155475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ívporlasztással való folyamatos aprításra, főként kémiai reakciók folyamatos lefolytatásához

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 26. (ME—773) Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. IX. 01. 155475 \ * '\..„ / y f 31 iVe a ^ Szabadalmi osztály: 12 h; 21 h 29—32; 50 c Nemzetközi osztály: B 01 k; H 05 b; B 02 d Decimái osztályozás: Dr. Mészáros Lajos egyetemi adjunktus, Szeged Eljárás és berendezés ívporlasztással való folyamatos aprításra, főként kémiai reakciók folyamatos lefolytatásához Kémiai reakcióknál a reagensek érintkezési felületének mértéke rendszerint igen nagy jelentőségű a reakció lefolytatása szempontjából. Sok esetben ez a körülmény dönti el a reakció beindíthatóságát, mint pl. a szerves fémvegyu- 5 letek előállításiánál. Ezek a reakciók nehezen, csak aktiválás mellett indulnak be, pl. magas hőmérséklet vagy aktiváló adalékok alkalmazásával. Ha azonban a fém kellő finomságú, nagy fajlagos felületű, akikor aktiválásna nincs io szükség. Ezért ezek a reakciók csak akkor tehetők folyamatossá, ha a fém fajlagos felülete igen nagy. Találmányom célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a viliamosánamot többé-kevésbé ve- 15 zető szilárd testek a milliméter ezred-milliomod részének megfelelő szemeseméretű köddé, ill. füstté apríthatok. Találmányom tárgya eljárás ívporlasztással való folyamatos aprításra, főként kémiai reak- 20 ciók folyamatos lefolytatásiáihoz, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Találmányo'm azon a felismerésen alapul, hogy a szikraifoirgácsolás műveleténél is alkalmazott jelenség megfelelő körülmények között 25 alkalmassá tehető a kitűzött oél elérésére. Ez az önmagálban ismert jelenség ugyanis abban áll, hogy a villamos ívet elhagyó szikrát igen magas hőmérsékleten izzó parányi részecske képezi, amely az elektródából válik ki. Ezt a 30 jelenséget eddig arra használták, hogy nehezen megmunkálható testeket ily módon munkáljanak meg. A célkitűzés megfordításával s a villamos ívből szikrák alakjában távozó parányi részecskék hasznosításával az elektróda anyagának nagy fajlagos felületű szemiosehalmazzá való alakítása megvalósítható. A találmány szerinti eljárás tehát az elektróda anyagának ívporlasztással való folyamatos aprítására, 1 ... 1OO0 milhmilkron szemcselméiretű por előállítására vonatkozik, főként kémiai reakciók folyamatos lefolytatásához, katalizátor, szerves fémvegyület és hasonlók előállításához. Az eljárás lényege, hogy az önmagában ismert szikraforgácsolási eljárást alkalmazva, a porlasztandó testet szikraköz elektródájaként képezzük ki. A szikrafcözben uralkodó villamos térerősséget — az elektródák távolságának, ill. az elektródák faszültsógkülönlbségénefc változtatásával — váltakozóvá tesszük. A porlasztandó elektródának a szikraközből szikrák alakjában kilépő izzó részecskékkel eltávozó, elfogyó mennyiségét szükség esetén az elektróda folyamatos előtolásával pótoljuk. A teljesítmény megsokszorozható és ezzel az eljárás nagyüzemivé tehető, ha a porlasztandó test durva szemcséinek halmazát iktatjuk az áramkörbe és a halmazt — pl. rázassál, forga-155475