155594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersolaj kitermelésére stabilizált emulziók felhasználásával

155594 szénhidrogénszerű felső fázis. Ugyanez a jelenség figyelhető meg, ha 10% sót használunk, kivéve a kb. 77—93 C° hőfoktartományt, ahol e koncentráció mellett a mikroemulzió stabilis. Mindkét fenti kompozíció vizsgálatakor a mikroemulziókat a rendszer komponenseinek buborékpontja fölötti nyomásokon tartottuk. Az ionos adalékanyagok számos fajtája mutatja a kívánt hatást, bár úgy tűnik, hogy általában a szükséges sókoncentráció csökken azzal párhuzamosan, hogy az ionos adalékanyagok készítésére használt ionok vegyértékűsége növekszik. Az adalékanyag oldhatósága és ionizációs állandója az oldatban, a felületaktív anyag és a kiegészítő felületaktív anyag koncentrációja az oldatban, a felületaktív anyag és a kiegészítő felületaktív anyag típusa az oldatban, valamint a szénhidrogén típusa is befolyásolja bizonyos mértékben az ionos adalékanyagnak egy adott hőmérséklet-tartományban a stabilitás eléréséhez szükséges mennyiségét. Egy sajátos hőmérséklet-tartományban a szükséges adalékanyag koncentrációját könnyen meg lehet határozni olyan módon, hogy egy adott részlegesen stabilis emulziót vagy emulziókomponensek keverékét különböző hőmérsékleteken a kívánt hőmérséklet-tartományon belül tartjuk, és lassan, fokozatosan a stabilitás eléréséig egy kívánt adalékanyagot keverünk az elegyhez. Bár találmányunk általában alkalmazható nem-poláris külső fázisú emulziókra, különösen előnyösen használhatjuk találmányunkat mikroemulziók stabilizálására. A mikroemulziók, amelyeket a találmány szerinti eljárással stabilizálunk, olyan fázisegyensúlyt mutatnak, amely a lehető legfinomabb diszperziós fázis elérésére törekszik, nem pedig egyetlen fázis kialakítására. A mikroemulziók zavarosságot mutathatnak, és erősen színezettek lehetnek, amikor szénhidrogénekből készülnek, így bizonyos nyersolajokból, amelyek színes szennyezéseket tartalmaznak. A kívánt stabilizáló hatás elérésére sok vízoldható szervetlen só felhasználható, de különösen előnyösek az erős savak alkálifémsói. A sósav és a kénsav alkálifémsói igen kedvező hatást mutatnak. A savkomponens célszerűen kénsav, sósav, salétromsav, foszforsav és ecetsav lehet. Az alkálifémhidroxidok előnyösek, különösen a nátriumhidroxid, bár egyéb bázisok, így ammónia is felhasználhatók. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható olyan emulziók esetében, amelyek célszerűen olyan felületaktív anyagokkal készülnek, amelyek elsősorban olaj oldhatók, azonban részben vízoldhatók is lehetnek, vagy pedig a találmány szerinti eljárással felhasznált emulziók olajoldható felületaktív anyagok és vízoldható felületaktív anyagok keverékeiből épülhetnek fel. Előnyösek az olyan emulziók, amelyek anionos felületaktív anyagokkal, így magasabb alkilarilnaftén-monoszulfonátokkal készülnek. Az emulziók készítésére használt szénhidrogének előnyösen kéhmentes nyersolajok vagy azok frakciói, így közvetlen lepárlású könnyűbenzin, kerozin stb. lehetnek. Az ilyen emulziók belső fázisát előnyösen víz alkotja. Hasznos felületaktív adalékanyagok a legalább részben vízoldható alkoholok, a kis molekulasúlyú ketonok, éterek, aminők stb. 5 Általában az emulziókat kb. 27—38 C° fölötti, előnyösen kb. 38—52 C° fölötti hőmérsékleteken való felhasználás céljára stabilizáljuk. Legelőnyösebb, amikor az emulziókat kb. 52—63 C° fölötti hőmérsékleteken való felhasználás céljá-10 ra stabilizáljuk. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példák segítségével ismertetjük. 1. példa 15 Mikroemulziót készítünk 63,7 térf.% kerozinból, 20,4 térf.% vízből, 12,4 térf.% kereskedelmi monoszulfonát felületaktív anyagból (Shellgyártmány) és 3,5 térf.% izopropanolból. Ez a mikroemulzió az alábbi táblázatban megadott 20 hőmérsékleteken és kénsav-koncentrációk (a tiszta szulfonát súlyára vonatkoztatva) mellett az alábbi hőmérséklet-stabilitást mutatta: 55 60 25 30 Kénsavkoncentráciő súly% A hőmérsékletstabilitás alsó határa C° A hőmérsékletstabilitás felső határa C° 0,162 0,325 17 37 47 93 A 0,325 súly% kénsavat tartalmazó mikroemulzió szobahőmérsékleten két fázisra válik szét, azonban 37 C° hőmérsékletre melegítve a 35 két fázis eltűnik és a rendszer egyetlen fázissá alakul. Ezt a mikroemulziót a tároló pórustérfogata 5%-ának megfelelő mennyiségben injektáljuk maradék olajat tartalmazó tárolóba, majd 1% 40 pórustérfogatnak megfelelő mennyiségű sűrített vizet injektálunk be. Ilyen módon jó hatásfokkal nyerjük ki a nyersolajat az 52 C° hőmérsékletű tárolóból. 45 2. példa Nátriumszulfát hatását a 40 térf.% vízből, 33,6 térf.% propánból, 15 térf.% kerozinból, 8,4 térf.% kereskedelmi szulfonátból (62%-os aktív szulfonát; a Shell Oil Company gyártmánya), 3 50 térf.% izopropanolból és a jelzett mennyiségű nátriumszulfátból álló mikroemulzió stabilitására az alábbi táblázat mutatja: koncentráció (ppm vízben) A hőmérsékletstabilitás alsó határa C° A hőmérsékletstabilitás felső határa C° 5 250 24 29,4 7 875 26 54,4 10 500 30 56 A fenti táblázat két utolsó sorában ismertetett összetételű mikroemuizióval az 1. példa szerinti 65 módon lehet nyersolajat kitermelni 38 C° és 2