155897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aminosavak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VII. 01. Japáni elsőbbsége: 1966. VII. 02. Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. X. 30. (SU—349) 155897 •'«'•y / IIID j Ú f !\ Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d9 Decimái osztályozás: Feltalálók: Shtaia Takesaburo vegyész, Nuhama-Shi, Yamagishi Akio vegyész, Niihama-Shi, Sada Masao vegyész, Niihama-Shi, Osaki Bonji vegyész, Niihama-Shi, Yamanoto Zenichi vegyész, Niihama-Shi, Japán Tulajdonos: Sumitomo Chemical Company, LTD., Osaka, Japán Eljárás a-aminosavak előállítására A találmány új, tökéletesített eljárás a-aminosavaknak a megfelelő hidantoinvegyület közbenső terméken keresztül történő előállítására, amely eljárással nem csupán az aminosavat kapjuk nagy termelési hányaddal, hanem az 5 olyan gázalakú alkotórészeket, mint az ammónia és a széndioxid, nagy mennyiségekben különíthetjük el és nyerhetjük ki a reakciótermékből. A találmány lehetővé teszi továbbá a kinyert ammónia és széndioxid újbóli felhasz- JQ nálását a hidantoinvegyület közbenső termék szintézisére. Elsősorban a gyógyászatban, továbbá ipari és gyógyszergyártási nyersanyagként nagyfontosságú a-aminosavak előállítására ismeretes 15 volt már egy olyan módszer, amellyel egy hidantoin vegyületen, mint közbenső terméken keresztül kapták az a-aminosavat. Ez a módszer általában oly módon került kivitelezésre, hogy a) egy aldehidet vagy ketont, b) ammó- 20 niát és széndioxidot (vagy ezek helyett ammóniumkarbonátot vagy ammóníumhidrogénkarbonátot) és c) hidrogéncianidot vagy valamely más cianidot reagáltattak egymással és így egy hidantoinvegyületet kaptak; ezt a hidantoin- 25 vegyületet azután alkáli jelenlétében hidrolizáltak, amikoris az a-aminosav alkálisója képződött, amelyből azután semlegesítés útján nyerték ki a kívánt a-aminosavat. Ezt a reakciómenetet a csatolt rajz szerint (A), (B) és so (C) reakcióképletek szemléltetik; (A) a hidantoinvegyület szintézise, (B) a hidrolízis, (C) pedig a semlegesítési reakciólépés; a képletekben R hidrogént vagy metilgyököt és R' hidrogénatomot, vagy 1—4 szénatomos esetleg kénatomot is tartalmazó szénhidrogéngyököt képvisel. A hidantoinvegyület szintézise során az ammóniát, széndioxidot és ciánhidrogént vagy cianidot feleslegben alkalmazzák, hogy ezzel növeljék az aldehid ill. keton konverzióját. Egy mól aldehidre ill. ketonra rendszerint 2—6 mól ammóniát, 1,5^6 mól széndioxidot és 1,5—2 mól ciánhidrogént vagy cianidot alkalmaznak. Ezért a feleslegben alkalmazott kiindulóanyagokat azután el kell különíteni viszszanyerés céljából. Emellett a hidantoinvegyület szintézis-reakciójában résztvevő ammóniára és széndioxidra kizárólag a közbenső termékként szereplő hidantoinvegyület szintézise céljából van szükség, ezért a hidantoinvegyület hidrolízise alkalmából az ammónia és a széndioxid szükségszerűen kiselejtezésre kerül. Az a-aminosavak szokásos szintézise során rendszerint oly módon járnak el, hogy a hidantoinvegyület szintézise után a kapott szintézisfolyadékot betöményíti'k a hidantoinvegyület elkülönítése céljából. Megfigyeltük, hogy az ennek során elkülönítésre kerülő gáz lényegileg csupán széndioxidot tartalmaz a reakciókö-155897