155947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-hidroxi-1,4-benzodiazepin-2-onok előállítására

3 155947 4 Az alábbiakban az 1. képletsorra hivatkozva az eljárások egyes lépéseit külön tárgyaljuk. A (VII) -*{V) lépés szerint valamely (VII) ál­talános képletű 2-haloaceta:midjofenilketon,t (pL egy 2-haloacetamidobenzofenont) egy új (V) képletű 2-aminoxiacetandliddé (pl. 2'ibenzoil-2--aminoxiaoetanilLddé) alakítunk, melynek vég­állású aiminó-funk'ciója megfelelő védőcsoport­tal védve van. A reakciót oly módon hajtjuk végre, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet olyan (VIII) általános képletű hidr­oxilaminnal hozunk reakcióba, melynek nitro-, génfunkciója a Z védőcsoporttal védve van. A Z védőcsoport bérmely olyan csoport(ok) lehet­(nek), mely a szokásos, az irodalomban részle­tesen leírt módszerekkel könnyen eltávolítható. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál a Z védőcsoportokkal szemben azon követelményt támasztjuk, hogy a (VIII) képletű nitrogén­funkcióját védjék, azaz a nemkívánt mellékter­mékek képződését megakadályozzák (ilyen mel­léktermékek pl. oly módon keletkezhetnek, hogy egy (VIII) képletű vegyület egy (VII) képletű vegyülettel az utóbbi 2-amino-nitrogén­funkcióján keresztül kapcsolódik). Alkalmas vé­dőcsoportok pl. az alábbiak: ftaloil-csoport, kis szénatonisziámú alkilidén-csopontok, pl. izopro­pilidén, benzál-csoport, vagy karbobenzoxi-cso­port, és egy hidrogénatom. (VIII) képletű és védőcsoportot tartalmazó hidroxilamin-szártma­zékként pl. az alábbi vegyületek alkalmazhatók: N-hidro'xi-ftálimid, kis szénatomszámú alkili­dénoximok, mint acetonoxim, N-karbobenzoxi­-hidroxilamin, benzaldoxim és hasonlók. Hang­súlyozni kívánjuk, hogy a Z védőcsoport jel­lege mellékes; csupán az a szerepe, hogy a nit­rogén-funkciót a szóbanforgó reakcióban meg­védje, és azután szokásos módszerekkel könnyen eltávolítható legyen. A (VII) — (V) reakciót előnyösen inert szer­ves oldószer (pl. éterek, rnint tetrahidrofurán vagy hasonlók) jelenlétében végezhetjük el. A i(V) képletű vegyületek magas kitermeléssel való előállítása esetén a reakció-elegyben cél­szerűen valamely tercier szerves bázis van je­len, mely savmegkötőszerként szolgál és a kép­ződő sósavat megköti. Szerves bázisként elő­nyösen tercier aminők alkalmazhatók (pl. kis szénatomszámú trialkilaminok, mint trietilamin, dimetilanilin, dietilanilin és hasonlók). A hő­mérséklet nem döntő jelentőségű tényező, azon­ban előnyösen magasabb hőmérsékleten, pl. fcb. a reakció elegy refluxálási hőmérsékletéig terjedő hőfokon dolgozhatunk. A reakciót cél­szerűen melegítés és jó keverés közben, előnyö­sen valamely savmegkötőszerként működő ter­cier szerves bázis jelenlétében hajthatjuk vég­re. Az 1. képletsor szerint eljárásunk másik lé­pésében valamely (IX) képletű vegyületet va­lamely (X) képletű vegyülettel reagáltatunk, mikoris (V) képletű vegyülethez jutunk. E re­akcióban tehát valamely (IX) képletű, 2-kar­bonil-csoportot tartalmazó anilm-száraxiazékot (pl. 2-amino-benzofenont, (2-^metilaminofenil)­-kis szénatomszámú alkilketont vagy (2-ami­n0fenü)-Ca -C 7 -cikloaMlketont) valamely (V) képletű 2«aimnoxiecetsavanilididé alakítunk, melyben az amino-csoport Z védőcsoport által 5 védve van. A reakciót célszerűen oly módon hajtjuk végre, hogy a (IX) képletű vegyületet valamely (X) képletű aminoxieoetsav-s:zárma­zékkal reagáltatjuk, melynek amino-csoportja megfelelő védő csoporttal védve van. Védett 10 amino-csoporttal rendelkező aminoxiecetsav­származékként előnyösen pl. karbobenzoxiamin­oxieceitsav, ftáümidoxdeoetsav, kis szénatom­számú alkilidénaminoxiecetsav, benzáldámin­oxiecetsav és hasonlók alkalmazhatók. 15 A (IX) képletű vegyület a megfelelő (V) kép­letű vegyületté történő átalakítását célszerűen inert szerves oldószer jelenlétében hajtjuk ; végre. Oldószerként pl. klórozott szénhidro­gének, mint metilénklorid; éterek, mint tetra-2o hidrofurán vagy aromás szénhidrogének, pl. benzol vagy toluol alkalmazhatók, Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a (IX) képletű vegyületek (V) képletű vegyületekké történő átalakítását kondenzálószer jelenlétében 25 végezhetjük el. Az e célra alkalmas sok kon­denzálószer közül pl. az alábbiakat említjük meg: N,N'-diciklohexilkarbodiimid, tionilklorid, polifoszforsav és hasonlók. Az N,N'-diciklohexil­karbodiimid különösen előnyösnek bizonyult. 30 A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelen­tőségű tényező. A reakciót szobahőmérsékleten vagy .magasabb hőfokon is végrehajthatjuk, azonban előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a reakciót szobahőmérsékletnél alacso-35 nyabb hőfokon, előnyösen 0—15 C0 -an végez­zük el. Az (V) képletű vegyületek (III) képletű ve­gyületekké történő alakítását, azaz a védőcso­port lehasítását szokásos módszerekkel hajt-40 hatjuk végre. így pl. a ftaloil-csoport hidrazin­hidrátos kezeléssel hasítható le. Amennyiben a védőcsoport kis szénatomszámú alkilidén-cso­port (pl. izopropilidén-csoport) úgy a lehasitást híg ásványi savakkal, pl. híg sósavval végez-45 hetjük el. Amennyiben a védőcsoport egy eltá­volítható benzál-csoport, úgy azt hasonlóképpen híg ásványi savakkal hasíthatjuk le. Amennyi­ben a védőcsoport karbobenzoxi-csoport, úgy brómhidrogénsav-ecetsav elegy segítségével tá-50 volíthatjuk el. Az (V) képletű vegyületet elő­nyösen enyhe körülmények között, pl. szoba­hőmérsékleten alakíthatjuk (III) képletű ve­gyületté. A (III) -» (II) lépés a kiindulási anyagok 55 előállítási eljárásának igen jelentős része, mint­hogy a reakció során a (III) képletű vegyüle­tek nem várt gyűrűzárással új, (II) képletű ve­gyületekké alakulnak. Ezen reakciólépést cél­szerűen szerves bázisok (pl. piridin, pikolin, kino-60 lin és hasonlók) vagy sóik vagy az említett szer­ves bázisok és sóik elegyének jelenlétében hajtjuk végre. A reakció azonban bármely inert szerves oldószerben — mint közegben — is elvégezhető. Oldószerként pl. kis szénatomszámú alkanolok; 65 éterek, mint tetrahidrofurán; dimetilformamid S

Next

/
Oldalképek
Tartalom