155921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés altalaj öntözésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. XII. 22. (BA—2015) Közzététel napja: 1968. XI. 22. Megjelent: 1969. X. 30. 155921 4 ^ Szabadalmi osztály: 45 £ 25/06; 84 a 13/00 Nemzetközi osztály: A 01 g 25/06; E 02 b 13/00 Decimái osztályozás: 631.347.2 626.81/.85 £W# 4.ny4fVV^/féf. 4tAtm Z0f m4 >&f m (CU, &d) Bácsi Elek oki. gépészmérnök, Sulyok-Schulek Béla oki. mérnök, Budapest Berendezés altalaj öntözésére 1 A mezőgazdasági termelés minőségi és menynyiségi fokozásának régóta isimert előfeltétele, a kellő mértékű és megfelelő módon megvalósított öntözés. Általánosan elfogadott tétel, hogy a különféle öntözési módok között a legnagyobb 5 előnnyel jár az altalajöntözés. Az ismert nagy előnyök mellett eddig még nem terjedt el kellőképpen ez az öntözési mód, aminek az oka abban rejlik, hogy az eddigi megvalósítás-okban alkalmazott megoldások súlyos hátrányokkal io járnak. Az eddig ismert megoldásokban ugyanis vízszintesen, vagy kis eséssel fektetett csőhálózatot használtak. Ennek csövei vízáteresztő falúak, vagy pedig a falaikon nyílások vannak, amelyeken keresztül a víz a talajba szivárog. 15 Ha az ilyen csőhálózattal elvégzett altalaj öntözéskor az átnedvesített terület határát megrajzoljuk, pl. lándzsa-hegyre emlékeztető alakot kapunk. A fővezetékből a szántóföld nedvesítendő területére beágazó csővezetéknek a 20 becsatlakozás helye közelében levő része ugyanis nagyobb nyomás mellett több vizet ereszt át a lyukacsossága, vagy a nyílásai folytán vízáteresztő falán keresztül, mint a messzebb fekvő része, ahol egyfelől a közeg súrlódása kö- 25 vetkeztében, másfelől a vezetékből már eltávozott víz folytán előállott nyomáscsökkenés révén a vízszivárgás vontatottabb ütemű. Csökkenthető ugyan ez a jelenség azzal, hogy a csővezeték átmérőjét növeljük, ez azonban roha- so mosan emelkedő költségek miatt csak a gazdaságosság rovására vihető keresztül. E jelenség mértéke a becsatlakozás helyétől számított távolsággal nő. Ismeretes az a megállapítás, hogy az ilyen csőrendszerrel az altalaj öntözése csak korlátozott csőhossz mellett vihető keresztül úgy, hogy a talaj egyenletesen nedvesedjék át, ami mellett még elengedhetetlen követelmény, hogy a csöveket igen gondosan fektessék le, a meghatározott esési viszonyok szemmeltartásával, továbbá, hogy a vizet a mindenkori talaj kötöttség függvényében a legcélszerűbb mennyiségben adagolják. A nagyüzemi gyakorlati megoldásokban e feltételek kielégítési alig lehetséges. Ezért ez a megoldás csak kis területek, pl. kert-, vagy üvegházágyasok, öntözéséhez szánta a feltaláló-, amit már az a körülmény is megszab, hogy az önműködő, folyamatos és előre meghatározott vízmennyiség adagolásáról a megoldás nem gondoskodik. Egy másik megoldás olyan vezetékrendszer leírását tartalmazza, amelyet a talajba ásott árkokból vagy henger alakú üregekből képeznek ki, utána pedig kaviccsal, vagy hasonlóval töltenek meg, a kiindulási vízgyűjtőüreg vízellátását pedig a csapadékra, ill. — önműködő szabályozásnélküli — kézi, vagy csővezetékes vízszállításra bízzák. Mindezek a műveletek nagyon munkaigényesek és nehéz fizikai munkát jelentenek. Itt a vízszivárogtatás-155921
