155524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes és mesterséges ásványi anyagok őrlés intenzifikálására
155524 ható, amelynél az agglomeráció még nem jelentkezik, vagyis a diszperzitásfok tényezőből adódó agglomeráció, idő tényezővé legyen átalakítható. Olyan termékeknél, ahol a diszperzitásfok, ill. őrlési idő miatt a légköri szénsav káros hatást tud előidézni, védelmet nyerjenek a karbonátosodásból adódó izzítási: veszteség növekedése ellen. Szállóport eredményező műveletek szállópora az őrlőberendezés alkalmazásával főtermékként legyen értékesíthető, s ne menjen veszendőbe, ugyanakkor minőség romlást se idézzen elő, a megtartott csökkent energia és csökkentett anyagköltségek mellett, kapacitás romlás nélkül. Tegye lehetővé inert ásványi anyagok — adalékok —, mint bazalt, andezit stb. őrlés közbeni aktívvá válását, pl. hidraulikus kötőanyagok gyártásakor, vagy műtrágya előállításakor. Ha a felsorolt hatásokat csak segédanyag alkalmazásával lehet biztosítani, annak olyannak kell lennie, hogy összeférjen a meglevő őrlő berendezések és kiszolgáló tartozékaik szerkezeti anyagával, összeférjen az őrleménnyel, vagyis a késztermékben művelét végén bentmaradva, annak előnyös alkotórészét képezze, de legalább is ne befolyásolja hátrányosan a várható alkalmazás által megkívánt tulajdonságokat. Lehetőleg folyékony halmazállapotú legyen, hogy az anyagmozgatás a szokásos és könnyen beszerezhető vaslapátos szivattyúkkal megoldható legyen. Kémhatása széles határok között az alkalmazás helyén a megkívánt értékre legyen állítható. Ne legyen tűzveszélyes és ne legyen egészségre ártalmas. Kis töménységben (1% alatt) is hatásos legyen. Mind nyíltrendszerű, mind körfolyamatos őrlő berendezéseken alkalmazható legyen. Olyan eljárás, mely akár egyetlen termékre, akár egyetlen gépi berendezésre a felsorolt kívánalmakat egységesen, vagy külön-külön teljesíteni tudná nem ismeretes sem az irodalomból, sem a gyakorlati életből. Áttekinthetőség és megkülönböztethetőség kedvéért a sok összetevőből kialakított gyártási eljárást neveztük el intenzifikálásnak, vagy is amikor iintenzifikálásról írunk, nem egyik vagy másik tulajdonságról van szó, hanem a felsorolt valamennyi tulajdonságról, legfeljebb egyik a másikká átalakítható kivitelezés közben, az adott feladat által megkívánt mértékig és jelleggel. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy őrlési intenzifikálás elérhető, ha szervesen kötött nitrogént tartalmazó foszfát vegyületeket alkalmazunk, az ugyancsak általunk feltalált adagolási módokon. Szervesen kötött nitrogént tartalmazó foszfát vegyületek alatt a foszforsavaknak olyan származékait értjük, melyek a szerves kötésben nitrogént tartalmazó vegyületekkel savbázis reakció valamelyik formájával jöttek létre. Ezeket a vegyületeket az alkalmazás céljainak megfelelő módon állítottuk elő a példákban ismertetett eljárás változatokban, s igén kis töménységben, 0,01—0,2%-ig hatásosan alkalmaztuk őrlés intenzifikálás elérésére, a legkönnyebben hozzáférhető vivő anyag, a víznek 10—15%osra beállított oldatával, nyílt rendszerű malmokban a surrantó pálya betorkolásának hossztengelyével párhuzamos ráporlasztással körfo-5 lyamatos őrlőberendezéseknél pedig hasonló porlasztással, de két irányba; nevezetesen a surrantón végzett ráporlasztással a haladási iránnyal megegyező irányban, kamránként és szétpsztályozónál pedig a haladási iránnyal történő szem-10 benporlasztással is. Ugyanakkor szálló porral együtt őrlés esetén kikísérleteztünk olyan eljárási módot is, mely szerint a szállőpor haladási irányával szemben, a porleválasztó kamrákban (elektrofilterek lecsapó terébe) porlasztjuk be az 15 erre a célra előállított szervesen kötött nitrogént tartalmazó foszfátokat, amikor is az ilyen módon összegyűjtött szállópor már magával viszi az prlőberendezésbe az intenzifikáláshoz szükséges segédanyagot, vagy annak egy részét. 20 Bővebb szemléltetés és az alkalmazásba vétel lehetővé tételére eredményeinket az alábbi példákkal szemléltetjük azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem jelenti alkalmazásának a példákra történő korlátozását. 25 1. példa: Laboratóriumi vas malomba (5 l-es, 8 kg 20 mm-es cilpepsz, 68 ford/perc) 1 kg légszáraz 30 mészkő darát adagolunk, s őrlés közben fél óránként megmérjük az őrlemény fajlagos felületét Blain szerint. Fél óra után 4060 cm2 /g-ot egy óra után 5960 cm2 /g-ot, másfél óra után 6840 cm 2 /got, két óra után 7930 cm3 /g-ot találtunk, s már az 35 első órában erős tapadási jelenség mutatkozott, s az ürítés is nehézségekkel járt. Keletkezett 200 g szabadon mozgó anyag, s 800 g volt a falra tapadva. Ugyanebbe a berendezésbe találmányunk szerint ráporlasztunk adagolás közben 40 1,15 ml oldatot karbamidsesquifoszfáttrietanolamidnak, melyet vízzel 12%-ra állítottunk be, s előzőhöz hasonló őrlést hajtottunk végre. Fél óra után 4870 cm2 /g-ot, egy óra után 7950 cm 2 /g-ot, másfél óra után 8210 cm2 /g-ot, két óra után pe-45 dig 8810 cm2/g-ot mértünk. Tapadást az egész művelet alatt sehol sem észleltünk, s ürítés mechanikai beavatkozás nélkül is tökéletes volt. Ürítési súly azonos volt a betáplálási súllyal, ami 100%-ban szabadon mozgó őrleményt eredmé-50 nyezett, ami a mért adatok számításainak tükrében 17%-os őrlési finomság többletet, s azonos finomságnál pedig 50%-os kapacitás többletet jelent. 55 Kivitelezhetjük a példát oly módon is, hogy 1320 g etilénoxidot intenzív hűtés mellett adagolunk 15 C°-on 1220 g vizes ammoniumhidroxid oldatba, s addig reagáltatjuk, míg hőfejlŐdés már nem történik, ami jelen esetben másfél óra 60 alatt következik be, s a keletkezett reakciótermék (fs. 1,084, viszkozitás 20 C°-on 27 cP, nitrogén tart. 11%) minden 1500 g-jához további hűtés alkalmazása mellett, 50 C° alatt 1230 g Mavacid KF-et (főtomegében karbamidsesquifosz-65 fát) reagáltatunk, majd ha a hőfok tovább már
