155508. lajstromszámú szabadalom • Mérőfej szilárd testek - különösen öntöttvas - sajátfeszültségének megállapítására

155508 5 6 menetes 33 orsóval kapcsolódik, amely 34 gombbal forgatható. Látható, hogy a 34 gomb forgatásával a 31 szánt az, 1. ábrán balra menesztve a 28 kvarchengert érintkezésbe hoz­hatjuk a 17 kvarclappal és az érintkezést a 30 lemez rugalmassága folytán erőzárlattal bizto­síthatjuk, amelynek egyik oldalához a 31, 32, 33, 34 elemekből álló finomimenetes állítószer­kezet van csatlakoztatva. Maga az erőzárlat a 17, 28 elemeik közt jön léire. Amikor a 17, 28 erőzárlat fönnáll, a 30 lemez a 10a tapintócsúcs elmozdulásakor meg fog hajolni, amint ez!t az 1. ábrán föl tüntetett 37 nyíllal érzékeltettük. A. meghajlás következtében egyik oldala húzott és a másik nyomott lesz. A 30 lemez húzott­-nyomott oldalán rögzített egy-egy dl illetőleg d2 nyúlásmérő bélyeg tehát a 10a tapintócsúcs elmozdulását érzékelő szervet alkot. A 10b tapintócsúcshoz tartozó nyúlásmérő bélyegeket d3 illetőleg d4 hivatkozási betűkkel jelöltük. A dl, d2, d3, d4 nyúlásmérő bélyegek a mérőfejen belül a 3. ábrán látható önmagában ismert 40 hídkapcsolásha vannak kötve, amely a dl, d2, d3, d4 nyúlásmérő bélyegek által érzékelt elmozdulásokból villamos kimenő jele­ket származtat. A kimenő jelek 41 hídműszer­be vannak vezetve. A 40 hídkapesolást 42, 43 kapcsokon át például váltóárammal tápláljuk. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén összesen négy 40 hídkapcsolásunk és 41 híd­műszerünk van. A 41 hídműszerek helyett azonban például négycsatornás regisztráló mű­szert is alkalmazhatunk. 46 hivatkozási számmal a mérőfej házát jelöl­tük, amelybe gyűrű alakú 47 talp van csavar­va. A 47 talpon az a irányú 10a, 10b tapintó­csúcs pár iránya egy-egy tengelyirányú 48a, 48b rovátkával be van jelölve. 50 furatok le­hetővé teszik, hogy a mérőfejet például huzalok átfűzésével és végeik összecsavarásával beállí­tott helyzetében rögzítsük. A 4. ábrán látható diagnam a gátolt alak­változások és az ezekhez tartozó sajátfeszültsé­gek összefüggését tünteti föl, amikoris az alak­változásokat a 41 hídműszerek skáláinak oisztá­saiban fejeztük ki. A skálaosztások az ordináta­tengelyre, a sajátfeszültségek az abscisszán vannak fölvive. Mint látjuk, az összefüggést a pozitív irányban emelkedő oly görbe jellemzi, amely az Y-tengelyt az orgiótól különböző A pontban metszi. Az A ponttal jellemzett mű­szerkitérés a sajátfeszültségtől mentes feszült­ségi állapotra jellemző. Ettől balra a húzó­feszültség jellegű (negatív) sajátfeszültségek, az A ponttól jobbra a nyomófeszültség jellegű (pozitív) sajátfeszültségek vannak. Az előbbiek­hez tartozó gátolt alakváltozások (ordináták) kisebbek, az utóbbiakhoz tartozók nagyobbak a sajátfeszültségtől mentes állapothoz tartozó gátolt alakváltozásnál. Teljesség kedvéért a diagram fölvételének módját is ismertetni fogjuk. Minthogy azonban ez lényegében megegyezik a tulajdonképpeni (ipari) méréssel, előbb bemutatjuk, hogy a 4. ábra szerinti diagram birtokában az 1—3. áb­rák szerinti mérőfej alkalmazásával hogyan ha­tározzuk meg valamely 45 alkatrész sajátfe­szültségi állapotát. Legyen a 45 alkatrész Armco vasból. A mé­rőfejet az alkatrész sík részére helyezzük és a 47 talp 50 furatain átfűzött huzallal rögzít­jük, majd az a irányt a 48a, 48b rovátkapár segítség ével a felületen megjelöljük, például 5ía, 51b vonalakat karcolunk be. Ezután a 15 excentertárcsáik elfordításával a tapintócsúcsokat a 45 alkatrész felületére ül­tetjük és ezzel kitűzzük a 11 kört. A 34 csa­varok forgatásával a 31 szánokat addig me­nesztjük befelé, amíg a 30 lemezelken rögzített 28 kvarchengerek érintkezésbe nem jutnak a 17 kvarclapokkal, vagyis amíg a 17, 28 erőzár­latok létre nem jönnek. A 17, 28 erőzárlatok következtében a 30 le­mezek kissé meghajolnak, aminek következté­ben a dl, d'2, stb. nyúlásmérő bélyegek ellen­állása megváltozik és a 41 hídműszerek kitérnek. A 30 lemezek meghajlását a 34 csavarok forga­tásával addig szabályozzuk, ameddig valámeny­nyi 41 hídműszer azonos kitérést nem mutat, ami azt jelenti, hogy a 17, 28 erőzárlatok is azonosak és így a tapmtócsúcsok elmozdulásai összehasonlíthatók lesznek. A 41 hídműszereket most nullázzuk és ezzel a mérőfejet mérésre kész állapotba hoztuk. Következik a termosoikkolás. Evégből a 26 izzólámpát a 4. ábra szerinti diagrani fölvéte­lénél alkalmazott termosokknak megfelelően 10 másodpercig bekapcsolva tartjuk és ezzel a 45 alkatrész 11 részére 100 W-1'0 sec =1000 wattsec értékű, tehát definiált termosotokot adunk. Ugyancsak a 4. ábra szerinti diagriam fölvételi viszonyaival összhangban például a 26 izzó­lámpa bekapcsolásától számított 90. másodperc­ben leolvassuk a 41 hídműszerek kitérését és eezk alapján a 4. ábra szerinti diagramból megállapítjuk az a, ß, y, d irányokba eső sajátfeszültségek nagyságát és jellegét. Tegyük föl, hogy a leolvasások eredménye a következő: irány a ß y d skálaosztás 5,0 7,0 11,25 6,25 sajátfesz. (kp/mm2 ) —15,0 0,0 +11,0 —4,0 A négy sajátfeszültség adat lehetővé teszi, hogy a Mohr-féle feszültségellipszis főtenge­lyeinek irányát és nagyságát két szerkesztés­sel határozzuk meg, tehát módot ad az ellen­őrzésre is. Végezzük el a szerkesztést előbb az «, ß, y irányokba eső sajátfeszültségek fölhasználásával. Ekkor az 5. ábra szerinti diagramot kapjuk, _ melyből kitűnik, hogy az egyik főtengely az a iránnyál fa szöget 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom