155781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sodronykütelek belső kenésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. V. 19. Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. IX. 30. (Dl—132) 155781 / í k,„„..-ar Szabadalmi osztály: 73 Nemzetközi osztály: D 07 Decimái osztályozás: Feltalálók: Jászai Sándor oki. gépészmérnök, Kaderják Gyula oki. gépészmérnök, Veinérner József GYEK vezető, Miskolc Tulajdonos: Diósgyőri Gépgyár, Miskolc-Ddósgyőrvasgyár és December 4. Drótművek, Miskolc Eljárás és berendezés sodronykötelek belső kenésére Ismeretes a sodronyköteleiknek az a tulajdonsága, hogy a pászma szerkezet elemi szálai egymáshoz képest eltudnak csúszni, aminek következtében száraz belső súrlódás keletkezik. Ismeretes az is, hogy a pászma belsejében a huzalszálak körkeresztmetszetéből adódóan, a pászma összfelületéhez viszonyítva 25—30 százalék üres tér található. Ezekbe az üres részekben a nedvesség, pára, vagy a levegő, főleg a kötél elemi szálainak használat közbeni mozgása következtében bejuthat és belső korróziót okoz. A száraz belső súrlódás, valamint a belső korrózió a huzalszálak kifáradási határát jelentékenyen lecsökkenti és száltöréseket eredményez. A hátrányosan ható belső súrlódás és belső korrózió csökkentése, illetve megakadályozása érdekében történtek ugyan már kísérletek, de az alkalmazott eljárások gyakorlatilag csak a sodronykötél pászmáinak felületére és a sodronykötél külső felületére korlátozódnak. Ezeknél az eljárásoknál különböző kialakítású, de lényegében azonos elvű szerkezettel kívülről juttatják a kenőanyagot a pászmára úgy, hogy még a sodrófej előtt a sodrási művelettel egyidőben kenőanyagot csepegtetnek a sodrási tengely körül gyorsan forgó elemi szálakra, illetve pászmákra, így a pászma belsejébe, amely a kötél összfelületéhez viszonyítottan a nagyobb részt teszi ki, nem kerülhet elegendő kenőanyag. 10 15 20 25 30 Más megoldás szerint a sodronykötelek kenése a sodrócsőben, vagy a sodrócsőhöz csatlakoztatott forgóhüvely üreges tengelyén elrendezett kenőanyagtartályból történik, oly.módon, hogy a kenőanyag a tartályból egy vagy több csővezetékén át nyomással jut a kenési helyre és a kenőanyag mennyisége a kenési hely előtt a csővezetéken elrendezett szeleppel szabályozható. A megoldás a sodrógép lényeges átalakítását kívánja, nem minden típusú sodrógépre szerelhető fel. Abban az esetben, ha a kenőanyagtartály a sodrócsőben van elrendezve, csökken a sodrógép szálkapacitás száma, így a legáltalánosabban alkalmazott Warrington és Seále típusú kötélkonstrukciók nem gyárthatók. A kenőanyagtartály utántöltése, a kenőanyag mennyiségének és nyomásának szabályozása csak a sodrógép álló helyzetében történhet, ezáltal jelentősen növekszik a sodrógép mellékideje, csökken a gép főideje, ezzel a gép termelékenysége. A megoldás szerinti berendezéssel csak alacsony viszkozitású és olvadáspontú kenőanyag használható, aminek következtében a kenőanyag, csak vékony rétegben, filmszerűen tud a huzalszálak felületén megtapadni, így a sodronykötél elégtelen kenésén kívül az a hátrány is keletkezik, hogy nagy fordulatszámú gyorssodrógépeknél a centrifugális erő a kis viszkozitású kenőanyagot;a./sodrói ej előtt szétszórja és a munkahelyet és 155781