155684. lajstromszámú szabadalom • Többállású mechanikus kapcsolószerkezet önműködő reteszeléssel
3 biztos kényszer-reteszelést eredményez, és egyúttal az egyes kapcsolóhelyzeteket érzékelhetővé is teszi. Ezt azáltal éri el, hogy a kapcsolóhüvelye osztott: egy belső kapcsoló fogazással ellátott belső és egy rajta axiális értelemben elmozdíthatóan illesztett, kapcsolóvilla-horonnyal ellátott külső gyűrűből áll, melyeket előfeszített rugó tart egymáshoz képest axiális értelemben alaphelyzetben. A belső gyűrű palástján nyílások — célszerűen furatok— vannak, melyekben zárótestek (pl. golyók) helyezkednek el. A zárótestek nagyobbak a belső gyűrű falvastagságánál. Az ellenbordázaton, amelyre a belső kapcsoló gyűrű axiálisan elmozdíthatóan föl van illesztve, a zárótest egy részének befogadására alkalmas besüllyesztések vannak. A külső gyűrű furatából a zárótestek elhelyezési síkjában a tengely irányába kiemelkedő alakzat, célszerűen körirányú borda áll ki. Ez a borda a két gyűrű alap-együttállásakor a zárótestekkel egysíkú, és azokat arra kényszeríti, hogy a belső gyűrűből ily módon kikényszerített részükkel az ellendarab bordazatának tetején kialakított besüllyesztésekben foglaljanak helyet, és ezáltal a kettőt egymáshoz reteszeljék. A zárótestek ebből a helyzetükből csak akkor tudnak radiálisán kimozdulni, ha a külső gyűrűt a kapcsolóvilla segítségével az előfeszített rugóerő ellenében axiálisan kimozdítják, és ezáltal a zárótesteket befelé kényszerítő körborda is félremozdul. A külső gyűrű körbordájának oldala és az ellendarab bordazatán lévő besüllyesztések oldala lejtős vagy íves. Ennek következtében a külső kapcsoló-erő hatására a zárótestekre radiális erőkomponens is hat, mely — mihelyt a körborda akadályozó kényszere elmozdulása következtében megszűnik — a zárótesteket sugárirányban kifelé kényszeríti. Ugyanilyen radiális irányú, de ellenkező értelmű komponens hat a zárótestekre a körborda részéről annak lejtős oldala és az axiális rugóerő következtében abban az üzemállapotban, amikor a zárótestek már kiemelkedtek az ellenbordázat fészkéből, és a borda tetején csúsznak a következő Icapcsolóállásnak megfelelően a bordán kialakított következő besüllyesztés felé. Ez a radiális komponens részben a zárótesteket ugrasztja bele a következő besüllyesztésbe, részben a külső gyűrűt ránja vissza olyan helyzetbe, hogy a két gyűrű alaphelyzetbe kerüljön, és a körborda a zárótestekkel ismét közös síkba kerüljön, A reteszelő és érzékeltető folyamat mindkét axiális értelemben és tetszőleges számú helyzetben megvalósítható. Az 1—3. ábra a találmány szerint kialakított, két-kapcsolóállású szerkezet elvi kialakítását és működését mutatja be. Az 1 hajtott és a 2 hajtó tengely egytengelyű, és végük 3, illetve 4 külső bordázattal van ellátva. A hajtótengelyen 5 belső kapcsológyűrű 6 belső hornyolásával illeszkedik tengelyirányba elmozdíthatóan. A belső kapcsológyűrűn 7 furat és 8 váll van kialakítva, illetve 9 vállgyűrű van elhelyezve. A belső kapcsológyűrűre 10 külső gyűrű tengelyirányban elmozdíthatóan illeszkedik, furatában 11 és 12 kimunkálások következ-4 tében 13 körirányú borda alakul ki, továbbá 14 váll és 15 vállgyűrű úgy van elhelyezve, hogy ugyanolyan távolságra vannak egymástól, mint a 8 váll és 9 vállgyűrű. A 8 és 14 vállakhoz a 16 5 támasztógyűrűt, a 9 és 15 vállgyűrűkhöz a 17 támasztógyűrűt szorítja neki a 18 rugó. A külső gyűrűn van kialakítva 19 körhorony a nem ábrázolt kapcsolóvilla befogadására. A belső kapcsológyűrű 7 furatában 20 golyó 10 helyezkedik el, a hajtótengely 4 bordazatának tetejében kialakított 21 besüllyesztésbe befészkelődve. A bordázaton egy további 22 besüllyesztés is van a kapcsolási úthossznak megfelelő távolságra. 15 A 13 körborda és a 21 és 22 besüllyesztések oldala lejtősre van kialakítva. Az 1. ábrán a kapcsolószerkezet oldott állapotban van ábrázolva, és azt mutatja be, hogy a 7 furatban elhelyezett 20 golyó radiálisán nem 20 mozdítható ki, mivel 13 körborda támasztja. A körbordát ebben az axiális helyzetében a 8 é& 12 vállaknak, továbbá a 9 és 15 vállgyűrűknek a 18 rugó által egyszerre nekiszorított 16 és 17 támasztógyűrűk tartják meg. 25 A 2. ábrán a kapcsolási folyamat egy közbenső állapota látható. Ez az állapot úgy jött létre, hogy a 19 körhoronyban nyíllal jelzett külső ső gyűrű a még reteszelt belső kapcsológyűrűhöz kapcsolóerőhatás a 18 rugót összenyomta, a kül-30 képest balra elmozdult, vele a 13 körborda is, és miután a kényszer a golyóra nézve radiális irányban megszűnt, a 7 furat falán át közvetített axiális erőhatás következtében a 21 besüllyesztés lejtős oldalán keletkezett radiális erőkomponens 35 a golyót radiálisán kifelé mozdította el, a 12 kimunkálásba. A rugóerő ebben az üzemállapotban a 13 borda lejtős oldala és a 7 furat oldalfala révén gyakorol erőhatást, melynek eredője a golyót a 4 bordázat 23 fejszalagjára szorítja. Ha 40 a 2. ábra szerinti, előfeszített belső erőkkel terhelt kapcsolószerkezet a nyíllal jelzett külső erő tovább mozdítja, akkor a golyó az ismertetett erőjáték hatására a 22 besüllyesztéshez érve abba bepattan, ugyanakkor a külső gyűrű, és vele a 13 45 körborda az 1. ábrának megfelelő eredeti helyzetbe kerül a belső kapcsológyűrűhöz viszonyítva. A golyó bepattanása a kapcsolási helyzetet teszi érzékelhetővé, a két hüvely relatív elmozdulása pedig a reteszelt helyzetet állítja újra elő 50 ebben a második, új kapcsolóállásban. Magától értetődően ugyanez a helyzet áll elő tetszés szerinti kapcsolóállás esetében, és az ellenkező irányban történő kapcsoláskor is. 55 A 4. ábra a javasolt megoldás egy olyan példáját mutatja be, ahol a kapcsolószerkezet három különböző forgó alkatrész között létesít alternatív kapcsolatokat, és amelyben a rugós alaphelyzet-beállítást kiviteli és működési szem-60 pontból célszerű és előnyös szerkezeti megoldás valósítja meg. A 24 hajtótengely csőtengely, melyen keresztül 25 hajtott tengely van keresztülvezetve, melynek 25a fogazott vége, a 26 második hajtott tengely 27 fogazott vége és a hajtó-65 tengely 28 fogazott vége felé nyúlik. A 24 hajtó-2