155717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzil-guanidin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. V. 19. Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelnet: 1970. III. 28. (Rí—318) 155717 Szabadalmi osztály: 12 oil—18 Nemzetközi osztály: C07c4 Decimái osztályozás: >) Feltaláló: Dr. Nádor Károly vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár RT., Budapest Eljárás benzil-guanidin-származékok előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi a csatolt rajz szerinti (I) általános képletű, aralkilcsoporttal helyettesített guanidinek előállítására, ahol Rí és R2 hidrogént, kis szénatomszámú alkilcsoportot vagy halogént jelentenek és egymás 5 között egyformák, vagy különbözőek is lehetnek, R3 és R/t hidrogént vagy rövid szénláncú alkilcsoportokat képvisel. Ilyen típusú vegyületek előállítására több eljárás ismeretes (150 073, 150 072, 150 074, 150 071, 10 150 157, 153 648 és 153 717 sz. magyar szabadalmak). Ezeket a módszereket az jellemzi, hogy S-szubsztituált izotiuronium-sókat ammóniával vagy ennek helyettesített származékaival reagáltatnak és a rendkívül kellemetlen szagú és mér- 15 gező merkaptán fejlődése mellett alakul ki a guanidin származék. Bár ez a módszer jól áttekinthető, a gyakorlatban meglehetősen nehéz tiszta vegyületekhez jutni és ezeket csak többszöri átkristályosítással lehet elérni. Erre utal 20 az említett 153 648 sz. magyar szabadalmi leírás is. Azt találtuk, hogy az (I) képletű guanidin-származékok könnyen és nagy tisztasági fokban előállíthatók úgy, hogy valamely (II) általános kép- 25 létű benzaldehidet, ahol Rí és R2 jelentése a fentiekkel azonos, valamely (III) általános képletű guanidin-származékokkal, ahol R3 és R4 jelentése a fentivel azonos, a (IV) általános képletű helyettesített benzálguanidin származékokká 30 alakítunk át és ezt katalitikus hidrogénezéssei az (I) képletű aralkil-guanidin származékokká alakítjuk. A reakció kivitelezésére úgy járunk el, hogy a (III) általános képletű guanidin-származékokat hidrokarbonát sóik formájában feleslegben vett (II) általános képletű benzaldehid-származékkal nitrogén-atmoszférában magasabb hőmérsékleten előnyösen 150—250°-on reagáltatjuk és a reakcióterméket apoláros oldószerrel hígítjuk lehűlés után és így mindjárt tisztán el tudjuk különíteni a benzálguanidin származékot. Ez alkoholos közegben katalitikus hidrogénezéssel, katalizátorként Raney nikkelt, vagy nemesfémoxidot, pl. platinaoxidot használva, igen jó termelési hányaddal alakítható át a kívánt benzilguanidin származékká, A kapott bázisokat gyógyászati szempontból elfogadható sókká, így pl. hidrokloriddá, szulfáttá stb. alakíthatjuk át az ismert módszerek segítségével. 1. példa 19,5 g N,N'-dirnetilguanidin-hidrokloridból elkészítjük alkoholátos módszerrel az N,N'-dimetil-guanidin bázist, és ezt alkoholos-éteres közegben széndioxid bevezetéssel hidrokarbonát sóvá alakítjuk át. Az így kapott guanidin-dikarbonátból 14,9 g-ot leöntünk 21,2 g benzaldehiddel és nitrogén atmoszférában a sűrű pépet 2 órán át 180°-on tartjuk. Lehűlés után a pépes 155717