155605. lajstromszámú szabadalom • Körkötőgép kétrészes tűkkel, nevezetesen csöves- vagy tolókás tűkkel

7 pontig feszített helyzetben lévő, majd szabadon eresztett rugózó 21 rudacskákn^k túlságos kilendülését határolja. Ha a 26 vezérlőtekercsben nem folyik áram, akkor a példaképpen vázolt rugózó 21a rudacskát a 24a állandó mágnes helyzetben tartja. Ha viszont a 26 vezérlőtekercsen áram halad át, akkor a tekercs mágneses tere ellentett az állandó mágneses terével. A rugózó rudacska leesik úgy, mint ahogy azt a 7. ábrán a 21b rugózó rudacska helyzetével feltüntettük. A 27 pályaszakasz e vége előtt kezdődik az a 28 pályaszakasz, amelynek d csúcsa, amelyikből a külső pályafelület, tehát az, amely az elektromágnes felé néz, mintegy párhuzamosan halad a tűshenger felületével a b pontig és lefelé emelkedik a c pontig. A c ponttól a 28 pályaszakasz belső felületé mintegy párhuzamosan halad a tűshenger felületével e pályaszakasz pontjáig. A d—b közötti pályaszakasz a b ponttól kezdődően az a pontig befelé süllyed. A külső felületen a kifelé feszített és a mágnes által tartott rugózó 21 rudacskák feszített helyzetükben vannak a b pontig és azután az a pontig feszítetten helyzetet vesznek fel. A belső pályán a d—c szakaszon az a pontig a mágnes által nem tartott rugózó rudacskák haladnak, amelyek a g—f szakaszon befelé leestek és a c—a szakaszon befelé lendülnek tovább és az a ponton feszítetten helyzetükbe esnek vissza. A 27 és 28 pályaszakaszok a 33 pályaszakasz 33h tartójára vannak rögzítve, amelynek szerepét később ismertetjük. A mágnes által a 28 pályaszakaszon tartott és d—b között mozgó rugózó rudacskák a hozzájuk tartozó 1 tűmozgató platinát nem befolyásolják úgy, hogy az a 6 lakatköpenyre erősített 37 lakatrészével kapcsolatban marad és a csöves tűt működteti. Azok a rugózó rudacskák, amelyeket a 7. ábra szerint a 21b rugózó rudacskáknak megfelelően a mágnes nem tart és a d—c pontok között az emelkedő 28 pályaszakaszon befelé kifutnak, e kifutási idejük alatt — úgy, ahogy azt a 6. ábrán vonalazottan feltüntettük — a tűmozgató platinát olyan mértékben mozgatják befelé, hogy 37 lakatrészével többé nincs kapcsolatban. Ezáltal ennek a tűmozgató platinának nincs felfelé mozgása és a hozzátartozó csöves tű két részével, nevezetesen 5a csövével és 5d tolókájával a 2. és 6. ábrákon feltüntetett helyzetben mozog, nevezetesen a vízszintesen egyenes vonalban haladó nem kötő nyomvonal mentén a kötési helyen át. A 4 kötési hely mögött, ez a 27, illetve 28 pályaszakaszon f—d pontjai között van, azok a tűmozgató platinák, amelyek a mágnes által nem tartott, például 21b rugózó rudacskákhoz tartoznak külső élükkel a 6 lakatköpeny 37 lakatrészén lévő 37i belső felületen haladnak és ennek révén megtartják nem kapcsolt, kilendített helyzetüket, amíg a kötési hely mögött a 33, illetve 33A lakatszakasz körzetébe nem érnek, ahol a következő kötési helyén a 7 rugó által kiválasztásra, kiindulási helyzetükbe visszalendülnek. Ama tűmozgató platinák minta szerinti elektromágneses mechanikus kiválasztása, amelyek 8 nem végeznek tűmozgatást, vezérlőszalag által keltett elektromos impulzusok által következik be, amelyet a 26 mágnestekercsre vezérelünk. A csöves tűk vezérlése, a vezérlő görbéikkel 5 kapcsolatban maradó tűmozgató platinák révén következik be. Ezt a folyamatot az 1—6. ábrák kapcsán az alábbiakban ismertetjük: A 2. és 6. ábrák az 5 csöves tűket legalsó helyzetükben, nevezetesén a visszaugrási helyzetük-10 ben és a hozzájuk tartozó 1 tűmozgató platinát is a legalsó helyzetben tüntetik fel. Ez az a helyzet, amely a 2. ábrán a II—II és VI—VI metszeteknek felel meg és amelyik a P tűshenger irányú mozgásban a 4 kötési hely előtt van. Minden 15 kötőrendszerhez egy-egy 4 kötési hely tartozik, amelyet a 7. ábrával kapcsolatban az előbb leírtunk. Az 5a csöves tű felső helyzete a 4 kötési hely az előző rendszer előtt az utolsó két 30 és 31 lakatrészekkel van meghatározva, amelyek kö-20 zött az 5a3

csöves tűlábat vezetjük. (2. ábra) Az 5c tűhorgot — ahogyan azt a 2a. ábra mutatja — az 5d tűtolóka zárja, melynek felső helyzetét az 5d' tűmozgató platina felső élének az 5a3 láb alsó élén történő felfekvése által határolja. 25 Lefelé az 5d tűtolóka addig tud csúszni, amíg 5d3

lába a 32 lakatrész felső 32a élét nem éri el. (1. és 2. ábrák) Az le lakat mélyedés felső le' éle a 33 lakatrész felső 33a élén, alsó le" éle pedig a 33 lakatrész 30 alsó 33b élén fekszik fel. Ennek révén az 1 tűmozgató platina ebben a helyzetében marad, a 4 kötési helyig, amelynek 27 és 28 görbe szakaszai a 33 lakatrész részét képezik. Ezt tüntetik fel a 2. és 6. ábrák. Annak lehetősége, hogy az 5c 35 tűhorog a tűtolókának a 32 felső élig történő lesüllyesztése révén kinyíljék a rendelkezésre álló rövid idő alatt, amely a másodperc tört része, igen valószínűtlen, de nem is jelent bajt, mert az 5c tűhorgon lógó hurok ama rántás által, ame-40 lyet az anyagleszedőszerkezet az anyagra kifejt, a horgon való kiugrás meg van akadályozva. Az 1. ábra szerint a II—II metszettől a P irányban való mozgás során az 5a3 csöves tűlábak ve-45 zetését a 34 lakatrész 34a alsó éle és a 35 lakatrész felső 35a

éle veszi át, amiáltal az 5a csöves tű magassági helyzetében változás nem áll be. Az 5d' tűmozgató platina 5d3

lábának a vezetését ez alatt az idő alatt a 35 lakatrész 35b alsó éle és 50 a 32 laktrész 32b felső éle veszi át, amelyek röviddel a 4 kötési hely előtt a 32c ponttól olyan mértékben emelkednek, hogy az 5d tűtolóka lefelé sem hagyhatja el záró helyzetét, vagy ezt ismét felveszi, ha előbb lecsúszott volna. 55 A kötési helyen azokat az 1 tűmozgató platinákat választjük ki úgy, ahogyan azt a 7. ábra kapcsán már ismertettük, amelyek nem kell, hogy a csöves tűkre hassanak. Ezeket a tűmozgató platinákat ama alsó la végük körül a tűshen-60 ger tengelye irányában olyan mértékben lendítjük ki, hogy a tűmozgató platinában le mélyedés a 37 lakatrésszel kapcsolódáson kívüli helyzetbe kerül, amely az emelkedő 37a felső élének a kezdetén a 33 és 32 lakatrészek körzetében helyileg 65 röviddel a 4 kötési hely mögött, benyúlik. Ezek 4