155482. lajstromszámú szabadalom • Mérőátalakító főleg nyúlásmérőbélyegek alkalmazásával

155482 3 4 hetséges a bélyegkivezetések igénybevételének kis értéken tartása egyrészt a deformációs út kicsiny értéke miatt (a kivezetésnek is kis­mértékben kell deformálódni), másrészt a fe­szültségtér olyan a mérőtest geometriai alakja révén, hogy a nyúlásmérőbélyeg aktív felületén túl a kivezetések alatti részeken már kicsi a mechanikai feszültség értéke, és így a kivezeté­seket nem veszi jelentős mértékben igénybe. A túlterhelés okozta káros igénybevételt is ki­küszöböli egy furat és csap segítségével. Lehe­tőséget nyújt a mérőtest cseréje nélküli mérés­határváltásra, az erő támadáspontjának meg­változtatásával, vagy más esetben több külön­féle méréshatárú erőmérőtest és alkalmasan megvalósított furatcsap hézag egyidejű kivite­lezésével. A geometriai alak meghatározásánál elsőren­dű követelmény a megfelelő feszültségű helyek létesítése. A mérőtesten, a megfelelő feszültség­gyűjtő helyeket furatok segítségével valósítot­tuk meg és az érzékelők alatti felületeken a kívánt feszültségi állapotot csavaró igénybe­vétel létesíti a furatok mellett létesített karok segítségével. így biztosítható, hogy a nyúlás­mérő ellenállások deformációjához szükséges igénybevétel csak a furatok által definiált szűk — a nyúlásmérő geometriai méretének meg­felelő — tartományra korlátozódjék, míg a többi csatlakozó rész nagy merevségűre készít­hető. A túlterhelésgátláshoz a kis csavaró de­formáció, a merev karok révén nagyítható fel és a biztos felfekvést a furat és csak egy alkotó pár menti felfekvése oldja meg. Az a tény, hogy a 'mérőtest érzékelőt hordozó része, az aktív erőt átadó kar és a reakcióerőt biztosító karok egy síkban vannak, és a karokra merő­leges furat méretét a nyúlásmérő ellenállások geometriai méretei és a szükséges feszültségi állapot határozzák meg, nagyon kis szerkezeti magasságot eredményező konstrukció alakít­ható ki. A találmány szerinti mérőelemet az 1. ábra mutatja. Több méréshatárú kivitelre, a változó erőátadási. helyekkel a 2. ábra és változatlan erőtamadási ponttal a 3. és 4. ábra mutat pél­dát. A találmány tárgya olyan mérőelem kialakí­tás i(l. ábra), amely formájában E alakhoz ha­sonlítható. Az E alak 1 alsó és 2 felső szára a 3 furatokban elhelyezett csavarok segítségével, vagy más módon a 4 alaphoz van mereven rög­zítve, amely biztosítja a reakcióerő kialakulását. A középső 5 szár nem fekszik fel az alapra, hanem a mérendő 6 nyíllal jelölt aktív erő fel­vételére van alkalmas módon kialakítva. A három szárat a 7 járom kapcsolja mereven ösz­sze és az összekapcsolás a 8 furatok segítségé­vel kialakított részekkel nyert megvalósítást. Ilyen módon, a középső 5 szár és a két szélső 1 alsó és 2 felső szár közötti 9 és 10 szakaszok egyidejűleg ellentétesen vannak igénybe véve az L karon működő mérendő erő hatására. Az igénybevétel mértéke és a mechanikai feszült­ség mező kialakulása a 8 furat D' geometriai méretével a (c, e) koordinátákra, valamint az a, b, d' méretekkel meghatározott, csavarásra igénybe vett 7 járom méreteinek megállapítá­sával állítható be a kívánt mértékre. A 7 járom ellentétesen csavarásra igénybe vett 9 és 10 szakasza a felső felületen a 11 és 12, valamint az alsó felületen a 13 és 14 nyúlásérzékelő ellenállások nyernek elhelyezést, amelyek aktív iránya szöget — példánkban 45°-os szöget — zár be az 1, 2 és 5 szárakra merőleges, velük egy síkban levő 7 járom 15 tengelyével. A nyúlásmérő ellenállások kivezetéseinek az alap­hoz képesti elmozdulását a járomban létesített csavarás létesíti, amely a csavarás tengelyétől mért kis távolság miatt, kis elmozdulást jelent. A mechanikai feszültség csúcsértéke felső fe­lületén a 8 furatok eredményeként a 7 járom alsó és felső felületén a csavarási tengely hosz­szában rohamosan csökken, így a nyúlásmérő ellenállások kivezetése és a huzalrács közötti kapcsolat helyén már igen kis értékű. E két hatás — a szélső szál kis távolsága és a kis mechanikai feszültségértéke — együttesen ered­ményezi a kivezetések kis igénybevételét. To­vábbi jelentős eredmény, hogy a mérőtest me­chanikai önrezgésszáma is kedvező értékűnek készíthető el. A 2. ábra szerinti kivitelnél a különféle nagy­ságú 16/17 és 18 nyilakkal jelölt erőknek meg­felelő méréshatár váltást a középső 5 száron a teher támadáspontjának a csavarás tengelyé­től mért Li, L2, ill. L3 távolságra történő ki­alakításával, minden más méret változatlan ér­téke mellett egyszerű módon lehet megoldani. Természetesen a három erő felvétele csak pél­dakénti és adott esetben a szükséges mérés­határ váltások tetszés szerinti számban készít­hetők el. A találmány szerinti mérőelemen — mind az 1. ábrán, mind pedig a 2. ábrán — a túlterhelés elleni védelem egy, a 7 járomtól mért H hosszúságú, a kívánt deformáció nagyí­tásától függő karon létesített, az E alak mind­három, 1, 5 és 2 szárán átmenő 19 furatban elhelyezett 20 csappal van megoldva. A 19 furat és a 20 csap illesztése olyan T hézaggal törté­nik, hogy a furat és csapátmérők (D—d) kü­lönbsége a deformáció okozta lehajlás, az L (vagy LL, Lg és L3) és H karok arányában meg­növelt mértékével legyen egyenlő. Lehetséges a 20 csap szoros illesztése az 1 alsó és 2 felső száron átmenő 19 furatban, de a középső 5 szár­ban ekkor a furat és csap átmérők különbsége az előző érték kétszerese. Az 1. vagy 2. ábrák szerint kialakított több mérőtest sorbakapcsolásának egy-egy példa­ként! lehetőségét mutatja a 3. és 4. ábra. Ez a kivitel biztosítja méréshatár terhelés közbeni váltását. Az egyes mérőelemek közvetlenül is kapcsolhatók egymáshoz, az adott példának a 21, ill. 22, 23 közbetét darab'(ok) szolgál(nak) az összekapcsolásra. 10 15 20 25 Í0 35 40 45 50 55 fiO O

Next

/
Oldalképek
Tartalom