155642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázbeton előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XII. 10. (BE—894) Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1970. II. 16. 155642 Szabadalmi osztály: 80 b 5 Nemzetközi osztály: C04b Decimái osztályozás: Feltalálók: Bellosevich János mérnök, Budapest Keresztes János vegyészmérnök, Kazincbarcika Schütz Mihály vegyészmérnök, Budapest Bártfai Kornélné vegyésztechnikus, Kazincbarcika Tulajdonos: ÉM Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat, Budapest Eljárás gázbeton előállítására A találmány tárgya eljárás gázbeton előállítá­sára őrölt erőművi pernyéből, őrölt égetett mész­ből, alumíniumporból és vízből a kötésszabályzó­ként szokásosan alkalmazott gipszkő, illetve ce­ment kiküszöbölése útján-Ismeretes, hogy a gázbeton fő alkatrészei fi­nomra őrölt égetett mész és valamely szilícium­oxid tartalmú anyag (pl. erőművi pernye, vagy homok), melynek vizes keverékéhez gázfejlesz­tőként alumíniumport vagy alumíniumpépet, kötésszabályozó anyagként őrölt gipszkövet (kal­ciumszulfátdihidrátot) adagolnak. Az alumí­niumpép vízben való diszpergálásához, valamint a massza plasztifikálásához megfelelő felületak­tív anyagokat (pl. alkilszulfonátokat, alkálipolí­foszfátokat, szulfonált zsírsavakat) alkalmaznak. Az alapanyagok vizes keverékét az alumínium­por és mész reakciójából fejlődő hidrogén meg­duzzasztja, pórusossá, szivacsossá teszi. A nagy­méretű formába kiöntött és megduzzadt pórusos gázbetonhabarcs 1—2 órai pihentetés alatt oly értékig megmerevedik, hogy a kisebb egységek­ké való feldarabolásának az ún. vágásnak a mű­veletét az anyag deformációja nélkül végre le­het hajtani. A plasztikus-merev masszát ezután autoklávban 10—12 att. nyomású gőzzel szilár­dítják. A gipszkő őrleménynek a rendeltetése a gázbe­ton keverékben az, hogy az égetett mész hidra­tációjának hevességét csökkentse, ezzel a túl gyorsan felszabaduló hidratáció hő káros követ­kezményeit, nevezetesen a gázbeton massza túl gyors keményedését, repedezését meggátolja. Az őrölt gipszkő (CaSO/,-2 H2 0) vízben való oldha-5 tósága 0,241%, nagyobb, mint a kalciumhidr­oxidé, melyből 0,165% oldódik 20 C°-ú vízben. A gázbeton keverővíz tehát telített gipszoldattá válik, melyben a kalciumszulfát molekulák a kal­ciumoxid részecskék felületén adszorbeálódva, 10 azok vízzel való reakcióját lassítják. A gázbeton­hoz adagolt 3—5% gipszkő szállítása, szárítása és őrlése jelentős költséggel jár és a technológiát bo­nyolulttá teszi. 15 A gipszkő más anyaggál való helyettesítését pernye és égetett mész alapanyagok esetében, ce­mentet leszámítva, az ismert gázbetongyártási technológiával nem sikerült megoldani, mivel a gipszkő felhasználása nélkül a gázbetongyártás-20 hoz csak különleges összetételű és szemcsefinom­ságú égetett mész használható. A kiindulóanyag­ként használt mészfajták általában nem elégítik ki a fennálló követelményeket, így a gipszkő ada­golása a gázbetongyártásban nem küszöbölhető 25 ki. Javaslat történt gipszkőnek cementtel való helyettesítésére is. A cement ugyan alkalmas a gázbetongyártásnál használt égetett mész hidra­tációs sebességének szabályozására, azonban a ce­ment felhasználása a gázbetongyártás költségeit 30 növeli, emellett csak különleges összetételű és 155642

Next

/
Oldalképek
Tartalom