyúló, ennek víztaréfbe torkolló esőcsonk ré­vén és szintén körülötte levő közbenső térrel a hátsó tagban levő víztér és a szomszédos köz­benső tag víztere közötti alsó összekötőnyíláson van keresztülvezetve, míg a hátsó tag víztere­lő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom