155635. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dohánylevél-erek eltávolítására

155635 dobja hengerpalást alakú felületén a 2 fogakkal van ellátva. Az 1 forgódob palástja közelében helyezkednek el a 3 ívalakú bordák, melyek kö­zött a 4, 5, 6 és 7 rudak foglalnak helyet, melyek az ívalakú bordák közé vannak beerősítve. A ru­dak közötti távolság a 4 és 5 jelű rudak között a legkisebb, az 5 és 6 jelű rudak között nagyobb, és ez a növekedés a rudak között folyamatos egészen addig, míg a 7 jelű rudak között ez a távolság eléri maximális értékét. Mint az ábrá­ból kitűnik, a rudak közötti távolság növekedé­sének iránya megegyezik az 1 forgódob forgási értelmével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a ru­dak közötti távolságot számtani haladvány sze­rint változtatjuk, ahol a haladvány egyes tagjai közötti értékkülönbség a legkisebb rúdtávolság — vagyis a 4 és 5 jelű rudak közötti távolság — 4—7%-ának megfelelő értékű. Mint már fentebb említettük, az 1 forgódobra erősített 2 fogak végpontjai, valamint a 4, 5, 6, 7 rudak közötti sugárirányú távköz is változik, azonban mint az ábrából is világosan megálla­pítható, ez a távolság a dob forgási értelmével megegyező irányban nem növekvő, hanem csök­kenő tendenciát mutat. Ugyancsak tapasztalatok támasztják alá, hogy az a legkedvezőbb kialakí­tás, ha a fogak végpontjai, valamint a rostélyt alkotó rudak közötti sugárirányú távköz is szám­tani haladvány szerint változik. Ennél a szám­tani haladványnál is a tagok közötti értékkü­lönbség a legkisebb — vagyis a 2 fog végpontja és a 7 jelű végső rúd közötti — sugárirányú táv­köz nagyságának előnyösen 4—7%-a közötti ér­tékű. A dohányleveleket^ melyeket az erezettől meg akarunk szabadítani, egy 8 csúszdán keresztül vezetjük a berendezésbe. Ebből a 8 csúszdából a levelek az 1 forgódobra jutnak, és a 2 fogak el­kapják őket. Ezután a levelek a 4, 5, 6 és 7 ru­dakba ütköznek, és ily módon a rudaknak való nekiütközés, valamint a 2 fogak tépőhatása kö­vetkeztében megindul a dohánylevelek aprítása. Ily módon a dohánylevelekből az erek kiválnak, és mint kis felületű részecskék a dohánylevél­lapokkal együtt a dobot körülvevő rostély rúd­jai között áthatolnak. Az erezeteltávolítás kezde­ti fázisában — vagyis a 4 és 5 rudak környeze­tében — a még aprítatlan levelek az egymáshoz képest közel levő rudak között nem tudnak át­hatolni. A berendezés ezen részében helyezkedik el a dohánylevelek zöme, és ezért itt kell a forgó dobra erősített 2 fogak végpontjait, valamint az 1 dobot körülvevő rostély 4 és 5 rúdjai között a legnagyobb sugárirányú távközről gondoskod­ni. Ez a kialakítás a berendezésnek ngayfokú ha­tékonyságot és teljesítőképességet biztosít, anél-5 kül, hogy a feldolgozott levelek a gép eltömő­dését idéznék elő. A levélerek eltávolításának további folyamán történik a 2 fogak által továbbított dohányleve-10 lek szétszaggatása, valamint a fogaktól mind ki­sebb sugárirányú távközökben egymás után levő rudak felé való továbbítása, ami a már fölaprí­tott leveleknek a dob közeléből való eltávozását lehetővé teszi. A gép teljesítőképessége nem 15 csökken azáltal, hogy a rudak egymástól való tá­volságának növekedésével egyidejűleg a rudak­nak a fogak végpontjaitól való sugárirányú táv­köze folyamatosan csökken. Ez $ rendszer bizto­sítja, hogy a dohánylevelek az 1 dob, valamint 20 a dobot körülvevő 4, 5, 6 és 7 rudak közötti tér­ben ne maradjanak hosszabb ideig benn, mint a dobnak egy nem teljes körülfordulása, melynek következtében a gép nagy teljesítőképessége és ezzel egyidejűleg az erezet eltávolításának nagy 25 fokú hatékonysága érhető el. Szabadalmi igénypont Berendezés dohánylevélerek eltávolítására, 30 amely berendezés forgódobbal (1), valamint a dob palástjába beerősített fogakkal (2) van el­látva, és belsejében a dobtengellyel párhuzamo­san futó rudakból (4, 5, 6, 7) kialakított, a do­bot (1) körülvevő rostély foglal helyet, azzal 35 jellemezve, hogy a rostély rúdjai (4, 5, 6, 7) úgy vannak elhelyezve, hogy a kerület men­tén egymást követő rudak közötti távolságok különbözőek, és a dob (1) forgásirányával meg­egyező értelemben növekvő nagyságúak, a ru-40 dak (4, 5, 6, 7) előnyösen úgy vannak elosztva, hogy a közöttük levő távolság számtani halad­vány szerint növekszik, a haladvány tagjai kö­zötti különbség pedig a legkisebb rúdtávolság 4—7%-a közötti értékű, továbbá 45 a rostély rúdjai (4, 5, 6, 7) úgy vannak elhe­lyezve, hogy a fogak (2) végpontjaitól való su­gárirányú távközeik különbözőek, és a dob (1) forgásirányával ellentett értelemben növekvő 50 nagyságúak, e távközök előnyösen úgy vannak meghatározva, hogy mértékszámuk számtani ha­ladvány szerint növekszik, a haladvány tagjai közötti különbség pedig a legkisebb távköz ugyancsak 4—7%-a közötti értékű. 1 rajz, 1 ábra A Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 69.3778.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen

Next

/
Oldalképek
Tartalom