155855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas oldatok és szennyvizek tisztítására

155855 sajtolásra használt 18—20%-os nátronlúgfürdőkből a lebegő szennyezéseket szűréssel, a felvett hemicellulózt dializálással szokták eltávolítani. A hidrátcellulóz regenerálására használt 5 többféle savas-sós oldat tisztítása, felújítása a felhígult oldat részleges bepárlásából, a lebegő szennyezések nyomás alatti kiszűréséből, a koaguláló fürdő felesleges sótartalmának kikristályosításából áll. 10 Az utókezelő fürdőket regenerálás céljából szűrik, ülepítik, majd felerősítik. A többé gazdaságosan nem regenerálható elhasznált oldatoknak, szennyvizeknek az élővizekbe bocsátásuk előtti megtisztítására a ha- 15 tóság kötelez. A viszkózgyári lúgos és savas szennyvizeket összeöntik olyan arányban, hogy a keverék savas kémhatású legyen. Az ilyen szennyvízkeverékből pelyhek alakjában kicsapódott 20 cellulózt kiületik, közben a felszabadult gázok jó része elillan. Ülepítés után a folyadékot mésztejjel közömbösítik, majd ismét ülepítik, pihentetik. Ezt követi az elővízbeboesátás előtt a szokványos szennyvízkezelés, például a bio- 25 logiai szennyvíztisztítás. Különleges előkészítést kívánnak a cinksókat tartalmazó elhasznált oldatok. Ezekből a többi szennyvízzel való egyesítésük előtt szódával vagy ioncserével eltávolítják a mérgező 30 cmksókat. Az elhasznált savas oldatok sok oldott kénhidrogént és széndiszulfidot, továbbá kolloid és durvább szuszpendált szennyezéseket tartalmaznak. A kolloid szennyezések a cellulóz ter- afl mészetes kísérői: hemicellulózok, gyanták, zsírok, viaszok, lignin stb. A kénhidrogén és a széndiszulfid szálképzés közben szabadul fel. A savas oldatokat eddig úgy regenerálták, hogy nyomás alatt átszűrték kvarchomokréte- 40 gen, de az nem fogott fel minden kolloid szennyezést, és természetesen a kénhidrogén és a széndiszulfid is az oldatban maradt. Az így regenerált, de kénhidrogénnel és széndiszulfiddal többé-kevésbé telített savas oldatban 45 a szálképzés során újabb kénhidrogén és széndiszulfid szabadult fel, ill. került, de ezeket már nem tudta felvenni, úgyhogy a kénhidrogén és a széndiszulfidgőzök részben az elszívó rendszerbe, részben a műhely levegőjébe ju- 50 tottak. A szűrés után a regenerált savas oldatokban maradt kolloid szennyezések, továbbá a jelenlévő fémsók — például ólomsók a saválló berendezés ólombéléséből — szálképzés köz- 55 ben a szál felületéhez tapadnak, onnan többé nem távolíthatók el, és így a minőséget rontó, szemmel látható elszíneződést okoznak. Különösen feltűnő ez a végtelen szálak és szál vezetők felületén. 60 Felismertük, hogy a kolloid állapotú anyagok bizonyos körülmények között maradéktalanul koagulálhatók, azaz a fürdőből pelyhes alakban kicsaphatok. A keletkezésükkor nagy fajlagos felületű pelyhek adszorbeálják a sav»- 53 ban még oldva maradt nagymolekulajú szenynyezéseket és nehézfémionokat, majd tömörülnek és elkülöníthetők. Megállapítottuk, hogy a kolloid szennyezések kcagulálása meggyorsítható hasonló vagy más koagulálható kolloid anyagok hozzáadásával. Erre a célra kézenfekvő a lúgos áztatófürdő regeneráló dializálása közben keletkező, nagy hemicellulóz tartalmú, csak gyengén lúgos szennyvíz alkalmazása. Ezenkívül felhasználhatók különféle cellulózészterek és -éterek, például karboximetilcellulóz, lúgos oldatai is. Jó eredményt sikerült elérni 0,2—0,3 szubsztitúciós fokú karboxicellulóznak 4%-os nátronlúggal készült 1%-os oldatával. Ezek a vegyületek a lúgos oldatból savas közegbe kerülve igen nagy felületű pelyhes csapadékként koagulál- nak. A savas közegben kicsapódott pelyhes csapadék tömörülését elősegítik a finom elosztás-' ban a fürdőbe juttatott gázok, például nitrogén, oxigén, levegő, kéndioxid. A finom gázbuborékok a pelyhes csapadékhoz tapadva azt a folyadék felszínére emelik, ahonnan kényelmesen lefölözhető. A szennyező fémvegyületek, esetleg oxidálódás után, továbbá az oldott kénhidrogén oxidációja révén keletkezett kén a pelyhes csapadékon adszorbeálva azzal együtt eltávolítható. A bevezetett gáz öblítő hatásával is hozzájárul a kénhidrogén és a széndiszulfid kiűzéséhez. Az így regenerált fürdő oldott és lebegő szennyezésektől mentes, kénhidrcgént és széndiszulfidot alig tartalmazó kristálytiszta, színtelen folyadék. A távozó öblítőgázból a kén az ismert gáztisztító eljárásokkal kinyerhető, és — adott esetben a lefölözött habban lévő jelentős menynyiségű kénnel együtt — elégetve a savas fürdő regenerálására — a kénhidrogén oxidálására — alkalmas kéndioxid állítható elő belőle. Az erősen mérgező kénhidrogén és széndiszulfid eltávolítása igen fontos munkavédelmi és általános egészségügyi szempontból, mert szennyezik a munkahelyek és a környék légterét. A munkahelyiségekben a levegő az egészségügyi hatóság rendelkezése szerint legfeljebb 10 mg/m3

kénhidrogént és 20 mg/m

:i széndiszulfidot tartalmazhat. Az alábbi példákban szemléltetjük a találmány szerinti eljárás végrehajtását, anélkül azonban, hogy ezekre kívánnánk korlátozni a találmány terjedelmét. 1. példa: Literenként 130 g kénsavat, 260 g nátriumszulfátot és 10 g cinkszulfátot tartalmazó, 1,28 g/cm3

sűrűségű, 45 C°-os elhasznált szálképző fürdőt literenként 10 ml-nek megfelelő hemicellulóz oldattal együtt óránként 30 m3

menynyiségben felülről lefelé átbocsátottunk egy 60 cm átmérőjű, 10 m magas tornyon, miközben alul óránként 15 m3

30% oxigént, 1% ózont és 69% nitrogént tartalmazott dúsított levegőt 2