155516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz elszívására és por leválasztására a szárítómű forgódobjában elhelyezett betéttel, ásványi anyagokhoz való szárítógépeknél
155516 8 gyűrű közötti térbe. A 17 gyűrű, amely a 25 dobbal úgynevezett labirint-tömítést képez, valamint a 6 hőszigetelés, nem tartoznak 'a jelen találmány tárgyához. A második építési egység az 1 előkaimra, amely a szárítómű dobjának belsejében annak következtében keletkezik, hogy annak beömlő-01 dalán minden kiálló elemet kiküszöböltünk és a 4 lapátokat az előkamra hosszával megrövidítettük. Az 1 előkamra bélül megerősített 2 spirállécekikel annak a csavarvonalnak a részeként van kialakítva, amely a 25 dob körbefordulása folyamán a gázok vezetésére, és a 7 vályún keresztül bevezetett ásványi anyagoknak a dob belsejébe, a 4 lapátokhoz való bejuttatására szolgál, amely lapátok már a szárítómű alkatrészeiként szerepelnek. Az 1 előkamra egy változatát a 3. ábrán ábrázoljuk, ahol ez különálló betétként, belül spirállécekkel ellátott rövid hengerként van kialakítva. Ezt a szárítómű 25 dobjába helyezzük be. Az ásványi anyag bejuttatása a 7 vályútól a 11 és 23 elszívónyílások közelében — az eddig ismert szerkezeteikkel ellentétben — kaszkád-szerű áttöltés nélkül következik be, aminek következtében az eddigi porforrások egyikét az elszívónyílásoknál kiküszöböltük. Az adalékanyag a dob forgása alatt a 2 spirállécek között érkezik, ós eleinte a 25 dobbal együtt 24 forgásirányban felfelé forog, és egy bizonyos magasságig körívet ír le, ahol saját súlyánál fogva a dob fala és a lécek mentén lecsúszik, és a 4 lapátok közé esik a 3 helyeken, amelyeket az adalékanyag beömlesztésének optimális helyeikén tapasztalati úton határoztunk meg a 4 lapátokon. Az ásványi anyagot a spirállécek között, a dob falának hossza mentén ilyen „pulzáló" módon vezetjük. Az 1 előkamra többi spirálléce, amelyek a továbbvezetésben nem vesznek részt, a füstgázok egyidejű vezetésére szolgálnak a dobfalon, a 2 spirálléoek közötti csavar alakú vezetékek mentén. A gázok mozgását járulékosan a 9 szívócső fölé nyúló 10 és 12 homlokfalak is befolyásolják. A szárítómű harmadik építési eleme a 18 csőszakasz, amelyen 19 blendével — vagy minden egyes nyíláshoz különálló tolattyúval — szabályozott 26 nyílások vannak. A csővezeték egyik oldala a ciklon csővezetékével, a másik a 9 szívócsővel van összekötve, amelynek torkolata a beömlőkamra 15 falának másik oldalán helyezkedik el. A 26 nyílások a környező levegőnek a 18 csővezetékbe való bevezetésére, valamint a füstgázok hűtésére, és a koaguláció létrehozására szolgálnak. A 19 blende a hideg levegő' mennyiségének szabályozására' és a szárítómű 25 dobjában a gáz áramlási sebességérték szabályozására szolgál, hogy ezáltal a gázoknak a ciklonba való belépési sebességét állandó értéken lehessen tartani. 10 15 20 A berendezés a következőképpen működik: A szárítás alatt a vízszinteshez képest néhány fokban megdöntött szárítómű 25 dobja 24 irányban forog és az ásványi anyag, amelyet a 8 tölcsérbe betöltöttünk, a 7 vályún keresztül a dobba esik, és az 1 előkamra elejétől a dob végéig elhelyezett 4 lapátok mentén végigfut. Eközben az ásványi anyag szárítása végbemegy. Az állandó keveredést a dob forgása biztosítja, amelynek során a 4 lapátok mindig új részeket emelnek a magasba, és amelynek során a forró égőkből jövő gázáram ezeket a részeket lefelé rázza. Ebben a térben, amelyet rázótérnek is neveznek, a füstgázok az ásványi anyag felesleges nedvességét átveszik és felmelegítik azt, miközben az ott fellépő hatások következményeképpen nagymennyiségű ismert összetételű por származik, amely a gázokkal együtt az exhausztor hatására tovább áramlik és 28 irányból az 1 előkamrába hatol be, ahol először a nehezebb — körülbelül 1—2 miliméter átmérőjű — részek leválasztódnak. A gázáramlás 25 sebessége az 1 előkamrában a rázótérben levő sebességhez képest körülbelül 50%-kal csökken, ami annak az eredménye, hogy az 1 előkamra aktív keresztmetszete sokkal nagyobb, mint a dob alsó részében levő rázótéré, amelynek ?.0 falait a részben a 4 lapátokról állandóan lehulló forgatott ásványi anyag vastag rétege fedi be. A rázctér szabad keresztmetszete a dob keresztmetszetének alig 5! 0%-a és ezért a szárítóművek rázóterének töltési értéke a 35 szóbanforgó típusnál körülbelül 0,ö. A valóságban a füstgázok sebességcsökkenése az 1 előkamrában nagyobb, mint amenynyit a matematikai számítássokkal az aktív keresztmetszetek közötti különbségből ki lehet számítani, mert az ásványi anyaggal a meleg nagy része elvezetődik és a hőmérséklet csökken. A hőmérsékletdiagramm az égők közötti távolság függvényében egy olyan görbe, amely a gázok kiömlési hőmérsékletének egyeneséhez —• amely 300 C° — az előkamra tartományában aszimptotikusan közeledik. Ezzel együtt a szívócsővezetékben lévő 26 nyílásoknak a 19 blendével történő nyitása a gázsebesség további csökkenését eredményezi az előkamrában és ezzel lehetővé teszi a nagyobb szemcséjű adalékanyag első leválasztását a gázok szállítási sebességének határsebesség-hatása alapján, amely minden fajtájú termékre jellemző és különböző, és minden anyag esetében annak fajsúlyától és szemcseméretétől függ. A nagyon poros füstgázok 28 irányból áramlanak ki, az 1 előkamra teljes keresztmetszete mentén szétterjednek,és a durva szemcsék viszszamaradnak, majd ezután a 12 és 10 homlokfalnak ütköznek, amelyek megakadályozzák, hogy egyenes úton lépjenek be a 9 szívócsőbe. Az exhausztorral összekötött 11 és 23 szívónyílások a gázokat minden irányban kiszívják az 1 előkamrából. A 20 füstgázok a 12 és 10 homlokfalakat 40 45 50 55 60 65
