155740. lajstromszámú szabadalom • Emelő- és szállítószerkezet
155740 részek végétől olyan távolságban lehet, hogy működési helyzetben az egyes villás részek egyik vége érintkezik a tartólap alsó felületévd» A találmány szerinti kivitelt a továbbiakban kiviteli példa leírásával a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a vontató járművön elhelyezett berendezés oldalnézete lehajtott helyzetben, a 2. és 3, ábra a berendezést működési helyzetben szemlélteti, a 4. ábra a berendezés hátsó nézete, és az 5. ábra a villás szerkezet oldalnézete. A 6. ábra a vontató járművön lehajtott állapotban lévő berendezés perspektivikus rajza, a 7. ábra pedig metszetben, részletrajzon a rögzítő szervet mutatja. A rajzokra hivatkozva az első kiviteli változat villás emelőszerkezet alakjában mutatja a találmány szerinti teher emelésére és szállítására alkalmas berendezést. A berendezés forgózsámolyos 10 vontatójármű hátsó részén van felerősítve és működésen kívüli lehajtott helyzetbe (lásd 1. ábrát) hozható, melyben az a 10 vontatóján műre fekszik, továbbá használati vagy működési helyzetbe állítható (lásd a 2. és 3. ábrát), mely helyzetben lényegileg a 10 vontató járművön felállítva foglal helyet. A továbbiakban a berendezést annak működési helyzetében ismertetjük. A berendezés, amint azt világosabban a 4. ábra szemlélteti, két keresztirányban egymástól meghatározott távolságban elhelyezett, egymással párhuzamos 11, 12 tartórudazatot foglal magába, melyek mindegyike teleszkopikus, és két 13, 14 üreges gerendából áll, melyek egyike a másikban van elhelyezve, de súrlódásgátló eszközök útján (a rajzok külön nem szemléltetik) egymással nem érintkeznek és így a belső 14 gerenda a másik 13 gerenda hosszában könnyen csúsztatható. A külső 13 gerenda csuklósan kapcsolódik a 10 vontatójármű vázán a 15 gyámhoz. Az egyes rudazatok belső 14 gerendái mindkét végükön a 16 és 17 kereszttartógyámhoz kapcsolódnak, melyeken csúszásra alkalmasan a 18 tartólap van elhelyezve. A tartólaphoz összehajtható villaként kialakított két 19 villa kapcsolódik, melyeket legvilágosabban a 4. és 5. ábra szemléltet. Az összehajtható villás szerv két 19 villás részt foglal magába melyek mindegyike egyik végén csuklósan csatlakozik egy-egy kapcsolódarabpárhoz, míg a 20 kapcsolódarabok 'másik végükkel csuklósan a 18 tartólap felső részéhez kapcsolódnak és azon függenek, annak felületével érintkezve. A 20 kapcsolódarabok hossza olyan, hogy kinyúlnak a 18 tartólap alatt és a 19 villákhoz azok végének közelében csatlakoznak. A 19 villák elfordíthatók egy működésen kívüli helyzetbe, melyben azok a tartólappal párhuzamosan, illetve azokon feküsznek (lásd a 6. ábrát), valamint egy működési helyzetbe, melyben merőlegesen állnak a tartólapra, tehát vízszintesek. A működési helyzetben a villa egyik vége érintkezik a tartólap, alsó felületével a 21 távolságtartón keresztül, mely a villához van erősítve Ós azt elkopás esetén könnyen kicserélhetjük. A kapcsolódarabpárok mindegyikén két kar van, melyek egyik vége a 22 csap befogadására alkalmasan ki van szélesítve és ez kapcsolja és rögzíti a villát a két kar- között, a karok másik 5 végüknél 90°-os szögben el vannak fordítva (lásd az 5. ábrát) úgy, hogy a végek felfelé kinyúlnak és a 23 orsókkal kapcsolódnak a 18 tartólap felső felületén. A 20 kapcsolódarabok és 19 villák mérete azo-10 nos és így működésen kívüli helyzetben (lásd a 6. ábrát) a kapcsolódarabok között fekszenek. A tartórudazat rögzített 13 gerendájának külső felületére egyszeres működésű 24 hidraulikus dugattyút szerelünk, mely a megfelelő csúszó-15 mozgásra alkalmas belső 14 gerendával van öszszekötve. Működtetés során a 24 dugattyú a csúsztatható gerendákat felfelé felső helyzetbe mozgatja (lásd a 3. ábrát) és ebben a helyzetben a 17 kereszttartó-gerenda magasabban fekszik, 20 mint a rögzítettgerenda felső része. Ugyanabban az időpontban (a továbbiakban részletesen leírt kivitel következtében) a 18 tartólap a csúsztatható gerenda felső vége irányába mozog. A dugattyú előnyösen egy- vagy kétlépcsős típusú le-25 het és nagyobb magasságot biztosíthat, mint amelyet a tartólap elérhet. Lefektetett helyzetben a 24 dugattyúk és ennek következtében az egyes tartórudazatok is részben kinyújtott helyzetben vannak úgy, hogy amikor 30 a rudazatok működő helyzetbe kerülnek, a dugattyúk és ennek következtében a megfelelő részek visszahúzhatok és így a 18 tartólap a talajszintre vagy annak közelébe süllyeszthető. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a villa a jármű váza 35 alatt elhelyezett terhet is felvehesse. A csúsztatható 13 gerendák alsó helyzetében (lásd 2. ábra) a 18 tartólap a csúsztatható gerenda alsó részével van egymagasságban és a gerendák a rögzített 14 gerendák alsó részén kívül 40 nyúlnák ki. A fentiekben ismertetett berendezéshez a 25 lánc vagy huzal tartozik, mely a tartólap mindkét végéhez kapcsolódik és felfélé a 28 görgőkön keresztül a 17 kereszttartó-gerendáig nyúlik, a 45 14 rögzített gerendákhoz pedig a kereszttartógerenda alsó helyzete alatt lévő ponton csatlakozik. Így, amennyiben a csúsztatható gerendák a rögzített gerendákhoz viszonyítva felfelé mozognak, a lánc mozgásba hozza a tartólapot 50. is és azt példaképpen a csúsztatható gerenda sebességének kétszeresével hajtja. A 10 vontatójármű mindkét oldalára kettős működésű 30 hidraulikus dugattyú, van szerelve és az a mellette levő 14 gerendához van kapcsol-55 va. Ez a dugattyú végzi a tartórudazatnak a működésen kívüli és működési helyzetbe való mozgatását. Ugyanez a dugattyú szolgál a tartórudazatnak működési helyzetbe» való. rögzítésére is. Az egyes 30 dugattyúk a 10 vontatójármű vázáj©0 hoz- és a 14 gerendához 31 f orgócsukló segítségével kapcsolódnak. A kettős működésű dugattyúk olyan szög alatt vannak elhelyezve, hogy amikor a tartórudazatok alsó vagy megközelítően alsó helyzetben van-65 nak, a dugattyúk hatása nem érvényesül és 2