155844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektinkészítmény előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG át1 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVA'IAL SZABADALMI LEÍRÁS OOtAALvn TAUtMáJff Bejelentés napja: 1968. I. 04. (KO—2140) Közzététel napja: 1968. X, 22. Megjelent: 1969. X. 15. 155844 kisfái <£• Szabadalmi osztály: 53 k Nemzetközi osztály: A 23 1 Decimái osztályozás: Feltalálók: ' Dr. Kutz Vaszilij oki. vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, 50%, Aradi Sándorné oki. technológus mérnök, 30%, Pásztor Andrásné dokumentátor, 10%, Jurky Júlia technikus, 10%, Budapest Tulajdonos: Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, Budapest Eljárás pektinkészítmény előállítására Az élelmiszer és egyéb ipari célokra alkalmas, jó zselírozó képességű pektin előállítása a jelenleg ismert eljárások szerint általában úgy történik, hogy a pektintartalmú nyersanyagot, pl. almatörkölyt, a nyersanyagban jelenlevő protopektin feltárása céljából kénessav jelenlétében állni hagyják, majd forró (90 C°-os) ionmentes vízzel kilúgozzák, a pektintartalmú levet elkülönítik, szűrik, centrifugálják, a pektint alumínium szulfát és nátrium hidrokarbonát hozzáadásával 4—4,2 pH értéken alumínium pektinát alakjában kicsapják, az elkülönített alumínium péktinátot például alkohollal víztelenítik és alkoholos közegben sósavval felszabadítják belőle az alkoholos közegben ugyancsak nem oldódó pektint; azután az alumínium-kloridot és a sósav feleslegét tartalmazó alkoholos oldat kimosása után a (tiszta pektint préseléssel vagy centrifugálással tovább koncentrálják, majd megszárítják. Egy másik eljárásnál a fentiek szerint tisztított, híg pektintartalmú levet előbb vákuumban való sűrítéssel koncentrálják, majd alkohollal csapják ki. Az alkoholos csapadékot préselés és aprítás után szárítják. Ismeretes olyan eljárás is, ahol a fentiek szerint kapott sűrítményt porlasztó szárítással koncentrálják tovább, sőt a sűrítményt is forgalomba hozzák. 10 15 20 25 Ezeknek az eljárásoknak hátrányuk, hogy bonyolultak, sok folyamatból tevődnek össze, nagymennyiségű alkohol és sósav felhasználást igényelnek, vagypedig — főleg a porlasztószárítás folytán — nagy a fajlagos energia igényük. Az alkohol regenerálása is költséges és rendkívül nagy beruházást tesz szükségessé. Az aránylag nagy alkoholveszteség a készterméket drágítja. A sósav miatt a biztonságos munkát lehetővé tevő különleges berendezésre van szükség, ami szintén növeli a költségeket. Ismeretes olyan eljárás is, amikor a hidrolizált, híg levet aktív szénnel derítik, tisztítják, lúgtalanítják és alumínium sók hozzáadása és részleges közömbösítés folytán alumínium hidroxid keletkezése közben kicsapják a pektint. A kapott koagélt hideg vízzel mossák, 50% szárazanyagtartalomig préselik és kilencszeres mennyiségű tisztított eredeti híglében szuszpendálják. A koagél teljes oldásához 2% tejsavat is adnak a hígléhez. Az így kapott pektin extraktum kerül a kereskedelembe, esetleg porlasztó szárítással száraz termékké feldolgozott pektint hozzák forgalomba. Ez utóbbi eljárás hátránya, hogy a híglének csak egy részéből csapják ki a pektint, a többi az oldáshoz szükséges. Így a kapott pektinextraktum tárolásához nagy tárolótérre, sok csomagolóanyagra van szükség. Tehát tárolása, szállítása nehézkes, költséges. A porlasztás is 155844