155704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállítására liba töméses hizlaláshoz, valamint tömőgép a takarmány hasznosításához
§ 155704 fiaásik"áz így összeállítóit takarmány tömésre alkalmas tömőgép kidolgozása volt. A szemes kukoricát a felsorolt kiegészítő anyagokkal megfelelően összekeverni nem lehetett. Ugyancsak eredménytelenül végződött az a tömési kísérlet, amelynél szemeskukorica helyett száraz kukoricadarát használtam, mert az eddig ismert tömőgépek és tömőtölcsérek merev fémcsövei az állat nyelőcsövébe való bevezetés alkalmával sok esetben nyelőcső repedést okoztak. Ez a tapasztalatom egyben választ adott arra is, hogy miért tapasztalható a fiatal libák- tömésé esetében gyakori nyelőcsőrepedés: ennek oka a nyelőcsőbe vezetett tömőcső merevsége. Végeredményben az ismert tömőszerkezetek egyike sem mutatkozott alkalmasnak a daratömés megvalósítására. Kísérleteimet ezután olyan takarmánnyal folytattam, amelyben nedves darát kevertem össze az egyéb tápanyaggal. Ezt a takarmányt szállítócsigás tömőszerkezettel kíséreltem meg beadagolni, de a módszer nem vált be, mert a takarmány víztartalma kisajtolódott, a dara száraz takarmányhoz hasonlóan összetömörült és a szerkezet eldugult. Viszont a takarmány túlnedvesítése esetén a csiga a takarmányban forgott anélkül, hogy azt továbbította volna. A nedves darának dugattyús hengerrel való továbbítása sem vezetett eredményre, mert a víz ebben az esetben is kisajtolódott és a takarmány továbbítása elmaradt. A nagyon híg takarmány ily módon való továbbítása viszont azzal a hátránnyal járt, hogy sok víz és kevés abrak jutott az állatba és emellett az állatállomány mintegy 50%-a fültőmirigy gyulladásban pusztult el, mert a híg dara az állat szájüregén keresztül visszaáramolva a • fültőbe került és ott bomlásnak indult. Találmányom azon a felismerésen alapul, hogy ; a takarmányban levő keményítő-szemcsék pelyhesítésével olyan darakeverék készíthető, amely a vizet megköti. A megfőzött és pépesített szemeskukorica akár önmagában, akár száraz darával egyenlő arányban összekeverve, vagy da, ra vízben áztatva majd gőzölve s végül száraz da: rával keverve, vagy pedig más szemestermények mint pl. búza, árpa, hasonlóan előkészítve egyaránt dugattyúval jól tömhető takarmányt eredményezett. De ugyanígy jól bevált a gyökgumós takarmány — burgonya, répa, tök — főzéssel és ':pépesítéssel való előkészítése; ezekhez 60% száraz dara volt hozzákeverhető. A vízmegkötő képesség növelése céljából hőkezelt takarmányrész mennyiségét a keverék végső összetétele .' (extrahált darák, tejpor stb. tartalom) jelentéke• nyen befolyásolja. Ezek a felismerések nemcsak a gyökgumós takarmányok felhasználását tették lehetővé, hanem egy további nem várt felismeréshez is vezettek. A takarmány vízmegkötő képességének fokozása lehetővé tette ugyanis a tömőgép merev fémcsöve helyett hajlékony — célszerűen műanyag — cső alkalmazását, mert a nedves takarmány ebben könnyen elcsúszik. Ily módon a fémcső alkalmazásával szükségképpen együttjáró gyakori nyelőcsőrepedés az állatoknál teljes kiküszöbölést nyert. További előnye ennek a megoldásnak, hogy lehetővé válik akár több méter hosszú hajlékony 5 cső alkalmazása is (PVC cső vagy gumitömlő PVC csővégződéssel) miáltal két személy megtakarítása vált lehetővé a tömési műveletben. Felismertem végül, hogy a tömési művelettel szemben érzékeny fiatalkorú állatok sérülé-10 sét azáltal lehet megelőzni, ha hajlékony tömőcsövet alkalmazunk és emellett a takarmány löketszerű adagolását kiküszöböljük, vagyis a dugattyús tömőgép lökettérfogatát legalább akkorára választjuk, mint amekkora egy teljes tö-15 mési művelet takarmányszükséglete. A találmányom szerinti eljárás tehát 30 és 65 nap közötti korú libák töméses hizlalása céljára szolgáló takarmány előállítására vonatkozik és lényege, hogy a takarmány alapanyagát képező 20 szemestakarmányt — kukoricát, búzát, árpát stb. — illetve ezek daráját, illetve gyökgumós takarmányt •—• burgonyát, répát, tököt — a keményítőszemcsék pelyhesedése és ezáltal vízfelvevő és vízmegkötő képességének fokozása érde-25 kében hőkezelünk, majd pépesítünk és ehhez az egyéb tápanyagokon kívül 1/3 :2/3 arányban száraz darát keverünk. Májra való hizlalás esetében a száraz darához a takarmány teljes menynyiségére vonatkoztatott 20%-nál nagyobb fe-30 hérjetartalmú anyagot keverünk. Az itatóvízben állatonként és naponként 0,04 g ascorbinsavat adunk be. A találmányom szerinti libatömőgép 30 és 65 nap közötti korú libák töméses hizlalására szol-35 gál. Lényege, hogy dugattyús takarmányhengerből, valamint a hengerhez csatlakozó egy, vagy több hajlékony takarmányvezető csőből és ennek hajlékony csővégződéséből áll. A takarmányhengerhez takarmánytöltő tölcsérszerkezet csatlako-40 zik. A takarmánytöltő szerkezet elzáró szerve és a dugattyú között — a takarmány henger önműködő utántöltése érdekében — mechanikai kényszerkapcsolat van. A töméses hizMást kiegészítő intézkedések 45 között jelentős az állatok elhelyezése, melynek lényege, hogy a libákat legalább 60 cm magas kerítéssel elválasztott rekeszekben csoportosan helyezzük el. A rekeszek alapterülete libánként 1/6 m2 , de az alapterület legfeljebb 2,5 m 2 . Eb-50 ben változtatható magasságú itatóedényt alkalmazunk, amelynek peremmagasságát a libák fejlődésének figyelembevételével a nyakközép magasságába állítjuk be. A libák tömését legalább 3 órai időközökben és naponta legalább 5-ször 55 végezzük. A találmány szerinti e1 járás egy pédaképpeni foganatosítási módját, a találmány szerinti libatömőgép egy példaképpen! kiviteli alakjának működésével kapcsolatban ismertetjük. Az 1. áb-60 ra a libatömőgép oldalnézetét, illetve függőleges metszetét ábrázolja. Az 1 hengerben mozgó 2 dugattyút a csavarmenettel és ékhornyokkal ellátott 3 dugattyúrúd mozgatja. A 3 dugattyúrudat a bordás agyfurat-65 tal bíró 4 csigakerék forgatja, miáltal a 2 du-3
