155492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fonalak és szalagok kezelésére folyadékkal mozgás közben

155492 3 4 Az egyesített fonalak a vájatokba torkolló kiömlő nyílások alatt halaidnak el, és így folya­matosan egy kevés folyadék kerül rájuk. Eb­ben az esetiben is van súrlódás a fonál és a berendezés között, azonkívül egy ilyen beren­dezésben neim lehet olyan illó összetevőt tar­talmazó folyadékot használni, mint egyes irező­szerék. A jelen találmány tárgya eljárás fonál vagy szalag alakú mozgó anyag kezelésére folyadék­kal azzal jellemezve, hogy egy porózus fal meg­közelítően sík külső felületén állandó folyadék­hártyát létesítünk oly módon, hogy folyadékot bocsátunk át a porózus falon, és az anyagot folytonos érintkezésben tartjuk ezzel a hár­yával anélkül, hogy az anyag közvetlen érint­keznék a fallal. A találmány tárgya továbbá egy berendezés fonál vagy szalag alakú mozgó anyag kezelé­sére folyadékkal azzal jellemezve, hogy egy megközelítően sík szabad felületű porózus fal­ból és a kezelőfolyadékot a porózus falon át­juttató szervből áll. Állandó folyadéflshártya fenntartása egy poró­zus fal sík felületén több tényezőtől függ. Ennek a hártyának a vastagságát gondosan e kell állítani, például a betáplálási nyomás szabályozásával, hogy a kezelt anyag a kívánt részleges vagy teljes bevonáséihoz szükséges mennyiségű kezelőoldatot kapja anélkül, hogy a porózus fallal közvetlenül érintkezzék. Fona­lak vagy szálak alkotta bundáik kezelése esetén a hártyavastagságot célszerűen úgy állítjuk be, hogy a bevonás teljes legyen. Viszont végtelen fóliák esetélben azokat érintőlegesen vezethetjük a folyékony hártya felülete mentén, hogy csu­pán az egyik oldalukat érje a folyadék. A folyőkonyhártya tartósságát előimozdítihat­juk a porózus falon lévő folyadék felületi fe­szültségének csökkentésével, például nedvesítő­szareket adva hozzá, vagy azzal, hogy a fal széleit alkalmas alakúra képezzük ki. A porózus falon átjuttatott kezelő folyadék mennyisége annál nagyobb lehet, minél gyor­sabban hiaiad az -anyag a porózus fal előtt, és minél töblb folyadékot kívánunk az anyagra juttatni. A találmány érteiméiben ennek a mennyiségnek nincs határa. Változik a folya­dék és a kezelt anyag természetével, az utóbbi méreteivel és függ azoktól a műveletektől, amelyeknek az anyagot utólbíb alá kívánjuk vetni. A fent felsorolt paraméterek beállítása a szakértő feladata, és annak köteles tudásához tartozik. Minthogy a ' találmány értelmében a kezelt anyag egyáltalán nem érintkezik súrlódó tárgy­gyal, az anyag sebessége nincs korlátozva. En­nélfogva ezzel az eljárással igen nagy sebes­séggel mozgó anyagok kezelhetőik, ami szüksé­ges is az ipán termelésben. A találmány szerinti eljárásban igen válto­zatos természetű kezelő folyadékok, használha­tók. Így például a textiliparban alkalmazható irező és/vagy an tiszta tikus szerek homogén olajos termékek vagy emulzióik alakjában, to­vábbá enyvezőszerefc ragasztóik alakjaiban ere­deti állapotukban vagy egy illó oldószerben oldva, amikor is p ragasztószer az oldat elipá­rolgása után rögzítődik a fonálon. Felsorol­hatok még más lehetséges kezelőszereik is, mint például színezékek, kikészítőszerék stb. A mozgó anyag a porózus falfelület bármi­lyen helyzetében kezelhető, minthogy a folyé­kony hártya tartóssága nem függ érezhetően a fal elhelyezésétől. Ez a tulajdonság különö­sen előnyös, mert lehetővé teszi a kezelést igen nehéz elhelyezés és súlyos zsúfoltság eseté­ben is. A találmány szerinti berendezés áll elsősor­ban egy megközelítően sík szabad felületű po­rózus faliból. Ennek a falnak a szemesefmoim­íga széles hatások között változhat, és elő­nyösen néhány mikron és fcb. 100 mikron közé esik. A hasznos felület méreteit általaiban fo­nál esetében annak vastagsága, szalag esetében pedig annak vastagsága és felülete szerint vá­lasztjuk meg. Az utóbbi esetiben a porózus fal felületét körülhatárolhatjuk előnyösen egy kerettel, ablakkal vagy bármely más alkalmas módon, ami lehetővé teszi a mozgó anyag egy részének kezelését vagy a folyékony hártya tartósságának fokozását. A fal vastagsága vál­tozhat, és elsősorban a falat alkotó anyag ter­mészetétől függ, ami viszont a gyártás körül­ményein múlik. A falat alkotó porózus anyag lehet például egy fémponból vagy ötvözeteik, mint például acélok vagy bronz porából zsu­gorított, de lehet porcelán, alumíniumoxid, üveg vagy műanyag, mint például poliamid, politetraifluoretilén vagy poliolefdn alapú zsu­gorított anyag is. A találmány szerinti berendezéshez tartozik a kezelő folyadékot a porózus falon nyomás 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 Egyik legfontosabb tényező a kezelő folyadék viszkozitása. A gyakorlatban egy ilyen folya­déknak igen változatos jellege lehet a homogén oldatoktól az olajokon át egészen az igen sűrű so enyvezőszerekig, beleértve az olyan heterogén folyadékokat is, mint a diszperziók ós emulziók. A viaszok az olajokkal egy beszámítás alá es­nek, mert folyadékká alakíthatók át a viaszt betápláló vezeték fűtésével. A kezelő folyadék 35 viszkozitásától függ a pórusátmérő kiválasztása, azaz a porózus fal „szemcsefinomsága'', amely­nek, annál finomabbnak kell lennie, minél ke­vésbé viszkózus a folyadék. Diszperziók eseté­ben a fal közepes póirusátmérőijét nagyobbra 40 kell választani a diszperzióban lévő folyékony és szilárd részecskék középátmérőjénél. A szem­csefinomságtól függ az a nyomás, amelyet a folyadéknak a porózus falra kell gyakorolnia, és ennek a nyomásnak olyan nagynak kell len- 45 nie, hogy a falon áthatoló folyadék állandó folyadékhártyát tartson fenn. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom