155593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsézett termékek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ©HSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. X. 29. (MA—1657) Közzététel napja: 1968. VII. 25. Megjelent: 1970. II. 16. 155593 Szabadalmi osztály. 23 c Nemzetközi osztály: CIOm Decimái osztályozás: Feltalálók: Borzas Sándor oki. gépészmérnök 30% Budapest, Dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök 20%, Murányi István oki. vegyészmérnök 50%, Veszprém Tulajdonos: Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Eljárás és berendezés szemcsézett termékek előállítására A találmány főként libnnyen ömleszthető és szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyagok vagy finom eloszlású porszemek szemcsézett formában történő előállítására irányul. Ilyenek elsősorban a 200 C° hőmérséklet alatt öm- 5 leszthető anyagok, főként kőolajszármazékok, illetve a lebegő finom szemcsés porok, pl. korom, kén. A könnyen ömleszthető anyagok szilárd halmazállapotú előállítását eddig általában úgy vé- 10 gezték, hogy az ömlesztett anyagot valamilyen, a késztermék előállítási formája által meghatározott alakú és térfogatú edényben fogták fel, majd abban természetes vagy mesterséges úton megdermesztették. Ujabban e célra pelyhesítést 15 is alkalmaznak. Az előbbi hátránya, hogy hely-, idő- és munkaerő-igényes, az utóbbié pedig, hogy a kiszerelt termék raktárigénye igen nagy. Finom eloszlású termékek előállítása, szállítása a fellépő súrlódásokból és statikus elektro- 20 mos töltésekből kifolyóan sokszor robbanásveszéllyel jár, ezért a vonatkozó biztonsági előírások betartása igen fontos. Az ilyen eljárások viszont rendszerint a munka- és anyagi ráfordítások tetemes növelését jelentik, ami egyúttal a 25 termék önköltségének, végső soron pedig a termék eladási árának emeléséhez vezet. Ismeretes már az irodalomból (pl. a 904 157 sz. NSZK szabadalmi leírásból) olyan zárt rendszerű berendezés ásványi anyagok szemcsézésére, 30 amelynél az ömlesztett anyagot egy tartályból kiléptetve a nehézségi erő hatása alatt keskeny résen lecseppenni engedik, miközben azt nyomó levegővel porlasztják, és a granulátumot egy kívülről hűtőköpennyel körülvett torony alján újabb levegőbefúvással egy vezetéken keresztül leválasztó ciklonba juttatják. Ennek végén az egész rendszerben szükséges levegőáram-sebesség fenntartására szívóventillátort alkalmaznak. A csővezetéket a toronyhoz hasonlóan ugyancsak külön hűtőköpennyel látják el. E berendezés — amely a hasonló elven működő korábbi berendezésekhez képest azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a különválasztott oldalirányú levegőbevezetés következtében a torony magassági mérete csökkenthető — lényegében a porlasztást követően egy külön hűtőrendszer fenntartását teszi szükségessé, s emellett még azzal a többletenergiával is jár működtetése, hogy — a gravitációs termékelvezetés ellenére — a cseppkeltéshez, -szállításhoz, az áramlás fenntartásához három helyen energiaszükségletet igénylő levegő be-, illetve elvezetést, s külön hűtőrendszert alkalmaz. Az ismert berendezések legfőbb hátránya tehát igen nagy energiaszükségletük, továbbá hogy külön szemcsekeltő, -szállító és hűtőrendszert kell alkalmazni, ahol a hűtőközeg vagy egyezik a porlasztó- és szállítóközeggel, vagy attól részben vagy egészben eltérő. 155593