155576. lajstromszámú szabadalom • Levegő-vákuum adagoló készülék

155576 3 nem akadályozzuk oly módon, hogy a rugalmas falú idomra kívülről nyomást gyakorolunk. A külső nyomás hatására a rugalmas falú cső deformációja egyik esetben csak akkora, hogy csupán a munkadarab esését gátolja meg, de a gázok áramlását nem akadályozza, másik esetben pedig olyan nagymértékű, hogy vákuumbiztos zárást biztosít. A rugalmas falú idom összeszorítását ismert vezérlőrendszerek valamelyikével végezhetjük, lényeges azonban, hogy a különböző helyeken alkalmazott deformációk időbeli egymásutánja úgy legyen megállapítva, hogy egyfelől a munkadarabok ejtegetését biztosítsa, másfelől, hogy az egyes csőszakaszok légtelenítési és lelevegőzési ciklusa a feladatban vázolt követelményeknek megfelelően létrejöhessen. A jobb megértés végett a találmány egyik példaképpeni alakját az 1. ábrán mutatjuk be, vázlatosan. Az 1 rezgőadagolóhoz egy olyan 2 cső csatlakozik, amelyben a 33 munkadarabok könnyen elférnek. A 2 cső függőleges szakasza a 3 rugalmas falú csőben folytatódik. Az utóbbinak is olyan bő furata van, hogy benne a munkadarabok saját súlyuknál fogva leeshetnek, ha azt pl. a cső falának összenyomása által nem akadályozzuk. A 3 cső folytatása egy oldalt megcsapolt 4 idomdarab, amelynek felső végére a 3 rugalmas falú cső oly szorosán van ráhúzva, hogy a kötés vákuumzáró. A 4 idomdarab oldalkivezetése a 11 vákuumszivattyúra csatlakozik. A 4 idomdarabot ismét egy 5 rugalmas falú cső követi, melynek a 4 idomdarabbal való kötése ugyancsak vákuumbiztos. Ezután következik a 6 munkatér, amelyben a munkadarabok megmunkálása folyik, vagyis az a vákuumtér, ahová a munkadarabokat a levegőről be kell juttatnunk. A munkatér után ismét egy 7 rugalmas falú cső, majd a 4-hez hasonló 8 idomdarab, utána megint egy 9 rugalmas falú cső, végül a 10 kidobócső következik. Az utóbbi már állandóan levegőn van és ez az a tér, ahová a vákuumos 6 munkatérből a munkadarabokat ki kell juttatnunk. E csőrendszerrel párhuzamosan egy 12 tengely helyezkedik el, amelyre 13—22 vezérlőtárcsák vannak ékelve, A vezérlőtárcsákkal 23—32 szorítópofák vannak kapcsolatban olymódon, hogy a tárcsák elfordulása esetén, aszerint, hogy a tárcsák kerületén kiképzett pálya melyik szakaszáról van szó, a szorítópofák a rugalmas falú csövet összenyomhatják, vagy visszaengedhetik. A találmány szerinti adagoló működése a következő: Az ismert 1 rezgőadagoló a benne rendezetlenül tárolt 33 munkadarabokat a 2 csőbe rendezi, amelyben azok részben saját súlyuknál fogva, részben a rezgésadagoló kényszerítő hatására egymáshoz ütközve haladnak mindaddig, míg mozgásukat a 23, 24 és 25 szorítópofák felváltva a következőképpen meg nem akadályozzák: Kiindulásként tegyük fel, hogy a 25 pofa Öszszenyomta a 3 rugalmas falú csövet, de a 23 és 24 pofák még nem léptek működésbe. Ekkor a munkadarabok a 24 pofa magasságáig esnek. 5 A legalsó munkadarabot 34-gyel, az utána következőt 35-tel meg is jelöltük. Ha most a 12 tengely kissé elfordul, a 23 és 24 pofák annyira megnyomják a 3 cső falát, hogy a munkadarabok akkor sem tudnak tovább esni, ha a 25 zár 10 megint felenged. Ezt a három pofából álló zárrendszert a találmány szerint most már a munkadarabok szétválasztására használhatjuk fel. Ugyanis a 24 pofa felengedése esetén a 35 munkadarabot egészen a 26 zárig engedjük esni, az 15 ábra szerint abba a pozícióba, amit 36-tal jelöltünk meg. Ha ez a leválasztott munkadarab már elfoglalta új helyzetét, akkor a 12 tengely további elfordulása révén a 25 pofa segítségével elzárjuk a munkadarabot a levegőtől és így újabb 20 darabot is ejthetünk a 35 pozícióba a 23 pofa felengedése által. A 36 pozícióba ejtett munkadarabot most már a 26 pofa felnyitása révén tovább ejtjük a 27 zárig. Az utóbbi zár a 6 munkatértol vákuum-25 biztosan elzárja a 4 idom vákuumterét, amely a 26 zár felnyitása révén átmenetileg lelevegősödött egészen a 25 zárig bezárólag. A 25 és 27 zárakkal határolt csőszakaszt a 11 vákuumszivattyú hamarosan leszívja. Ha a vá-30 kuum már nem kielégítő, akkor megnyithatjuk a 27 zárat, miáltal a munkadarab a 6 munkatérbe esik. A munkadarab eltávolítása a 6 térből teljesen analóg módon történik, amelynek megértése a 35 fentiek alapján újabb magyarázatot már nem igényel. A munkadarabok áthaladási sebességét a 25 és 27 pofák közötti szakasz leszívásához szüksé-40 ges idő korlátozza. A találmányi gondolat megtartása mellett ezt a hátrányt lényegesen csökkenthetjük azáltal, hogy a munkadarabot egy szeleptányér felhasználásával több pozícióban is szívjuk. Ezt a megoldást 2. és 3. ábránkon mu-45 tatjuk be, éspedig a 2. ábrán elölnézetben, ill. metszetben, a 3. ábrán pedig felülnézetben, vázlatosan. A 41 álló tengelyre egy 42 tárcsa szabadon fu-50 tö módon van feltéve. A tárcsa forgatását egy, — az ábrába be nem rajzolt — mechanizmus végzi. A tárcsa kerületén esetünkben nyolc olyan furat van az 54—61 osztáshelyeken, amelyben a 47 munkadarabok sorakoznak. A 42 55 Az egyik furat felett a 40 cső helyezkedik el, ameyben a 47 munkadarabok sorakoznak. A 42 tárcsa alatt ugyanazon a tengelyen még három tárcsa van, amelyek közül a 43 és 44 tárcsák az előbbihez vannak rögzítve, vagyis avval együtt 60 a tengelyen ugyancsak szabadon futnak. A 45 tárcsa viszont a tengelyre van erősítve és a 44 tárcsával együtt ún. szeleptányért képez. A két utóbbi tárcsa ugyanis gondosan össze van csiszolva és ezeket — az ábrán nem részletezett 65 módon — még egymáshoz is szorítjuk.