155612. lajstromszámú szabadalom • Villamos folyadékszintmérő

155612 Egy másik, ugyancsak az utóbbi elv szerint működő mérőberendezésnél, a szintíró készülék után, az előbbire visszaható két relével vezérlő szabályzó van alkalmazva. A vezérlőáramkör a bemerülési mélységre érzékeny ellenállás jel át­alakítóval van összekötve. A kapcsolást a méren­dő folyadék minősége szerint pontosan hitelesíte­ni kell, minek eredményeképpen a berendezés csak igen korlátozott „f olyadékvezető-képességi" tartományban működik kifogástalanul. Ismere­tes olyan mérőberendezés is, amelynek jelátala­kítója két elektródával van ellátva. Ilyen módon a jelátalakító kéterű kábelen van felfüggesztve, amely legalább még egy pótlólagos tartókötéllel van megerősítve. Az ilyen rendszerű szerkezeti megoldások alkalmazásai kényelmetlenek, mert a berendezés geometriai méreteit jelentősen nö­velik. Ismeretes olyan mérőberendezés is, amelynél áramvezető huzalon elhelyezett váltakozó áramú jelátalakító alsó elektródája, egy diódán keresz­tül van a felső elektródával és a kötéllel össze­kötve. A huzal egymással ellentétes irányban csatlakoztatott egyenirányítók útján, jelkövető­-relé vezérlő áramkörével van összekötve. Egy másik, ez utóbbival hasonló elv alapján működő berendezésnek segédúszőval és két ellentétes irányban kapcsolt diódával kialakított jelátala­kítója van, amelynél az úszó, — helyzetétől füg­gően — ezen diódák egyikén keresztül villamos­áramkört zár, ill. a diódák másik vezető helyze­tében ezt az áramkört nyitja. Az ilyen rendszerű berendezések közös hátrá­nya az, hogy a mérőjelátalakító csatlakoztatásá­ra többerű összekötő kábelt kell alkalmazni, és ezt a feltételt nagy mélységek esetén, csak igen körülményesen, vagy egyáltalában nem lehet megoldani. Az olyan jelátalakítóknál, ezzel szem­ben, amelyek egyes szigeteletlen köteleken van­nak rögzítve, mélyfúrásoknál az a veszély áll fenn, hogy, ha a huzal a furat falát érinti, akkor a készülék kialakításától függően, hibás jelek, vagy a jel kimaradása következik be. Egy másik, a kontakt-eljárás alapján működő villamos berendezés azért hátrányos, mert a mo­torral hajtott mérőjel-átalakító egy meghatáro­zott szakaszon való folyamatos le-fel mozgatása (nem változó folyadékszint magasság esetén is) a szerkezeti elemek korai elhasználódását okoz­za, pl. a folyton váltakozó irányban meghajtott motor válik használhatatlanná. Ebből kifolyólag a jelentős teljesítmény felvételi igény hátrányos egy hordozható, a terep követelményeihez alkal­mazkodó berendezés fejlesztése számára. A találmány célkitűzése az, hogy olyan folya­dékszint mérőberendezést alkosson, amely fő­ként béléscsövekkel kialakított mélyfúrások szá­mára alkalmas, és amely a huzalnak a furat fa­lával való érintkezésére igen kismértékben, vagy egyáltalában nem érzékeny. A találmány szerinti célkitűzést, kontakt-kom­penzációs eljárással működő mérőjel átalakító­ban alkalmazott hangolható : mérőadóval bizto­sítjuk. A jelátalakító és a folyadékszint informá­cióinak összehangolása következtében ez a mérő­adó három lehetséges frekvenciát állít elő. Eze­ket a jeleket, vagy a tartókötélen keresztül, vagy elektroakusztikus csatolással a furatot kitöltő le-5 vegőoszlop útján vezetjük a vevőkészülékhez. A találmány példakénti kiviteli alakját a mel­lékelt rajzokon mutatjuk be részletesebben. Az 1. ábra, a vevő és jelzőszerkezetet, a 2. ábra a jelátalakítóban lévő adót, a 10 3. ábra elektroakusztikus csatolás módszeré­nek alkalmazására a kapcsolás blokkdiagramját ábrázolja. A mérőjelátalakítóban olyan adó van elhelyez­ve, amelynek az 5 és 6 relé, 3 és 4 érintkező ru-15 góival átkapcsolható 2 oscillatora képezi fő ré­szét. Az 5 és 6 relék áramköre, amely a 8 és 9 elektródákon keresztül a mért 10 folyadékon és a 11 elektródákon át villamosan záródik, és ez az áramkör a 7 teljesítmény-erősítő kimenő 20 áramkörében van, amely kimenet a 12 kötélen keresztül a mérőjel átalakítóval össze van kötve. A 12 kötél a 13 huzaldobra van tekercselve, amely mechanikusan a 14 motorral és 15 mérő­-íróművel van összekötve. A 12 kötél a 16 vevő-25 és szabályozó szerv bemenetével van összekötve, amely olyan szelektív erősítőből áll, amely amp­litúdó korlátozással és frekvencia demodulátor­ral rendelkezik, és amely a 19 és 20 érintkezőkön keresztül a 14 motort bekapcsoló 17 és 18 reléket 30 vezérli. A jeladó áramkört a 22 vezetéken ke­resztül a 16 vevő- és szabályozó szervvel összeg­kapcsolt 21 segédelektróda zárja. A találmány szerinti berendezés kiviteli válto-35 zata úgy van kialakítva, hogy az 1 adó 7 teljesít­mény erősítőjének kimenetéhez elektroakuszti­kus 23 jelátalakító és a 16 vevő- és szabályozó szerv bemenetéhez 24 elektroakusztikus jelátala­kító van csatlakoztatva, ami mellett a 23 és 24 40 jelátalakítók között, a 25 furatban lévő levegő­oszlop csatolást hoz létre. A 24 jelátalakító a 26 vezetéken keresztül a 25 furatba megfelelően mélyen van besüllyesztve. A rajz, a jelátalakítót a 10 folyadékszinthez 45 képest abban a helyzetében ábrázolja, amelyben a kapcsolás nyugalmi helyzetben van. A 8 elekt­róda bemerült, a 9 elektróda a folyadékszint fe­lett helyezkedik el. Ebben a helyzetben az 5 re­lén keresztül segédtápáramforrás, ez esetben a 7 50 teljesítményerősítő árama folyik át, és az áram­körben ahogy az ábrán is látszik, a 8 elektróda és a folytonosan a mért folyadékba mártott 11 elektróda közötti áramkör záródik. Ennek következtében az 5 relé, — a relé kivi-55 telétől függetlenül — olyan helyzetbe kerül, amelyben annak 3 érintkezője (a kapcsolástól függően) nyitódik, vagy záródik, a 2 oscillator olyan frekvenciájú feszültséget állít elő, amely­nek hatására sem az 5 sem a 6 relé nem szólal 60 meg. Ha a folyadékszint annyira csökken, hogy a 8 elektróda szabaddá válik, úgy a 3 érintkező a 8 elektróda bemerült helyzetében ellenkező álla­potba kerül, minek hatására az oscillator olyan frekvenciájú jelet állít elő, amelynél a 17 relé 65 megszólal és 19 érintkezőjével a 14 szabályozó 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom