155603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vezérlőszalag előállításához szolgáló minta letapogatására, előnyösen körkötőgéphez

155603 8 a rajzminta letapogatására azon ide és oda tol­ható. Minden letapogatandó kék, zöld és piros szín számára egy-egy lencserendszert irányoztunk elő. A kék színt a 18 leképezőlencse és 19 képfor­dító tükrön a 20 színszűrőn és a 21 gyűjtőlen­csén át azokra a 26 fototranzisztorokra vetítjük, amelyek után a 27 előerősítők vannak kapcsolva. A zöld és piros színeket a 13, illetve 7 leképező lencsékről a 14, illetve 8 képfordító tükrökön a 15, illetve 9 színszűrőn és a 16, illetve 10 gyűjtő­lencsén át azokra a 17, illetve 11 fototranziszto­rokra vetítjük, amelyekhez a 25, illetve 12 elő­erősítők vannak kapcsolva. Minden előerősítő­ről egy nyomnak az impulzusait a programo­zandó szalagra küldjük. A 2. ábra szerint nyolc fototranzisztort alkal­maztunk a három színhez, amelyek közül a kék és zöld szín vonatkozásában csak a 21 és 16 fo­totranzisztorokat rajzoltuk fel. A szalagnak te­hát 8 X 3 = 24 nyomvonala van. További, tet­szés szerinti nyomvonalak a rajzminta fehér alapszínére vonatkoztatva is elő lehetnek irá­nyozva; ennek megfelelően ugyanannyi 22 gyűj­tőlencse szükséges a 23 fototranzisztorokkal és 24 előerősítőkkel ellátott nem szűrt fény számára. A fototranzisztorok száma, amelyek valamennyi szín- és fehér-kérdőlencse-rendszer vonatkozá­sában elő vannak irányozva az egyidejűen leta­pogatott rajzmintapontok számának felel meg. 3. ábrán feltüntetett letapogató berendezés abban különbözik a 2. ábra szerintitől, hogy az 1 villanófénylámpa előtt az az 50 maszk van el­rendezve, amelyen egyenes mentén az 50a, b, c, d, e és f lyukak vannak kiképezve. A villanó­fénylámpa által keltett fény ezen a maszkon ke­resztül fénynyalábok formájában az 51 szferi­kus lencsén át vetítődik az 52 rajzmintára, ahonnét — hasonlóképpen a 2. ábra szerinti ki­viteli alakhoz — a 11, 17, 26 és 23 fototranzisz­tor csoportokra verődnek vissza. A 4. ábra az 50 maszkból kiinduló fénynyalá­boknak a kör alakú A—F felütközési felületeit mutatja. Az 5. ábra az 1 villanófénylámpából az 50 maszkon és 51 szferikus lencserendszeren átha­ladó fénysugarak útját mutatja az 52 rajzmintá­ra vetítve. Az 51 szferikus lencserendszer révén kb. 1 :2 arányú nagyítást érünk el. Az 51 szfe­rikus lencserendszer f = 75 mm értéke és 2:1 arányú nagyítás mellett 3/2 X 75 — kb. 112,5 mm távolság és 3 X 75 = 225 mm képtávolság adódik. Ezáltal minden lehetőséget megterem­tünk a rajzminta és az 51 szferikus lencserend­szer között a 7, 13 és 18 leképező lencsék a 8. 14, 19 képofrdító tükrök és ezek tartószervei szabad elhelyezésére. Megvan tovább áannak a lehetősé­ge is, hogy az 52 rajzmintára eső fénynyalábnak a keresztmetszeti felületét valamilyen rácspont vagy rácselem felületéhez illesszük avégett, hogy a fent említett geometriai áthallást meg­akadályozzuk. A 2. ábra szerinti letapogató berendezésnél feltételezzük, hogy a minta csak kék, zöld és pi­ros színű. A letapogatófej e kiviteli alakjának leírása során az előzőekben már utaltunk arra, 5 hogyha nem történik színérzékelés, tehát fehér szín verődik vissza, a vezérlőszalagon külön nyomvonalaknak kell a fehér szín részére rendel­kezésre állniok. Minthogy a fototranzisztorok darabszámának megállapításához egy 24 rend-10 szerű körkötő gép kék, zöld és piros színeiből indultunk ki, amelyen csak ezzel a három szín­nel dolgoznak, a 2. ábra szerinti letapogató be­rendezésnél minden egyes szín részére nyolc fo­totranzisztort irányoztunk elő. Ez a szám abból 15 adódik, hogyha valamilyen 24 rendszerű körkö­tő gépen három féle színnel kell mintát elkészí­teni, tehát például kék, zöld és piros színű szá­lakkal, akkor minden egyes kötőhelyen csak egyetlen egy színű szál vezethető át és ha három 20 színű mintát állítunk elő, akkor három egymást követő kötőhely vagy szemképzőhely szükséges egy huroksor előállításához. Ha 24 rendszert irá­nyoztunk elő úgy, ahogy feltételeztük, akkor a tűshenger minden fordulatára 24 : 3 = 8 hurok-25 sor jut. Tehát nyolc olyan csoport van, amelyek mindegyike három egymásutáni rendszerből áll. Mindegyik" csoport az első rendszerben kék, a másodikban zöld és a harmadikban piros színt dolgoz fel. Ennek megfelelően a kék, zöld és pi-30 ros színek számára nyolc olyan rendszert alkal­mazunk, amelyek kék, vagy zöld, vagy piros szint dolgoznak fel. Ennek következtében a 24 nyomvonal vezérlőszalagának éspedig minden rendszernek egy-egy jelzéssel ellátott nyomvo-35 nalának megfelelően nyolc nyomvonalra egy jel­zés kell hogy essék, ha a letapogató berendezés egy meghatározott színt választott ki. Minthogy a vezérlőszalagról a vezérlőimpulzusok a nyolc rendszercsoportba mindig egyidejűen kell hogy 40 menjenek, a rajzminta letapogatása során a nyolc huroksor egyes hurkait egyidejűen kell szétválasztani, vagyis a mintaberendezés letapo­gatása során egyidejűen nyolc hurokkal ellátott hurokoszlopot választunk szét. 45 A letapogató berendezés 3. ábra szerinti kivi­teli alakjánál kék, zöld, piros és fehér szín min­tázásából indulunk ki, vagyis egy-egy hurokosz­lophoz négy rendszer szükséges, amelyek közül 50 egyik a kék, a másik a zöld, a harmadik a piros és a negyedik a fehér szín. Egy csoport tehát négy rendszerből áll, úgy hogy 24 : 4 = 6 csoport van, egyenként négy rendszerrel. Ennek következté­ben a vezérlőszalagon egyidejűen 6 jelzést kell 55 alkalmazni, minthogy egyidejűen erről a jelzés­ről utasítást kell adnunk a gép hat rendszercso­portjának. Ebből adódik, hogy a letapogatás so­rán egyidejűen hat hurokoszlopot kell szétvá­lasztani, egyetlen letapogató villanófénynél te-60 hát hat szemből álló hurokoszlopot. Ennek meg­felelően az 50 maszkon a villanófénylámpa előtt az 50a—f furatok vannak és az ebből adódó hat fénynyaláb az 52 rajzminta A—F hat felületén ütközik fel, ahol ezek az A—F felületek a rajz-65 mintán lévő rácselemeknek felelnek meg. Az át-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom