155919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid polimerizálására

SZABADALMI 155919 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 1 t JpÉ% / Szabadalmi osztály: 39 c l&w Bejelentés napja: 1967. IX. 23. (AI—110) fjf* Olaszországi elsőbbsége: 1966. IX. 24. Nemzetközi osztály: C 08 fi ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1968. XI. 22. Megjelent: 1969. X. 30. Decimái osztályozás: Lo Monaco Sergio vegyész, Mazzolini Corrado vegyész, Patron Luigi vegyész, Moretti Alberto vegyész, Milánó, Olaszország Eljárás vinilklorid polimerizálására A találmány új eljárás a viniíkloridnak tömegben, alacsony hőmérsékleten, egymagában vagy legfeljebb 20% más etilénszerűen telítetlen monomerrel együtt történő polimerizálására. Ismeretes, hogy a vinilklorid alacsony hőmérsékleten történő polimerizálásakor oly poliv'milklorid képződik, amely különleges jellemző tulajdonságokat, mint nagyobb százalékarányban való kristályosságot és ezzel együtt nagyobb szindiotaktikussági fokot, magasabb másodrendű átmeneti hőfokot, magasabb lágyuláspontot stb. mutat. Az ilyen polivinilklorid, amelyet rendszerint nagyfokban szindiotaktikus polivinilkloridnak neveznek, különösen alkalmas kiváló fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságokat mutató rostok előállítására. A vinil'klorid alacsony hőmérsékleten történő polimerizálása azonban komoly nehézségekkel jár mind a polimerizálási eljárás, mind pedig az alkalmazandó katalizátor szempontjából. A gyakorlatban csupán a vinilklorid tömegben való polimerizálása vihető keresztül könynyen alacsony hőmérsékleten, minthogy az egyéb ismert polimerizálási eljárások, tehát az emulzióban vagy oldalban történő Do'imerizálás, számos nehézséggel és kényelmetlenséggel járnak, pl. a megfelelő oldószer vagy emulgálószer megválasztása, nagytérfogatú berendezés alkalmazásának szükségessége, az ipari termelékenység szempontjából kívánatos nagy anyagtérfogatok alkalmazása, a polimerizációs reakcióelegy lehűtésének költséges volta stb. szempontjából. 5 Ami a katalizátort illeti, a szokásos polimerizáoió-iniiciátorok, mint a szerves peroxidok, az azo-bisz-izobutironitril, a perszulfátok és hasonlók a vinilklorid alacsonyhőfokú polimerizációja esetében hatástalanok, minthogy ezek a 10 szerek ilyen körülmények között stabilak és nem termelik a polimerizáció megindításához szükséges szabad gyököket. Ismeretes, hogy a valamely szerves hidroperoxidból és kéndioxidból képezett redox kata-15 lizátor-rendszer képes szabad gyökök szolgáltatására és a kéndioxid olefines jellegű telítetlen kötéseket tartalmazó szerves vegyületekkel való alacsony hőfokú polimerizációjának, valamint az akrilnitril oldatban történő polimerizáció-20 jának megindítására. Azt találtak azonban, hogy az ilyen redox katalizátorrendszerek hatástalanok a vinilklorid alacsony hőfokon, tömegben történő polimerizáció ja esetében. Valójában bebizonyosodott, 25 hogy ha reakcióközegként vinilkloridot alkalmazunk, a kéndioxid a hidroperoxid savas bomlását katalizálja szabad gyökök kéoezése nélkül; így pl. kumén-hidroperoxid vinilkloridmonomérben —30 C° hőmérsékleten mennyi-30 ségileg és csaknem azonnal elbomlik acetonná 155919