155528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Bourdon-cső előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. IV. 14. (BO—1081) Közzététel napja: 1968. III. 30. Megjelent: 1969. IX. 01. 155528 Szabadalmi osztály: 42 k 8—1; 7 c 1—6 Nemzetközi osztály: G 01 1, m; B 21 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Bolia Lajos szaktechnikus 25%, Kosa Sándor mérnök 25%, Varga Sándor mérnök 25%, Gesztesi Lajos műszerész 12,5%, Budapest, Felsőgöd Dr. Szigeti Gábor műszerész 12,5%, Tulajdonos: MMG Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Budapest Eljárás és berendezés Bourdon-cső előállítására A mai fejlett nagyipar igen széles területen alkalmazza a különböző nyomások mérésére a Bourdon-csöves műszereket. E felmerült igények kielégítése szükségessé teszi az azonos nyomásmérő Bourdon-csöves műszereknek sorozatban 5 történő gyártását. Az azonos nyomást mérő műszereknek sorozatban való gyártása csak az azonos paraméterű Bourdon-csövek előállításával valósítható meg. A Bourdon-cső ovális, illetve lencse kereszt- 10 metszetű, csaknem teljesen körív vagy spirálalakú fémcső, amely a belső túlnyomás hatására kiegyenesedni, annak megszüntetésével pedig a kezdeti helyzetébe visszatérve, az eredeti ívelt alakot felvenni igyekszik. A Bourdon-cső e moz- 15 gását érzékelve, megfelelő szerv útján viszik át mérőműszerre vagy pedig vezérlőműre. Az ismert Bourdon-cső előállítási eljárások szerint a kívánt profilú csövet készítik el, majd azt megfelelő ívelésűvé hajlítják. A Bourdon-cső pro- 20 fiiját körkeresztmetszetű cső lapításával, vagy a kívánt profilnak megfelelően, közvetlenül csőhúzássál vagy pedig domború lemezfelületek rögzítésével képezik. Az így profilírozott egyenes csövet a hajlításhoz szükséges befogási hosszban le- 25 vágják, majd a homokkal töltött csövet a kívánt körívre hajlítják s utána a kívánt kerületi hosszra levágják, A fent ismertetett hagyományos eljárással előállított Bourdon-csövek hátránya, hogy az egyes 30 csöuefc egymáshoz viszonyítva nemcsak a falvastagságuk, hanem rugalmasságuk sem egyezik, egymástól teljesen eltérőek. Ezért e csövekkel működő nyomásmérő műszerek pontosítása, illetve bemérése igen körülményes, hosszantartó művelet és ez nemcsak lényeges költségtöbbletet jelent, hanem a mai sorozatgyártással szemben fellépő követelményeket sem elégíti ki. A gyártási költségeket igen megemeli az is, hogy a hajlításhoz szükséges befogási hossz levágásával a hajlított cső hosszának mintegy 20%-a hulladékba kerül. A hagyományos mérő-, illetve Bourdon-cső előállítási eljárásoknak további hátrányuk még, hogy a hajlítás több lépcsőben történik. Hajlításkor pedig igen gyakran ún. ráncolódás lép fel. Nem hagyható figyelmen kívül az a hátrányuk sem, hogy a töltő homok eltávolítása a meghajlított csőből nemcsak munkaigényes művelet, hanem igen gyakran szilikózis ártalmat is idéz elő, ami munkavédelmi szempontból káros. A Bourdon-csövekkel szemben egyik lényeges követelmény az, hogy az anyag rugalmassága folytán a cső méréskor a kívánt hajlítási határok között maradandó alakváltozást ne szenvedjen, hanem a megengedett túlnyomás megszűnte után mindig az eredeti ív alakot vegye fel. Tehát az anyag hiszterézise elhanyagolható legyen. A hiszterézis hiba csökkentése indokolja az aránylag hiszterézis mentesebb keményebb, rü-155R9R