155698. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő kezelő párna

155698 lási keresztmetszeteket hanem ellenkezőleg an­nak hatására a keresztmetszet megnő, vagy ha­táresetben is állandó marad. A találmány lényege, hogy két borító lap kö­zött szivacsszerű műanyag rétegbe ágyazva olyan csőrendszert valósít meg, mely megszün­teti azt a hibalehetőséget, hogy annak használó­ja pl. beteg által elfoglalt bármely testhelyzet­ben a csőrendszer valamely helyén elzáródjék pl. azáltal, hogy a beteg valamely testrészével ránehezedik, ill. összenyomja. Az esetleges elzá­ródás ugyanis megakadályozhatná a csőrend­szerben a hevítő, ill. folyadék áramlását és cir­kulációját, ami a gyógykezelés eredménytelen­ségét okozhatná. A találmány a fenti célt úgy valósítja meg, hogy az egyik borítólap felé síklappal határolt, de erre harántirányban. hosszúkás szelvénnyel célszerűen nyújtott patkéalakban alakítja ki a műanyagrétegbe ágyazott csőrendszert, amellyel kettős feladatot old meg: egyrészt sík határoló oldalával megnövelt hőkicserélőfelületet képez a párna, ül. paplan egyik borító oldala felé, ami biztosítja a beteg felé a jó hőkicserélődést, más­részt a párna összenyomódása esetén a csőke­resztmetszet nem tud elzáródni, mert a nyújtott szelvény hosszirányú oldalfalai az összenyomás következtében a műanyag szivacsszerű testébe belenyomódva, keresztmetszetükben kiöblösöd­nek és ily módon nem fog csökkenni a csőrend­szer folyadékátáramoltató belnyílása, vagyis foj­tás nem következik be. A csőrendszer másik végoldala ívelten záródik és azt a szivacsszerű műanyag veszi körül, amely hőszigetelőréteget képez a másikoldali borítólap felé, úgyhogy a párna, ül. paplan másik borító­lapja felé, ül. azon át a nem kívánt hőkieserélő­dés, vagyis a hőveszteség meg van akadályozva. A találmány példaképpeni kiviteli alakjait a csatolt rajz szemlélteti, melynek 1—3 ábrái a csőrendszer néhány elemével metszetben párna­részeket szemléltetnek, különböző terhelési vi­szonyok meUett, a 4—6 ábrák pedig kiviteli vál­tozatokat mutatnak. Az 1. ábra terheletlen helyzetben mutatja a hű­tő-fűtő párna keresztmetszetét, melynél az 1 bo­rítóréteg annak a beteggel közvetlenül érintke­zésbe hozandó használati oldalát képezi. Az 1 bo­rítóanyag célszerűen rugalmas és könnyen tisz­títható (mosható, fertőtleníthető) anyagból készí­tendő. A hűtő-fűtő közegek áramoltatására a 2 csőrendszer van a párnába elrendezve, mely hosszúkás patkóalakú keresztmetszetű és síkla­pú végoldalával közvetlen érintkezésben van az 1 borítólappal, miáltal a párna használati oldala felé közvetlen hőkicserélődést tesz lehetővé. A 2 csőrendszer szintén rugalmas anyagból van és az a párna szivacsszerű 3 kitöltő rétegében van ágyazva, mely célszerűen rugalmas habanyagból van és hézagkitöltő szerepe mellett hőszigetelő tulajdonságú is. A 2 cső síkoldalára harántirány­ban hosszúkás, míg átellenes határoló oldala ívelten záródik, amelyet a habszerű kitöltő anyag körülvesz és ennek közbeiktatása után fe­di azt le a párna másik oldalát fedő 4 borítólap. Ezen elrendezés biztosítja a hőszigetelést, illetve megakadályozza a hőveszteséget a párna hasz­nálati oldalával ellentétes 4 borítólapján át. A 2. ábrán a hűtő-melegítőpárna, ill. csőrend-5 szerének keresztmetszete nyomott állapotban látható. Az ábrából kitűnik, hogy a párna ter­helt állapotában a 2 csőrendszer hosszanti irá­nyában kiöblösödve a rugalmas 3 kitöltő hab­anyagba nyomódik be, miközben annak síkha-10 tároló oldala továbbra is közvetlen érintkezés­ben marad a párna használati oldalának 1 borí­tólapjával, úgyhogy veszteségmentes hőközlési módja változatlanul biztosítva van. Az ábrából láthatóan a 2 csőrendszer, ül. terhelt részének 15 keresztmetszete a párna összenyomott állapotá­ban közel körkeresztmetszetűvé deformálódik, ami bizonyítja, hogy a csőrendszer átáramlási keresztmetszete nem csökken, sőt a mértani tör­vényszerűség alapján még növekedett is. Igen 20 nagy terhelő nyomás esetén bekdvetkeaő szélsőd séges terhelési helyzetet mutat a 3. ábra, amely, szerint ilyen esetben a csőrendszer 2' csövei a körkeresztmetszetből négyszög, vagy ellipszis alakúra deformálódnak, de még ez. esetben is 25 marad elegendő szigetelő szivacsszerű 3 réteg a 2 csőrendszer és az eUentétes 4 párnaborítő ol­dal között, továbbá mutatja az ábra azt is, hogy a csőrendszer keresztmetszeti nyílása még ez esetben sem lesz kisebb, mint az eredeti hosszú-30 kás patkóalakú keresztmetszet, úgyhogy a ke­resztmetszet fojtása még túlzott összenyomódás esetében sem következik be. Emellett változatla­nul megmarad a közvetlen érintkezés és hőátadás a 2 csőrendszer és a párna használati oldalát ké-35 pező 1 borítólap között. Az ábrákon látható, hogy a párna összenyomó­dása esetén is zavartalanul és fojtásmentesen áramoltatható a hűtő-melegítő közeg a 2 cső-^ 40 rendszerben. A találmány szempontjából a hűtő-fűtő köze­get áramoltató csőrendszerrel nemcsak párna alakítható ki, hanem a beteg fekhelyét képező 45 matrac, takaró vagy paplan is, továbbá a test egyes részeinek borítására alkalmas párnák, illet­ve takarók, vagy ruhaszerűen valamely testrész­ilyen szivacsszerűen kialakítható, rugalmas és szigetelő tulajdonságú anyagok is. 50 Ugyanígy a csőrendszert körülvevő kitöltő anyagként használhatók szivacsszerűen alakítha­tó műanyagok, gumi, laticel, vagy más megfelelő ilyen szivacsszerűen alakítható, rugalmas és szi^ getelő tulajdonságú anyagok is. 55 A hűtő-melegítő párna készülhet elemekből összerakható módon is. A 4., 5. ábrák jelölései alapján a borító 1 garni« műanyag lemez hátoldalát fecskefarok vagy kö-60 römszerűen la, ill. lb vezetékkel képezhetjük ki, melybe befűzhető módon beszerelhetők 2a nyúl­ványaikkal 2 hűtő-melegítő csövek és kitöltő kö-? zegként 3 habanyag gumi, illetve m-anyagból hőszigetelőként jöhet számításba. Így borítólapr 65 és azzal kapcsolt csőrendszer a célnak megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom