155567. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús (membrános) szivattyú rugózóelemes szabályozással

3 landó vagy változtatható, illetve üzemszerűen változó) jellemzőjű rugózóelem van beiktatva. A találmány szerinti megoldásnál a szállított folyadékmennyiség a dugattyú hasznos lökettérfogatának változásától függően változik a szerkezetbe beiktatott rugózóelem hatására, az üzemszerűen kialakuló vagy szükségesnek megfelelően szabályozott nyomással arányosan. A találmány szerint kialakított dugattyús szivattyúk rugózóeleme beiktatható teljes egészében ténylegesen a szivattyú hengerébe. Ilyen az az eset, amidőn a szivattyú hengerében az erőátviteli mechanizmus és a szivattyúzást végző dugattyú közé vagy a hengertérhez csatlakoztatva mechanikus rugózóelem (pl. acélrugó) van beiktatva; a mechanikus rugózóelem azonos eredménnyel helyettesíthető pneumatikus rugóval. A találmány szerinti megoldás másik változatát képezik azok a konstrukciók, melyeknél a (mechanikus, pneumatikus vagy egyéb) rugózóelem magába a hajtórúdba, annak a forgatytyúcsaphoz, illetve a dugattyúhoz csatlakozó végei közé van beiktatva vagy a henger külső támasztékául szolgál. Egyes esetekben (helyhiány miatt vagy más szempontból) célszerű lehet, ha a rugózóelemet részben az erőátviteli mechanizmus és a dugatytyú közötti erőfolyam útján kívül helyezzük el, de biztosítjuk, hogy a rugóhatás ennek vonalába be legyen iktatva. Ez a változat elsősorban hidraulikus elven valósítható meg, például úgy, hogy a dugattyú és a hajtőrúd között hidraulikus párnát iktatunk be, mely csővezetékkel csatlakozik a hidraulikus rugó egyéb (terhelő, szabályozó stb.) alkatrészeihez. A találmányt részletesen rajzokon ismertetjük, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti megoldás azon változatait mutatja, melyeknél mechanikus rugózóelem van iktatva az erőátadó mechanizmus és a szivattyúzást végző dugattyú közé; a 2. ábrán olyan megoldások láthatók, amelyeknél pneumatikus rugózóelem van alkalmazva; a 3. ábra azt a kivitelt mutatja be, amelynél a rugózóelem részben a szivattyún kívül van elhelyezve; a 4. ábra esetén a rugózóelem a hengertérbe nyúló segéddugattyúra hat, miáltal a szivattyúzást végző fődugattyú hasznos lökettérfogatát csökkenteni képes; az 5. ábrán mozgóhengeres szerkezet látható rugózóelemes megtámasztással, amely esetben az elmozduló henger a dugattyú hasznos lökettérfogatát csökkenti. Az 1. ábra jobb oldalán bemutatott megoldásnál a dugattyús szivattyút az erőgép f orgattyústengely útján hajtja meg. A forgattyústengely 1 forgattyúkarja a 2 csapnál csatlakozik a forgattyústengelyhez kapcsolódó 3 hajtórúdszárhoz. A szivattyúzást végző 8 fődugattyú és a hajtórúdhoz kapcsolódó 4 segéddugattyú közé van iktatva a 7 mechanikus rugózóelem, amely az adott 4 esetben acélrugó. A 8 fődugattyú alternáló mozgása során a 9 hengertérben lévő közeget szállítja. A fentiekben ismertetett szerkezet működése 5 a következő: Az 1 forgattyúkar hossza meghatározza a 4 segéddugattyú lökethosszát. A 4 segéddugattyú mozgása 7 rugó közvetítésével a szivattyúzást végző 8 fődugattyúra adódik át. A 9 hengertér-10 ben uralkodó nyomás és a 8 fődugattyú felületének szorzata a nyomástól függő értékű erőt hoz létre, mely a 7 rugó jellemzőjétől függő hosszváltozást hoz létre ezen a rugón. Ennek az a következménye, hogy a 8 fődugattyú lökethossza nem 15 lesz azonos a 4 segéddugattyú löketével, hanem a nyomástól függően attól eltér. Az alkalmazott rugózóelem (állandó vagy változtatható) rugóállandója a követelményekhez igazodik. 20 Az 1. ábra bal oldalán bemutatott változat az ugyanezen ábra jobb oldalán látható változattól csupán abban tér el, hogy a hajtórúd két részre van osztva, a forgattyúcsaphoz csatlakozó 3 és a 8 fődugattyúhoz csatlakozó 5 részre, s a szóban-25 forgó hajtórúdrészekhez csatlakozó 4 és 5 csapos dugattyú között van elhelyezve a 7 acélrugó. Az ilyen módon kialakított szivattyú működése értelemszerűen megegyezik az ugyanezen ábra jobb oldalán bemutatott megoldáséval. 30 A 2. ábra pneumatikus rugózóelemes megoldást ábrázol. Az ábra jobb oldalán bemutatott megoldásnál az 1 forgattyúkarhoz a 2 forgattyúcsapnál csatlakoztatott 3 hajtórúd a 4 segéddugattyú és a szivattyúzást végző 8 fődugattyú kö-35 zött 10 légpárna van kialakítva, melynek komprimálása, illetőleg expandálása a 9 hengertérben lévő közeg nyomásától függően változtatja a 8 fődugattyú lökethosszát, és ezen keresztül a szállított folyadék mennyiségét. Annak biztosítá-40 sara, hogy a levegőmennyiség a tömítetlenség ellenére állandó maradjon, a 11 visszacsapó-szippantő szelep a szívóütemben lehetővé teszi a léghenger automatikus feltöltését. 45 A 2. ábra jobb oldalán bemutatott szivattyú tehát biztosítja a folyadékszállítás önműködő szabályozását a szivattyú 9 hengerterében lévő közeg nyomásától függően. Amennyiben a folyadékszállításnak a szállított közeg nyomásától 50 független szabályozására van szükség, gondoskodni kell a 10 légpárna nyomásának szabályozásáról. A 2. ábra bal oldalán bemutatott kiviteli vál-55 tozat megegyezik az ugyanezen ábra jobb oldalán ismertetett megoldással, csupán az az eltérés, hogy a 10 légpárna a 3 és 5 részekre osztott hajtórúd 4 és 6 segéddugattyúi között van kiképezve. 60 A 3. ábrán bemutatott kiviteli változat esetében a rugózó hatást olyan rugózóelem létesíti, mely terhelő rugóból, hidraulikus hengerből és csővezetékből áll. Az ábrán bemutatott megoldásnál az 1 forgattyúkarhoz a 2 forgattyúcsap 65 útján kapcsolt 3 hajtórúd állandó löketet hoz