155577. lajstromszámú szabadalom • Önműködő utánállító-szerkezet forgácsoló szerszámokhoz

5 13 nyomórugó az 1 fúrófejre támaszkodik és a 6 éket az 1. ábrát tekintve balfelé igyekszik elnyomni. A 7 szigetelőpersely belsejében a 15 kerámiacsövecskével szemben a 16 érintkezőrugó van elhelyezve, mely egy áramvezetéken keresztül az 1 fúrófej külső oldalán levő 10 kábelsaruvaí van összekötve. A kábelsarut a 9 szigetelőcsavar segítségével az 1 fúrófejben rögzítjük és a 14 távolságtartó cső alkalmazásával biztosítjuk az elektromos kábelnek a 16 rugóhoz történő szigetelt vezetését. Valamely kristályos testnél piezo-elektromos hatást váltakozóáram, pulzáló egyenáram vagy konstans egyenáram segítségével hozhatunk létre. Váltakozóáram felhasználása esetén a kristályos test minden pozitív félhullámnál kitágul és minden negatív féihullámnál összehúzódik. Ugyanez a hatás biztosítható pulzáló egyenáram esetén is. Ezzel szemben a hosszváltozás nem pulzáló egyenáram alkalmazása esetén az alkalmazott feszültség nagyságával van egyenes arányban. Az áramerősség meglehetősen kicsi lehet. Üzemelés során először a 12 és 11 menetes szeg segítségével a 17 szerszámot a 2 szerszámtartóban a kívánt magasságban rögzítjük. Ennek során a kívánt fúróátmérő kismértékű mínusz-méretét állítjuk be. Az első fúrási művelet után a létesített furatot szokványos mérőeszközzel, példaképpen Marposs-mérőszérkezettel mérjük. A mérőkészülék összehasonlítja az előállított méretet az előírt mérettel és ekkor a homlokoldalon rugósan elhelyezett érintkező segítségével a 16 érintkezőrugóval elektromos vezetőkapcsolatot létesítünk. Ezután a mérőműszeren keresztül példaképpen váltakozó áramot kapcsolunk be annyi időre, amennyire az a megadott mérési eredmény szerint szükséges ahhoz, hogy a szerszámot lehetőség szerint a legnagyobb plusz-tűrési határig be lehessen állítani. A váltakozóáram minden pozitív felhullani jánál és megfelelően pulzáló egyenáram minden impulzusánál a 15 kerámiacsövecske kitágul és a 17 szerszámot kifelé tolja. Minden negatív félhullámnál váltakozóáram esetében (és minden közbenső időszakban pulzáló egyenáramnál) a 15 csövecske ismét összehúzódik. A 17 szerszám azonban — amint már ismertettük — nem tud visszacsúszni, hanem a 15 csövecske összehúzódása során az e mögött szabaddá váló tér úgy töltődik ki, hogy a 6 ék a 13 rugó hatása alatt balfelé csúszik. A 17 szerszámnak ez az előtolási mozgása tehát addig folytatódik, amíg az áram bekapcsolva marad és már említettük, hogy az áram-bekapcsolás időtartamát a mérőkészülék segítségével a tényleges érték és a kívánt érték közötti differenciának megfelelően lehet beállítani. Amennyiben a szerszám elhasználódik és annak kicserélése szükséges, a beállító ékeket kézi úton ismét kiinduló helyzetükbe tesszük vissza. Nem pulzáló egyenáram alkalmazása esetén, amint azt már említettük, a 15 kerámiacsövecs-6 ke hosszváltozása az áramfeszültség mértékétől függ. A 17 szerszám átállítása a fentiek figyelembevételével értelemszerűen történik. A találmánynak a 4—7. ábrán szemléltetett 5 kiviteli változata esetében egyrészt finomabb beállítás lehetséges és másrészt a kerámiacső hosszváltozásának nagyságát áttételezni tudjuk, vagyis az a szerszám nagyobb vagy kisebb előtolási mozgásává alakítható át. Ennél a kivi-10 teli változatnál is a 66 fúró és az 51 fúrófejben sugárirányban eltolhatóan, perselyben vagy 53 szerszámtartóban van ágyazva. A 66 szerszámnak az 53 szerszámtartóban való rögzítése az 1—3. ábrán szemléltetett kiviteli változatnak 15 megfelelően a 61 és 62 menetes szeg segítségével történik. Az 51 fúrófej tengelyirányú furatában hosszirányban eltolhatóan az 52 beállítóék van ágyazva, melynek a 4. ábrát tekintve jobbfelé emel-20 kedő ékfelülete az 53 szerszámtartó hátsó oldalához támaszkodik. Az 52 éket befogadó furat mellső vége csavarokkal rögzített 56 fedő segítségével van lezárva. Az 52 ék ferdén kialakított hátsó végéhez egy további 54 ék támaszko-25 dik, mely az 51 fúrófej sugárirányú furatában van elhelyezve. Az 54 éket a 64 csavar segítségével rögzített 55 lapon furatban helyezzük el. Az éken zsákfuratot alkalmazunk, melyben a 60 nyomórugót úgy helyezzük el, hogy az az 54 30 éket a 4. ábrát tekintve lefelé igyekszik nyomni. Az 52 ékkel szemben az 54 ékhez a 65 csövecske illeszkedik, mely piezo-elektromos tulajdonságú kristályos anyagból van. A 65 csövecske a 63 szigetelő-perselyben fekszik, amellyel 35 az az 51 fúrófejhez van rögzítve. Az áramhozzávezetés (lásd 7. ábra) az 1—3. ábrákon szemléltetett kiviteli változatnak megfelelően a 64 érintkező rugó segítségével történik, mely a 63 szigetelőperselyben a 65 csövecs-40 kéhez illeszkedik és az 51 fúrófej külső oldalán levő 59 kábelsaruval hoz létre elektromos kapcsolatot. Az 58 szigetelőpersely az elektromos csatlakozást szigeteli az 51 fúrófejjel szemben. Az 51 fúrófej felső oldalán laprugószerű 57 lap 45 van. A 4—7. ábrákon szemléltetett kiviteli változat működési módja egyező az 1—3. ábrán szemléltetett kivitelével, azzal a különbséggel, hogy a 65 csövecskének az áramhatás következtében 50 fellépő változtatásánál és az 54 ék elfordulásánál az 52 ék a 4. ábra szerint balfelé tolódik el és így a 66 szerszám az 53 szerszámtartóban kifelé csúszik, míg a 65 csövecskének az ezt követő zsugorodása során az 54 ék a 60 rugó ha-55 tása alatt lefelé csúszik és a szabaddá váló teret kitölti. A 65 csövecske hosszirányú tágulásának a 66 szerszám előtolási nagyságához viszonyított áttételezését úgy biztosítjuk, hogy az 52 ék ékfelü-60 létének hajlását megfelelő nagyságúra választjuk Amennyiben a megmunkálás során a mérőberendezés megállapítja, hogy a finomfúró lassan elkopik és így szűkebb furatok keletkeznek, úgy 65 az alsó tűrési határ közelében a fúró újabb 3