155693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati eredetű termékek tartósítására

5 nyersanyag esetén kifogástalan kocsonyaállapotú termék állítható elő, vagyis az alginát a nyersanyag víztartalmát szinte pillanatszerűen gélesíti. Az algináttartalmú nyersanyagpép-só keverék a szárítófelületre való felhordásnál könnyen rögösíthetővé válik és a szárítás hőmérséklete 30—40 C°-ra csökkenthető. A vizsgálatok szerint az alginátos adalékanyag a megszáradás során a nyersanyagpépből képzett rögök körül vékony filmet képez, amelyen a víztartalom az alginát poláros és hidrofil jellegénél fogva át tudott hatolni, de a hidrofob jellegű illóolajok a filmen nem hatolnak át. A nyersanyagpépek eredeti íz és zamatanyag tartalmának vizsgálatára derivatográfos módszer használható fel. Ez a mérési elv azon alapszik, hogy a derivatográfon felvett DTG görbe segítségével a súly veszteségi (TG) görbén az eltávozó víz és illóolajtartalom elkülöníthető. így pl. a szárított hagymafélék víz- és illóolajtartalma egymás mellett meghatározható. Az elvégzett vizsgálatok azt eredményezték, hogy a kizárólag sótartalmú szárított hagymakészítmények illóolajtartalmát 100%-nak véve a találmány szerinti algináttartalmú termék illóolajtartalma legalább 125%-ra növelhető, emellett a termék szárítási ideje legalább 20%-kal csökken. A hagymaféleségeken kívül egyéb növényi és állati eredetű termékek íz- és zamatanyagai is a szárított késztermékbe átvihetők a találmány szerinti módszer alkalmazásával. A késztermék illóolaj tartalma természetesen függ az alkalmazott nyersanyagtól és a levegő víztartalmától is. Az alginátos adalékanyag felhasználása tehát azzal a pótlólagos előnnyel jár, hogy egyrészt a növényi és állati eredetű nyersanyagok szárítása meggyorsítható, ezzel a szárítási költség csökkenthető, a termelőberendezések kapacitása növelhető, másrészt a gyors száradás folytán az enzimes lebomlás következtében a zamatanyagok: kevésbé károsodnak és az oldott állapotban oxidációra különösen érzékeny vitaminok csaknem eredeti szinten a késztermékbe is átvihetők. A találmány szerinti eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példák kapcsán szemléltetjük: - ,:1. példa Sótartalmú szárított vöröshagyma előállításához nyersanyagként sárga csíkosságtól mentes egészséges nyershagymát használunk. A külső száraz leveleket eltávolítjuk, és a gyökér, valamint a hajtás csúcsait is,. pépesítés előtt eltávolítjuk. Ezután a hagymát turmixrendszerű berendezésben vagy két lyuktárcsás darálóval pépesre daráljuk, az elkészített péphez pedig turmixrendszerű berendezésben 0,2—0,3 súly% nátriumalginátot adagolunk. A pép kocsonyás álapota hamar bekövetkezik. Ekkor az elkészí-A kiadásért felel: a 6 tett kocsonyaállapotú féltermék súlyára számítva kétszeres sómennyiséget keverünk be, az így nyert terméket szárítófelületre felhordjuk, felületét barázdákkal ellátjuk, és 30—35 C°-on le-5 vegőáramban szárítjuk. Szárítás közben az anyagot többször átgereblyézzük. Végül a kiszáradt anyagot finom porrá őröljük. A késztermék víztartalmát 4—5%-ra állítjuk be, mivel ennél nagyobb víztartalmú termék tárolás köz-10 ben megcsomósodik. Az így előállított sótartalmú szárított hagyma illóolajtartalma derivatográfos vizsgálat alapján legalább 25%-kal meghaladja az ismert módon előállított sótartalmú szárított hagyma-készítmé-15 nyék illóolajtartalmát. 2. példa Szárított sótartalmú marhahúspor előállításához a nyersanyagként használt marhahúsból a 20 hártyás, inas és faggyús részt eltávolítjuk, majd a nyersanyagot húsdarálón kétszer egymásután átdaráljuk. Az így nyert pépet turmixrendszerű berendezésben 0,1 súly% nátriumalgináttal elkeverjük, majd a kocsonyás állapotú féltermék 25 előállítása után ehhez súlyára számítva kétszeres mennyiségű konyhasót adagolunk. Az algináttartalmú pép szárítása az 1. példával azonos módon végezhető. 30 3. példa Hagyma-pirospaprika szárított késztermék előállításához a nyersanyagként használt hagymát az 1. példával hasonló módon elkészítjük, míg a paprikát csumájától és magházától meg-35 fosztjuk, majd 1 :1 arányban mindkét terméket együttesen elpépesítjük. Az elkészített péphez 0,3 súly% nátriumalginátot adagolunk, majd a féltermék további feldolgozását az 1. példával analóg módon végezzük. 40 Az előállított termékek minőségi romlás nélkül két agrotechnikai időszak között felhasználhatók. Szabadalmi igénypontok 45 1. Eljárás növényi és állati eredetű termékek tartósítására, amelynek során a természetes állapotú, megtisztított vagy adott esetben főzéssel előkészített állati vagy növényi eredetű nyers-50 anyagot pépesítjük és konyhasóval elkeverjük, azzal jellemezve, hogy az elkészített pépet sózás előtt súlyára számítva 0,1—0,4 súly%, célszerűen 0,1% alginátos fémalkálisóval kocsonyásítjuk, majd a kocsonyásított félterméket 1:1 — 1:2 55 arányban konyhasóval elkeverjük és legfeljebb 40 C°-on szárítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a kocsonyásított pép szárítását levegőáramban, nagyfelületen 60 szétterített vékony anyagréteggel végezzük. ági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 69.3784,66-42 Aliöldi Nyomda, Debrecen