155579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hévízkutak hőszigetelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 24. Közzététel napja: 1968. II. 05. Megjelent: l^^L^g 2 S, (JU—174) 155579 •..-.,,„-41 :-... íiilalíta»>«<. Szabadalmi osztály: 47 f 27 Nemzetközi osztály: F 06 1 Decimái osztályozás: Jurth Ferenc oki. mérnök, Dr. Spiriev Bozsidár oki. hidrogeológus mérnök, Budapest Eljárás és berendezés hévízkutak hőszigetelésére Mélyfúrású kutakból termelt hévizek talajszintre érkezésükig jelentős mértékben hűlnek. Bár szakmabeliek előtt ez köztudomású, és az is, hogy a hévizek hűlése nemcsak hőenergiaveszteséget, hanem hőértékcsökkenést is jelent, mégsem törődtek ezzel, ami bizonyára abból a felfogásból származik, hogy azt a földből érkező ajándéknak tekintették. Nyilvánvaló, hogy ez az álláspont téves, következménye pedig a népgazdaságra hátrányos. A hőveszteség csökkentése nemcsak kalóriákban kifejezhető megtakarítást jelent, de gyakorta és egyes helyeken hiányzik is a hűléssel elvesztett hőmennyiség, mivel azt fűtésnél vagy melegvízellátásnál pótolni kell. Mélyfúrású kutaknál eddig a hőveszteség csökkentésére szigetelést nem alkalmaztak, mert a hőszigetelő anyagokkal szokásos burkolás, ill. a hagyományos hőszigetelő módszerek itt nem feleltek meg, más új, vagy megfelelő megoldásra pedig nem jöttek rá. A hagyományos hévízkútkiképzésnek a következő hátrányai vannak: a) semmiféle hőszigetelése nincs, b) a csőrakatváltozás a hévíz áramlási sebességének csökkenését okozza, c) a hévíztermelő fúrt kútban lezajló hőátbocsájtásí folyamat több paramétertől függ, ezek: 10 15 20 25 30 a vízadó rétegek mélysége és hőfoka, a geotermikus gradiens, kútkiképzés, a kút körüli kőzetet hővezetőképessége, fajhője és fajsúlya, a kútban felfelé áramló hévíz mennyisége és kezdeti hőfoka, a külszínen a külső légállapot (hőfok, nedvességtartalom, napsugárzás, égtáj), a hévíztermelés kezdete óta eltelt idő stb., amelyek közül a legfontosabbakat sem tudták figyelembe venni, mert jelentőségüket nem ismerték fel. A találmány az említett hátrányokat kívánja megszüntetni és olyan hőszigetelő folyadék-köpenyes vagy ennek gázköpenyes kombinációját képező megoldást javasol, amelyek alkalmazásával pl. 1500—2000 méteres hévízkutakból 10— 15 C°-kal magasabb hőmérsékletű víz várható a külszínen. Ahol pedig szigetelés nélkül 90 C°-on felüli a kifolyó víz hőmérséklete, ott a találmány alkalmazásával gőztermelés is lehetséges. A találmány szerinti megoldás jelentősége akkor is nagy, ha csak néhány C°-kal lesz magasabb a hévízkút kifolyó vizének hőmérséklete mert az időegységben felszínre hozott vízmenynyiség nagysága folytán a hőmennyiség is jelentősen nő. Átlagos, pl. 1000 lit/perc hozamú hévíz-155579