155735. lajstromszámú szabadalom • Porlasztószerkezet különböző anyagok egyidejű elektrosztatikus szórására, felületbevonáshoz

155735 szigetelő borítás kizárólag érintésvédelmi célokat szolgál, az elektrosztatikus tér előállításában és festék porlasztásában szerepet nem játszik. Ez is igazolja, hogy a szórandó anyagok nagyfeszültségű elektromossággal való feltöltése elöl, 5 a porlasztást végző harangban történik. E szabadalom aligénypontjai nagyfeszültségű segédelektródák elrendezésének kiviteli változatait mutatják. A segédelektródák a már elporlasztott festék irányítására szolgálnak. Ezek alkálmazá- 10 sával különböző szórásképek állíthatók elő. Ezen szabadalom sem tesz említést több színű, vagy eltérő komponensű, vagy különböző halmazállapotú anyagok egyidejű porlasztására és szórására sem ad megoldást, így több, egymástól el- 15 térő anyagnak porlasztás utáni keveréséről ugyancsak nincs említés. Ismeretes még a 104172. számú csehszlovák szabadalom, amely elektrosztatikus szórási módon több köpenyű centrifugális porlasztóval 20 különböző fajtájú, vagy több árnyalatú festéket porlaszt el egyidőben. E szabadalom aligénypontjai kimondják, hogy a centrifugális porlasztó köpenyek homlokfalai nyitottak, az egyes köpenyek belső falára az elporlasztandó anyagot excentri- 25 kusan elhelyezett csöveken keresztül vezetik, amely csövek végei benyúlnak a porlasztó köpenyek közé. Az excentrikusan elrendezett csövekből a porlasztó köpenyek közé juttatott különböző színű bevonó anyag a porlasztási térben, 30 ill. a bevonandó tárgy felületén keveredik. E szabadalomhoz csatolt elvi rajzból világosan kitűnik, hogy a bevonandó anyagok nagyfeszültséggel való feltöltése a porlasztó köpenyek felületén történik. Ebből következik, hogy a porlasztó kö- 35 penyek elektromosan vezető anyagból vannak készítve. Ide sorolható az olyan elektrosztatikus szóró szerkezet is, amely több komponensű és színű anyag szórására alkalmas. Ez a szerkezet úgy van kialakítva, hogy a szórandó anyagokat 40 ugyancsak excentrikusan elrendezett vezetékeken juttatják el az egyetlen porlasztó éllel rendelkező, forgó porlasztó harang hátsó nyitott homlokfalán át annak öblébe. A külön-külön vezetéken ide juttatott anyag a porlasztóharang 45 öblében keveredik ősszé, majd az összekevert festék a keverőtérből a porlasztó harang belső falán elkenődve jut a harang élére, majd onnan elporlad. Az anyagok nagyfeszültségű elektromossággal való feltöltése ugyancsak a porlasztó 50 harangban történik. Az ismertetett elektrosztatikusán felvitelt lehetővé tevő szerkezeteknek és eljárásoknak azonban számos hátrányuk van, mely hátrányok a korszerű festési módszer széles körbeni eltérje- 55 dését, alkalmazhatási körét nagyban hátráltatják, így közös hátrányt jelent, hogy a szórandó anyagok ionizálása a porlasztó harangban történik. Ez a jellemző azzal a veszéllyel jár, hogy a harang érintése áramütést, ill. a harang és a 60 tárgy megfelelő közelsége szikra képződéshez, ez pedig az elporlasztott festék gyulladását okozhatja. Ennek elkerülése végett a nagyfeszültség rövidzárási áramát kell olyan alacsony értékre korlátozni, ami gyújtó szikrát okozni kevésbé ké- 65 pes. A rövidzárási áram ilyen alacsony értékre való korlátozása viszont nagy mértékben lecsökkenti az elektrosztatikusán szórható anyagok körét és csak egy-két festék szórása válik lehetővé. Ezen ismertetett elektrosztatikus készülékek egyike sem biztosítja, hogy centrifugális porlasztással elektromosan vezető és nem vezető anyagok egyidejű porlasztását lehessen, végezni. Ezen felsorolt elektrosztatikus porlasztó eszközök közös hátránya abban is jelentkezik,jhogy porlasztó harangjaik hátsó homlokfala nyitott, ezért korlátozott irányítási lehetőséget nyújtanak. Nem lehet a szórófejet a vízszintes vonaltól eltérő nagyobb szöghelyzetbe állítani, mivel a harangba juttatott folyadék a harang hátsó nyitott homlokfalán át folyik ki a szórandó tárgygyal ellentétes irányban. Az ismertetett elektrosztatikus porlasztó eszközök azon jellemzői, hogy az anyagot excentrikusan elrendezett csöveken át vezetik a porlasztó harangba nem előnyt, hanem inkább hátrányt jelent, mert lényegesen megnöveli a porlasztó szerkezet kialakítását, súlyát és érintésvédelmi szükségleteit. Az ismertetett szabadalmak alapján megvalósított készülékek 1,4—2 kg-os súlya bizonyíték erre. A találmány célja, hogy az ismert elektrosztatikus szóróberendezések hátrányait kiküszöbölje és olyan új szerkezetet javasoljon, amely különböző anyagok egyidejű elektrosztatikus szórására alkalmas. A találmány abban van, hogy az anyagokat elektrosztatikus töltést közvetítő fémes közbetéten át egymástól független szigetelt koncentrikusan elrendezett vezetékeken áramoltatjuk, majd egymástól ugyancsak független folyadék filmesítő harangpaláston át egymáshoz képest változtatható párhuzamtávolságú porlasztó éleken porlasztjuk el és röpítjük ki. A különböző anyagok egymással való keveredése a levegőben kezdődik el és a tárgy felületén fejeződik be. A találmány szerinti szerkezet oly módon van kialakítva, hogy a különböző anyagok nagyfeszültségre kapcsolt lassító fémrácsokon keresztülhaladva negatív töltésekkel feltöltődnek, majd egymástól függetlenül továbbhaladva bejutnak egy közös tengelyen futó harangpár külön-külön álló tároló öblébe, innen továbbhaladnak a külön-külön lévő filmesítő felületre, majd ugyancsak a külön-külön álló és egymáshoz képest változtatható élpárhuzamtávolságú porlasztóélekre. A harangpár levegőpárnán forog és a legszélső harang palástját nyílások szakítják meg azon célból, hogy a meghajtó levegő azokon beáramolva a belső harangélen elporladó festék széttartó irányát összehúzza. A porlasztó harangpárok önmagukban ismert pl. nyomólevego által hajtott forgatószervvel rendelkeznek. A forgatószervek (lapátok) a legkülső harang külső palástjára vannak építve. A fémből alkotott közbetéteket a közbetétek hosszanti tengelyére merőleges, a közbetéteket galvánosan összekötő és a vezetékekben áramló anyagok sebességét lassító — ezáltal ionizálódásukat javító — fémrács van elrendezve. A fém-2