155548. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma és eljárás fémeknek öntőformában való öntésére
155548 11 12 zókarja a 137 hüvelyhez van erősítve, amely a 138 tengely körül forgatható. A 138 tengely bele van erősítve a 140 dugóba, amely az alsó 14 formaszekrény 63 mag kimunkálásában ül. Miután a befedni kívánt felületekre elegendő mennyiségű szigetelő anyagot juttatunk, a 136 alakozókar forgatásával elforgatjuk a 142 alakozólapot és ezáltal formáljuk a 142 alakozólap szemben levő 145 és 146 végei közötti keramikus anyagot. A 142 alakozólap görbülete és 148 felülete olyan, hogy a 142 alakozólap forgatásával a keramikus iszapszuszpenzió a kívánt alakot veszi fel és a fölösleges anyag az alakozólapon kívülre kerül, amit azután eltávolítunk. Hasonló módon megfelelő alakozólappal a felső 10 boltozathoz is kiképezhetjük a tűzálló bélésanyagot, a bevonni kívánt lapfelületen a szükséges vastagságban. A következőkben ismertetésre kerülő módon a 30 és 31 bevonatok anyagául homok is használható. Különféle keramikus anyagok is használhatók. A következő példában a 30 és 31 szigetelő bevonathoz alkalmas egyik keramikus bevonatanyag összetételét ismertetjük. Az összetétel a következő: kolloid szilíciumdioxid (30% citromsav (egy mólos oldat) kianit (100 szitafinomságú) magnéziumszulfát oldat (600 gm/1000 cm3 H 2 0) Si02 ) 2160 cm3 34 cm3 7,5 kg 35 cm3 A fenti mennyiségek hozzávetőleges értékek és változhatnak a nedvességtől, hőmérséklettől és más környezeti viszonyoktól függően, amik az előre meghatározott időn belül befolyásolni tudják a kocsonyásodást. A kolloid szilíciumdioxidot, citromsavat és kia~ nitot alaposan átkeverjük. A kianitot addig adagoljuk, amíg a viszkozitás el nem éri a megközelítően 82 Baumé fokot. A szulfátoldatot is jól elkeverjük az anyaggal. Ezután az iszapszuszpenzió felhasználásra kész. A szulfát oldat mennyisége szabályozza azt az időt, ami alatt a keverék kocsonyásodik. Minél több szulfátoldatot adunk a keverékhez, annál rövidebb az átalakulási idő. Ha az iszapot meleg öntőformába visszük, az öntőforma melegtartalma a keveréket sokkal gyorsabban átalakítja. Az átalakulási idő szobahőmérsékleten kb. 15 perc és kb. 70 C°-os öntőformánál kb. 1 pere, ami a bevonáshoz kielégítő. A keverék iszap alakban van akkor, amikor a bevonatot forgatókaros eljárással vagy befecskendezési eljárással állítjuk elő, és a 30 és 31 keramikus bevonatok kezdeti kocsonyásodása meggyorsul a felső 10 boltozat és az alsó 14 formaszekrény hőjének hatására. Gyártás folyamán a felső 10 boltozatnak és az alsó 14 formaszekrénynek aránylag magas a hőmérséklete, ami az előző öntési művelet visszamaradó hőjének következménye. Amikor a felső 10 boltozatot és alsó 14 formaszekrényt először használjuk, a boltozatot és formaszekrényt kb. 66—82 C°-ra előmelegítjük a 30 és 31 szigetelő bevonat tűzálló keramikus anyaga kocsonyásodának megkönnyítése céljából. Miután a 30 és 31 bevonatok kocsonyássá váltak, a bevonatokat beszárítjuk. Például a felső 10 5 boltozatot és alsó 14 formaszekrényt összerakjuk komplett öntőformává és olyan hőmérsékleten olyan ideig hevítjük, ami elegendő a bevonat kialakításához, pl. kemencében kb. 200 C°-on tartjuk több óráig. E sütési művelet folyamán az ön-10 tőformából a lehető legnagyobb mértékben kihajtjuk a nedvességet. Röviddel azelőtt, hogy a megolvadt fémet az öntőformába öntjük, az öntőformát kivesszük a kemencéből, a szellőző lyukakat (ha vannak) homokkal töltjük fel és a szel-15 lőző lyukakban kialakítjuk a központi nyílást, a 60 agymagot kenőccsel helyére helyezzük és az öntőforma-üreg bevonat nélküli részeit beszórjuk cirkon-fluör, bentonit és víz keverékéből álló öntőforma-kenőccsel. Az öntőforma-kenőcsöt kb. 20 0,4 mm-es vagy ennél vékonyabb réteg formájában szórjuk vagy kenjük fel. Az öntőforma-kenőcs feladata a grafit felületének védelme. Az öntőformát azután összezárjuk úgy, hogy a felső 10 boltozatot az alsó 14 formaszekrénnyel a 20 és 25 21 formakereten levő szokásos csapok és lyukak segítségével központosítjuk, illetve egy vonalba hozzuk. Azután helyükre helyezzük a 16 szorítóbilincseket és az öntőformát a 75 dugattyúval ferde helyzetbe hozzuk. 30 A fémet az öntőformába a központi, kombinált 25 felöntő-légcsatornán keresztül öntjük és ezáltal miximálisan 20 másodperc körüli öntési időn belül feltöltjük a belső formaszekrény-üreget és 35 az 57 felöntésüreget. Az öntési hőmérséklet és az öntéshez felhasznált idő a fém összetételétől és az öntvény nagyságától, alakjától függ. Amikor az öntőforma fel van töltve, ezt vízszintes állapotába helyezzük vissza. Amikor a fé-40 men már kéreg képződött, a 16 szorítóbilincseket föloldjuk azért, hogy a keréktalp zsugorodását lehetővé tegyük és lehetővé tegyük a kocsikeréköntéshez viszonyítva a felső 10 boltozat felemelkedését. Miután az öntvény kívánt hőmérsékletre 45 hűlt le, a 10 boltozatot felemeljük és a keréköntvényt ettől elválasztjuk. Miután a felöntést leütöttük, a keréköntvényt kezelőaknába helyezzük. A keréköntvényt a kezelőaknából kivéve hőkezelésnek vetjük alá. 50 A boltozat és alsó formaszekrény öntőüregeit kitisztítjuk, azaz a 30 és 31 bevonatnak és az 56 felöntéshüvelynek minden visszamaradt részecskéjét eltávolítjuk. A boltozat és alsó formaszekrény ekkor megfelelő állapotban vannak ahhoz, 55 hogy a következő öntési művelet végrehajtására új 30 és 31 szigetelő bevonatot, valamint új 56 felöntéshüvelyt helyezünk be. A találmány egy másik kiviteli alakja a 7. és 8. ábrákon látható, amelynél a homokból készített 60 200 és 201 tűzálló bevonatot a felső 10 boltozat 11 grafittömbjének és az alsó 14 formaszekrény 12 grafittömbjének laprészein helyezzük el. A 200 és 201 homokbevonatok hatása azonos a 30 és 31 bevonatok hatásával, azaz előnyösen védik erróziós 65 hatások ellen a grafitlap felületét és lehetővé te-
