155516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz elszívására és por leválasztására a szárítómű forgódobjában elhelyezett betéttel, ásványi anyagokhoz való szárítógépeknél

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 03. (ZA—259) Lengyelországi elsőbbsége: 1965. II. 05. Közzététel napja: 1968. VII. 25. Megjelent: 1969. IX. 01. 155516 Szabadalmi osztály: 50 e; 82 a Nemzetközi osztály: B 02 h; F 26 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Wierzbicki Bronislaw Andrzej mérnök, Kiniorski Zbigniew, Krakow, Lengyelország Tulajdonos: Zaklady Budowy I Naprawy Maszyn Drogowyeh „Madro" cég, Krakow, Lengyelország Berendezés gáz elszívására és por leválasztására a szárítómű forgódobjában elhelyezett betéttel, ásványi anyagokhoz való szárítógépeknél A találmány tárgya berendezés, amelyet szárítómű illetve kemence dobjának torkolatára, valamint a száraz-szűrő — például ciklon — és a szárítómű között a szívócső vezetékben 5 lehet elhelyezni. Az eddig ismert szárító- és keverőberendezésekben dolgozó ásványanyag-szárítóművek illetve kemencék fűtött forgó dobokból állnak, amelyeket nehéz szénhidrogénekkel — mint 10 például mazuttal, üzemolajjal vagy egyébbel — fűtenek. Az ásványi anyagok szárítása a következőképpen történik: Hosszanti irányban elhelyezett keverőlapátofckal kialakított dobokban keringtetik az ásványi anyagot, és ennek 15 részecskéit a lapátok felemelik és folyamatosan forró gázáramba juttatják. A felmelegített anyagrészecskék kölcsönös súrlódása következtében az anyagrészecskék, ledörzsölődnek, felaprózódnak és a kőanyagról leválnak. 20 A bitumen^massza — mint például az útburkolatok részére alkalmazott aszfaltbeton és kátránybeton — technológiájában a rendszeres szárítási folyamattal az alábbiakat kívánják elérni: 25 Az ásványi anyagnak az aszfaltelőállításhoz szükséges hőmérsékletre (260 C° illetve 110 C°) történő melegítését, a kiszárítását és a víz eltávolítását, a koromrészecskék eltávolítását, mindenféle, az útburkolatokban szennyeződés- so ként rendikívül károsan ható agyagszerű szenynyeződés kiküszöbölését mégpedig úgy, hogy az útburkolatépítők abban az esetben ha nagyon szennyezett anyag és általában kisteljiesítőképességű szárítómű áll csak rendelkezésre, költséges vízöblítő berendezéseket alkalmaznak a szárítómű előtt, ha a szárítóműből egyébként vízimentes eljárással az agyag eltávolítása ós a keverékből való kiküszöbölése nem várható. A szárító eljárásban az éghető gázokat az előforduló kis kődarabokból és agyagból álló porokkal együtt ventillátorok segítségével csővezetékeken keresztül az általában száraz szűrőkhöz szívjuk be. Innen a részben megtisztított égihető gázokat ventillátorokfcal és kéményekkel kifelé elvezetjük. A pontos tisztítás céljából — bár a nagy költségek miatt ritkán — nedves szűrőket vagy elektronszűrő^ ket alkalmaznak, amelyeik a száraz szűrők kéményén vannak elhelyezve. Mindezeknek a berendezéseknek, különösen pedig a szárítóműben az éghető gáz-felfogás kialakításának hátránya a következő: Az éghető gázok túl sok 0,5—5 miliméter szemcsenagyságú ásványi anyagot ragadnak magukkal a dobból és ezt a szívócsővezetékeken a száraz szűrőkhöz — például ciklonhoz; vagy centrifugái-porleválasztóhoz — vezetik. A kisebb vagy közepes szemnagyságú ásványi anyag kiesése nagy veszteséget jelent a 155516