155485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módsoított aminotriazin-gyanta előállítására és e gyanta keverékei kis nyomáson önthető és utóformázható lemezek előállításához

155485 ni ahhoz, hogy olyan gyaratát nyerjenek, amely Melegítő stabilitású és az impregnálandó papír­ra könnyen felvihető. Sűrű, nagyon viszkózus paszták alakjában ismeretesek különböző arányú melamin-íorimal'- 5 dehid^alkanolamin kondenzáltumok (880 189 szá­mú francia szabadalom). Ezek a termékek csak cellulóz-szövetek kikészítésére alkalmasak. E gyanták vizes oldatban történő előállítási módjai lényegesen különböznek a jelen talál­mány tárgyát képező módosított aminotriazrJn­-^gyanta előállítási módjától. Azt találtuk, hogy lehetséges egyszerű és gazdaságos úton alacsony nyomáson formázható lemezlakét eiőáliítiani oly módon, hogy egy 15 alkanolaminoklkal módosított amiraotiriazin­-gyantát megfelelő arányban hagyományos amánotriazin-gyantákkal keverünk. Ezek a keverékek nagyon jó eredményekikel alkalmazhatók utótformázhaító lemezek előállí- 20 tására is. Alkanoilaminok felhasználása a bennük levő N-atoni polaritása miatt lehetővé teszi olyan kondenzátuimoik nyeréséit, amelyeik jól oldódnak vizes vagy vizes-alkoholos közegben. 25 A megjavult oldhatóság következtében, kevés­bé viszkózus oldatokat kapunk, .azonos gyanta­tartalömimaJ; eziérlt keverékeik rendes amdno­triazkHszirupokkal ((melamin-szirupokikal) kis 30 viszkozitásúak, és a leimezek előállításához hasz­náüt különböző típusú papírok könnyebb im.— pregnálását teszik lehetővé. A találmány szerinti eljárás megvalósítására használt alkanolaminok. a kondenzáció szem- 35 pontjából három-funkciósak. A kondenzációs reakció vagy az alkohol-csoportokon vagy az aminocsoport aktív hidrogénjein megy végbe. Ez a tulajdonság (kétségtelenül előnyös az impregnált papírok formázása folyamán véigbe- 40 menő teljes megkeményedéskor, mert lehetővé teszi olyan lemezek előállítását, melyeknek fe­lülete rendkívül ellenáll mechanikai, hő- és kémiai hatásoknak még akkor is, ha a bemié­nyedés alacsony nyomáson megy végbe. 45 A módosított aminotriaziin-gyanta úgy készül, hogy lényegileg vízmentes közegiben paratfor­maldahidet ós alkanoiamint előkondenzálunk előnyösen 1—i3,S mól formaldehid: 1 mól alka- 50 nolamin arányiban. Erre a célra különböző típusú alkanolaiminoík, például trietanolamin és tributanoiamin hasz­nálhatók. A kondenzációs reakció széles hőimér­sékilet-határok között, előnyösen 70 C° és 100 55 C° között mehet végbe. A nyerít előkondenzátum folyékony és sta­bilis. Keveríetés és melegítés közben amino­triaztemal keverjük, össze (pontosabban mel~ aminnal, de benzoguanamin, aeetoguanamin stb. 60 is használható), majd szükség esetén további paraformaldeiMd^mennyiséget adunk az elegy­hez, és a kondenzációt folytatjuk. Általában az aminotriazin moláris mennyi­sége kétszerese az alfcanolamin mennyiségé^ 65 nek; más arányok, szintén lehetségesek. A paraformialdehid teljes mennyisége (mól­ban kifejezve) általában kétszerese' a bázisok mennyiségének; ez a mennyiség sincs azonban korlátozva. A kondenzáció folyamán bizonyos mennyi­ségű toluol adható a reafacióelegyhez, és a reakció során képződött víz kidesztillá'lhafó víz^toluol azeotiroip formájában. Ez azonlban nem. elkerülhetetlenül: szükséges, és a konden­záció második része végbemehet a reakció so­rán képződött víz jelenlétéiben is. A kondenzációt addig folytatjuk, amíg az azeotrop desztilMoió be nem fejeződik, vagy az elegyet elegendő ideig, így 30—60 percen át visBzaífolyaító hűtő alatt forraljuk. A kondenzáció végén az elegyet vízzel vagy víz és alkohol keverékével úgy hígítjuk, hogy a gyantatartalom a kívánt mennyiségű, rend­szerint fcb. 50'% legyen. Az így kapott sűrű oldat tiszta, és nagy tárolási stabilitású (20 C°-on 6—>12 hónap). Mint fentebb említettük, a keverékben levő nitrogén polaritása miatt az elegy viszkozitása alacsony {55—60% szárazanyag-tartalom esetén 150—400 cP a Drage^féle viszkozitás). Ez a viszkozitás lehetővé teszi, hogy a hagyományos, 40'—50 cP viszkozitású aminotriazin (általában melamin) oldatokkal olyan keverékeket készít­sünk, amelyeik különösen alkalmasak impreg­nálási műveleteikhez. A módosított gyanta víz­zel vagy víz-alkohol keverékkel könnyen hígít­ható 3—4-szeres térfogaiig. Az alacsony nyomáson formázható vagy utó­formázható lemezek előállításához szükséges gyantaoldatok készítéséhez felhasználható mó­dosított gyanta és a módosítatlan gyanták olda­tainak keverési arányai széles hatáirokon belül váltó ztatbatók. Kis nyomáson formázható lemezeik készítése terén jó eredményeiket adó keverékek azok, amelyekben a találmány tárgyát képező módo­sított amínotriazán-gyánta 3—15 súly'% mennyi­ségiben van jelen, a módosítatlan amninotriazin­-gyanita mennyisége 30—55%, és a keverék összsúlyának. 40—60 része víz. Más arányokat szintén alkalmazhatunk. Az ily módon készített oldatok alkalmasak papírok, impregnálására és a lemezek megfelelő szárítás utáni formázására. Nem szükséges az így elkészített keverékeket azonnal felhasznál­ni, mert azok bizonyos ideig (legalább 3 napig) raktárodhatók, viszkozitásuk változatlanul 40— 50 cP marad. Az impregnált .papírok formázása az alacsony nyomású műveletek általános körülményei kö­zött, így 12 kg/em2 nagyságrendű nyomáson, kb. ,140 C° hőmérsékleten és kib. 10 perc formá­zási idő alatt történik. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom