155737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxigyanta alapú szigetelő anyagok előállítására

.i^v-ory v*' t JFW&FW' MAGYAR H*H?JtíJaT4ASASA<i K • " -.* ft ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI £BJRÄS •-'«ftOMK§LATI TALÁLMÁNY Bejelentés Bsapja: 1967. V. 21. Közzététel napja: 1968. IX. 25. Megjelent: 1970. IV. 20. (VI—556) 155737 Szabadalmi osztály: 22 h Nemzetközi osztály: C09f Decimái osztályozás: E'eltalálók: Leyrer Richárd oki. vegyészmérnök, 30%, dr. Muth Béla oki. vegyészmérnök, 30%, Szaplonczay Pál technikus, 10%, Salánky László oki. vegyészmérnök, 30%, Budapest Tulajdonos: Villamosipari Kutató Intézet, Budapest, 70% és Ganz Villamossági Művek, Budapest, 30% Eljárás epoxigyanta alapú szigetelőanyagok előállítására A találmány tárgya eljárás javított tulajdon­ságú, epoxigyanta alapú szigetelőanyagok elő­állítására, a monomer epoxigyantának reaktív típusú és katalitikus típusú hálósítószerek keve­rékével végzett térhálósítása útján. 5 Ismeretes, hogy a többnyire epiklórhidrinből és diánból (dioxidifenilpropán) előállított epoxi­gyanták hálósítására különböző anyagok alkal­mazhatók. A hálósítók hatására a folyékony vagy szilárd, viszonylag kis molekulasúlyú 10 epoxigyanták melléktermékek keletkezése nél­kül átalakulnak térhálós szerkezetű óriásmole­kulává. Az így keletkező óriásmolekulák már nem olvaszthatok meg, oldószerekben nem ol­dódnak, azonban 80 C° felett gyakorlatilag el- 15 vesztik mechanikai szilárdságukat, és villamos tulajdonságaik is erősen leromlanak. Villamosipari célra használt epoxigyanták esetén leggyakrabban használtak a savanhidrid típusú térhálósítók, amelyek azonban csak 20 100 C° feletti hőmérsékleten fejtenek ki térhá­lósító hatást, és e hatás kifejtéséhez a viszony­lag magas hőmérsékleten kívül hosszabb idő (10—20 óra) is szükséges. Az ilyen térhálósítók költséges technológiát 25 igényelnek, és a termékek mechanikai és villa­mos tulajdonságai 80 C° feletti hőmérséklete­ken erősen romlanak. Ujabban ismertté váltak olyan térhálósító rendszerek, amelyek reaktív típusú és kataliti- 30 kus típusú hálósítószerek keverékéből állnak. Ilyen pl. a hexahidroftálsavanhidrid és dime­tilbenzilamin keveréke, amely lehetővé teszi a térhálósítás időtartamának lerövidítését, és a termék melegalaktartóságát is kedvezően be­folyásolja. E hálósítók hátránya, hogy a felhasz­nálásukkal készített félkésztermék szobahőmér­sékleten is csak 1—2 napig tárolható, és a ter­mék meleg alaktartósága villamosipari célokra még mindig nem kielégítő. A villamosiparban az epoxi-gyanta alapú, üvegszövettel erősített rétegelt szigetelőanyagok igen széles területen kerülnek felhasználásra, elsősorban nagy szilárdságú lemezek, csövek és formadarabok előállítására. E termékek hátrá­nya azonban, hogy bár szobahőmérsékleten ki­váló mechanikai szilárdsággal és villamos szi­getelő tulajdonságokkal rendelkeznek, e tulaj­donságaik már 80 C° körüli hőmérsékleten erő­sen romlanak. Ez a körülmény nagymértékben korlátozza felhasználhatóságukat, különösen a villamosgépgyártás területén, mert a gépek üzemi hőmérséklete általában 120 C° felett van. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely olcsó kiindulási anyagokból" lehetővé te­szi 120 C° feletti hőmérsékleteken is jó mecha­nikai és villamos tulajdonságokkal rendelkező epoxigyanta kötőanyagú olyan rétegelt szige­telőanyagok előállítását, amelyek félkész álla-155737

Next

/
Oldalképek
Tartalom