155753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás motorokhoz siklócsapágy előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAIMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1967. IX. 05. Közzététel napja: 1968. X. 22. Megjelent: 1969. IX. 30. (AU—186) 155753 /III.ÍJIUII» Szabadalmi osztály: 47 b 4—12 Nemzetközi osztály: F 06 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Vadász Emil gépészmérnök, 50%, Léhner Árpád gépészmérnök, 25%, Timkó László gépészmérnök, 25%, Budapest Tulajdonos: Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet, Budapest Eljárás motorokhoz siklócsapágy előállítására A találmány eljárás járműmotorokhoz használható siklócsapágy előállítására, amely siklócsapágy az ismert csapágyaknál nagyobb teherbírású, olcsó és meghibásodásra kevésbé hajlamos. Az ismert járműmotor-csapágyak színesfémből és színesfémkombinációból készülnek. A csap és csapágyesészék kopása következtében általában a csapágycsészék bélésanyaga olvad ki először. A kiolvadás után a csapágy bélésanyagánál jelentősen nagyobb értéket képviselő tengelycsap berágódik, megrongálódik. A járműmotorok tengelyei csapágyazására a rendszerint felületi kezelésnek is alávetett tengelycsap ellendarabjaként törekednek olyan csapágybélésanyagot alkalmazni, ami lehetőleg hosszú üzemidő után is megtartja eredeti összetételét, szilárdsági, siklási és egyéb, a csapágy kifogástalan üzemeltetéséhez szükséges tulajdonságait. Csapágybélések anyagául már sokféle változatot, így pl. ónbázisú, ólombázisú, réz, bronz, porkohászati bronz, műanyag, műanyag-fém kombinációjú bélésanyagokat alkalmaztak, azonban a kísérletek szerint a csapágybélések, csapágycsészék egyetlen ismert .kialakítása sem képes azoknak a követelményeknek kielégítésére, amiket a csapágyakkal szemben a korszerű motoroknál támasztanak. 2 A csapágyakkai szemben támasztott követelmények közül megemlítjük példaképpen, hogy a csapágynak a motor indulásakor sem szabad kenőanyag nélküli felületűnek lenni. Az ismert 5 csapágyak felületén csak igen kevés kenőanyag van induláskor, mert a csap és csapágycsésze tükrös felülete kenőanyagtárolásra nem alkalmas. Az olaj viszkozitása a motor üzemi hőmérsékletén, 60—110 C°-on jelentősen kisebb, 10 mint az indulás normál, például 20 C°-os hőmérsékletén. A motor leállása után a például 100 C°-os olaj kifolyik a csap és csapágycsésze felületei közül, az indulás hőmérsékletén nincs elég kenőanyag a fémfelületek között és ennek 15 viszkozitása is nagy, tehát a kenés megindulásához aránylag hosszú időre van szükség. A hagyományos csapágycsésze-anyagök azt a követelményt sem tudják kielégíteni, hogy szilárdságuk, keménységük üzemi hőmérsékleten 20 ugyanolyan legyen, mint például 20 C°-on. Szilárdságuk, illetve keménységük 100—120 C°on negyedére, ötödére csökken. Az ismert csapágyaknál üzem közben meg-25 változik a csapágy bélésanyagának felületi minősége is. A felületbe fémrészecskék, olaj koksz, porszennyeződés ágyazódik be, a felület tömörré, keménnyé válik és hőervezetőképessége romlik. A felkeményedett csapágyfém a dinamikus 30 igénybevételek hatására kitöredezik, majd a 155753