155518. lajstromszámú szabadalom • Lakk- és festékipari célra általánosan alkalmazható hígító- és oldószerelegy

155518 összetételéből eredő hátrányok kiküszöbölhetők, ezen túlmenően pedig a korszerű felhordási technológiák követelményeinek is megfelel. A találmány által kitűzött feladatot olyan hígító- és oldószerelegy kidolgozásával oldottuk meg, amelyre jellemző, hogy az apoláros és poláros komponensek arányhatára 1,5—3,0 : 8,5— 7,0; az apoláros komponensek egy 125 C° alatti forrpontú és 150 C° feletti forrpontú aromás szénhidrogénből vagy ezek elegyéből állnak és az alacsonyabb forráspontú komponens aránya a magasabb forráspontú komponenshez 2—3 :1, továbbá a 100 C° feletti forráspontú komponensek mindenkor egy klórozott szénhidrogénből, egy szabad hidroxilcsoportot tartalmazó komponensből, egy észterből és egy ketonból vagy acetálból állnak, mimellett a poláros komponensek egymáshoz viszonyított aránya a klórozott szénhidrogénkomponensre mint egységre számítva szabad hidroxilcsoportot tartalmazó komponensből 1,2—1,6 karbonsavészterből 1,6—2,2 acetálból vagy ketonból 0,6—1,2. Aromás, apoláros jellegű alacsony forrpontú komponensként célszerűen toluolt, vagy 125 C° alatti forráspontú aromás benzint, magasabb forrpontú komponensként xilolt, trimetilbenzolt, polimetilbenzolt, terpéneket vagy 150 C° forráspont feletti aromás benzineket alkalmazunk. Poláros komponensként az alkoholok közül izobutilalkoholt, benzilalkoholt, karbonsavészterként 1—9 szénatomos egyenes vagy elágazó szén*láncú alkoholok acetátjait, célszerűen izobutilacetátot, poliésztereket, ketonként vagy acetálként ciklohexanont vagy homológjait, alkil-, alkilarilketonokat, célszerűen metiletilketont, ezek acetáljait, foronokat, klórozott szénhidrogénként pedig halogénezett aromások mellett triklóretilént, tetraklóretánt, széntetrakloridot, diklóretánt vagy perklóretilént használunk fel. A hígító- és oldószerelegy a lakk- és festékipar változatos és sokoldalú követelményeit maradéktalanul kielégíti, előállításával a jelenlegi magas oldószereiegyfajták száma csökkenthető. Az oldószerkészítmény összetételének és komponenseinek megválasztása során végzett kísérletsorozat tapasztalatai bebizonyították azt, hogy a komponensek egymáshoz Viszonyított aránya döntő fontosságú az általános alkalmazhatóság követelményeinek kielégítésére és kizárólag a megadott arányhatárokon belül biztosítható az ismert oldószerelegyekkel szemben mutatkozó műszaki többlethatás. A lakk- és festékiparra vonatkozó szakirodalom és a rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok alapján nem volt előrelátható, ezért meglepő felismerést jelent az, hogy a számos oldószerként számbajöhető komponens és a lehetséges keverési arányok közül sikerült olyan összetételt találni, amely a fennálló, sokszor ellentmondó követelményeket egyaránt kielégíti, emellett rendkívül gazdaságos, ipari szempontból előnyös megoldást biztosít. A találmány szerinti összetételű hígító- és oldószerelegy a következőkben felsorolt lakk- és festékipari termékeknél alkalmazható: olaj- és olajkombinációs alkidok és módosított alkidok, poliészterek és poliacetálok, epoxidok, fenoplaszt- és aminoplaszt-kombinációk, nitro- és nitrozo-kombinációk, uretános lakkok, klórozott és hidroklórozott kaucsukok, szulfoklórozott poliolefinek, természetes viaszok, -zsírok, -gyanták, 5 sellak és műviaszok. A találmány szerinti oldószerrel hígított lakkfestékek az ismert módszerek bármelyikével, mint ecseteléssel, bemártással, szórással, pneumatikus vagy elektrosztatikus szórással felhordha-10 tók a bevonandó felületekre. Biztonságosan használhatók hideg vagy meleg, ill. forrószórási technológiákhoz, továbbá 'infravörös bevonatszárítás esetén is. Az oldószerelegy használata nem befolyásolja 15 a felsorolt filmképző anyagok eredeti öregedési, szóda-, só-, kénsav-, benzin- és petróleumtűrési, valamint fénytörési tulajdonságait. Különleges előnyei közé tartozik az, hogy elektrosztatikus festékszórásnál is bevált alkalmazása, ezzel a 20 pneumatikus szóráshoz képest jelentős anyag- és munkaidőráfordítás takarítható meg. Az oldószerelegy bevezetése ipari felhasználóknál a fentieken kívül több szempontból előnyös, így tűz- és robbanásveszélyességi fokozatok közül 25 a találmány szerinti készítmény a „B" kategóriába tartozik, szemben az ismert oldószerek „A" kategóriájú besorolásával, továbbá kiküszöbölhető a többféle oldószerfajtából eredő elkeveredés, külön tárolás és kezelés. 30 A találmány szerinti hígító- és oldószerelegy összetételét és alkalmazhatóságát az alábbi kiviteli példák kapcsán közelebbről szemléltetjük, anélkül, hogy a találmány oldalmi körét a felsorolt példákra korlátoznánk: 35 1. példa: 500 g kereskedelmi nitrolakkhoz az alábbi öszszetételű oldószerelegyet adjuk keverés közben: 40 145 g toluol és 15 g ciklohexanon és 35 g izobutanol és 45 g izobutilacetát és 25 g triklóretilén és 250 g xilol. Az egységesítés után 1015 g lakkoldatot kapunk, mely pneumatikus és elektrosztatikus úton vihető fel a bevonandó felületre. Az al-45 kalmazott oldószerelegy egyesített analízis-adatai a következők: Külseje átlátszó, üledékmentes. Színszám: 1 alatt (jód skálán). Forrpont görbe: 100 C° alatt 5 térf.%, 140 C°-ig 90 térf.% ledesztillál. Fajsúly 20/20 :0,912. Lobbanáspont: 29 C°. 50 Savszám: 0,01 KOH mg/g. Fajlagos ellenállás: 108

Ohm/cm. Párolgási szám:

4,2 (acetonra). Benzintűrés: korlátlan. Benzoltűrés: korlátlan. Dielektromos állandó: 5. Felületi feszültség: 39 Dyn Bepárlási maradéka nincs. 55 2. példa: Kivitelezésmódja azonos az 1. példában leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy nitrolakkból változatlan mennyiséget, a többi felsorolt oldószer-60 komponensből pedig 1/3 részt veszünk. Az összekeverés folytán 651 g viszkózus lakkoldat képződik, melyet forró szóráshoz — mint pneumatikus, mind elektrosztatikus úton — alkalmazhatunk. Az oldószerelegy analízisadatai az 1. példában le-65 írtakkal azonosak.