155560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilésztereknek, adott esetben fenolnak benzolból történő elállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^pr^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IV. 08. (FA—686) Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1966. IV. 09. Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. XI. 29. 1970 fan 155560 Szabadalmi osztály: 12 q 14—31 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Hornig Lothar vegyész, Frankfurt/Main, Quadflieg Therese vegyész, Kelkheim/Taunus Tulajdohos: Farbwerke Hoechst AG vormals Meister Lucius und Brüning, Frankfurt (M) — Hoechst, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás fenilésztereknek, adott esetben fenolnak benzolból történő előállítására A találmány tárgya eljárás fenilésztereknek, adott esetben fenolnak benzolból történő előállítására. Ismeretesek olyan módszerek, amelyekkel benzolnak oxigénnel végzett direkt oxidációja során 5 fenol állítható elő. így pl. az igen magas hőmérsékleten (kb. 800 C°-on) végzett termikus eljárások, ahol azonban a képződő fenol könnyen tovább oxidálódik s így a hozamban jelentős veszteség áll be. Katalizá- 10 torok jelenlétében az oxidáció 400 C°-on végrehajtható, akkor azonban a benzol mellett a nem kívánatos difenil keletkezik. Eddig a fenilésztereknek karbonsavak és benzol reakciója útján történő előállítása nem volt 15 ismeretes. Fenilacetát előállítása céljából pl. fenolból indulnak ki, melyet acetilkloriddal vagy ecetsavanhidriddel visznek reakcióba. A találmány tárgya eljárás fenilésztereknek, adott esetben fenolnak benzolból történő előállí- 20 tására, oly módon, hogy benzol, telített alifás karbonsavak és molekuláris oxigén keverékét a periódusos rendszer 8. alcsoportjába tartozó, vegyületeiben legfeljebb négy stabil vegyértékű nemesfém jelenlétében reakcióba visszük. 25 Karbonsavakként kiváltképpen telitett alifás vagy cikloalifás, legfeljebb 8-szénatomos monokarbonsavakat vagy ezek keverékeit használhatjuk. Így pl. propionsav, vajsav, és izovajsav, vagy különösen az ecetsav alkalmasak erre a célra. 30 A savakat célszerűen lehetőleg koncentrált alakban, így pl. az ecetsavat jégecet alakjában adagoljuk be. A savakban jelenlévő kismennyiségű víztartalom azonban nem zavar. A karbonsavak keverékei a megfelelő anhidridekként is használhatók. Az oxigént elemi alakban vagy levegő alakjában is bevezethetjük. Ha a reakcióban résztvevő komponenseket cirkuláltatjuk, akkor a legcélszerűbb tiszta, vagy messzemenően tiszta oxigént használni. A kiindulási anyagok más, a kívánt reakciótermékek képződését nem károsító anyagokat, például telített szénhidrogéneket, nemesgázokat, szénoxidot vagy vizet is tartalmazhatnak. Katalizátorokként a ródium, iridium, platina, ruténium és kiváltképpen a palládium alkalmasak. Ezeknek a fémeknek a keverékei is használhatók. A nemesfémeket, illetve ezek keverékeit önmagukban pl. kolloid alakban alkalmazhatjuk. Különösen abban az esetben azonban, ha a reakciót gázfázisban hajtjuk végre, a katalizátorként használt nemesfémet előnyösen finom eloszlásban, hordozóra visszük fel. Hordozókként leginkább nagy felülettel rendelkező anyagok, így pl. alumíniumoxid, alumíniumszilikát, szilikagél, szén, zeolit, horzsakő, agyag, földpát molekulaszűrők felelnek meg.