155438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azinok előállítására

155438 3 4 Az I. általános képletű azinokat úgy állítjuk elő, hogy valamely II. általános képletű vegyü­letet, vagy olyan II. képletű vegyületet, vagy olyan II. képletű vegyületet, melyben az egyik vagy mmdkét karfooxil-asoport funkcionális származék formájában van jelen, vagy ezek tautomér formáit — e képletben Rj, R2, R3 és R4 jelentése az I. képlet szerinti — gyűrű záródást eredményező1 reakciókörülmények pl. felemelt hőmérséklet hatásának tesszük ki. A II. általános képletű vegyületeket, vagy ezek funkcionális származékait úgy állítjuk elő, hogy pl. valamilyen III. képletű í^-ditio-ibikarbami­dot (2,5-ddthio-ibiurea, vagy IN^N'-ibisz-tiokarba­moil-lhidfazin) — e képletben Rí és R2 jelen­tése az I. képletnél megadottal azonos — vagy ennek kétbázisú sóját, különösen alkálifémsóját, vagy ilyen III. általános képletű 2,5-ditio­-bifcarbaimid valamely tautomér formáját vala­milyen IV. általános képletű és a hidroxil­csoportján reakcióképesen észterezett onhidr­oxiallkánsav — e képletben R3 jelentése az I. képlet szerinti — .molárisán kétszeres meny­nyiségű észterével, vagy ennek a kiarboxilcso­pcrtra vonatkoztatott funkcionális származéká­val reagáltatjuk. Minthogy a II. általános kép­letű vegyületek kondenzálószerek nélkül is könnyen az I. általános képletű végtermékké alakulnak át, a találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja abból áll, hogy egy III. általános képletű vegyületet vagy tautomerjének valamilyen kétbázisú sóját molá­risán legalább kétszeres mennyiségű IV. általá­nos képletű a-hidroxialkánsav hidroxilcsoport­ján észterezett reakcióképes származékával, vagy ennek karboxilcsoportjára nézve funkcio­nális származékával felemelt hőmérsékleten reagáltatjuk és így közvetlenül kapjuk az I. általános képletű vegyületeket anélkül, hogy a II. képletű közbenső terméket vagy annak funkcionális származékát elkülönítenénk. A III. általános képletű vegyület sóját pl. in situ állíthatjuk elő, valamilyen bázisnak vagy vala­milyen gyenge sav sójának pl. nátriumaeetát­nak hozzáadása útján. A reakciót példának okáért valamilyen rövidszénláneú alkanolban, így etanolban, propanolban vagy butanolban 50—190 C°-on, előnyösen az alkalmazott oldó­szer forráspontján valósítjuk meg. A IV. álta­lános képletű savaknak a hidroxilcsoporton reakcióképesen észterezett származékaiként al­kalmasak pl. a halogénhidrogénsav — és szul­fonsavészterek, különösen az arenszulfonsav-és metánszuMonsav-észterek, vagyis a rövid­szénláncú 2-lhalogén-, 2-arénszulfoniloxi- és 2--metánszultfoniloxi-alkánsavak. Ezen reakció­képes észterek ikarbonilcsoportra nézve funkcro­nális származékaiként, pl. az anilidek és a rövidsziénláneú alkilészterek, azaz a 2rhalogén-, 2^arénszulfoniloxi- és 2-fmetánszulfoníloxi­-alfcánsavanilidek ill. a megfelelő észterek al­kaöcnasak. A III. és IV. képletű kiindulási anyagok isimertek, illetve, az ismertekkel analóg módon előállíthatók. Egy másik eljáirásváflltozat szerint — ez kü­lönösen olyan I. általános képletű vegyületek előállításánál alkalmas, melyeikben az R3 és az R4 helyettesítő különböző — a III. képletű 2,5-ditio-foikarbainid helyett egy V. vagy VI. képletű tioszemikailbazont, vagy tautomér for­májának sóját — e képletekben Rí, R2, R:s és R4 jelentése az I. képlet szerinti — egy IV. általános képletű «-hidroxi^alkánsavnak az előbbi eljárásnál definiált valamilyen származé­kával legalább ekvimoláris mennyiségben me­legen reagáltatunk. A reakciót ugyanúgy kivi­telezzük, mint a 2,5Hditio-foifca>rbamid haszná­latánál. Az V. és VI. általános képletű tioszemikarba­zonokat pl. úgy nyerjük, hogy rodanint, vagy 3- és/vagy 5-helyzetben az R2 illetve Rj meg­határozásainak megfelelően és/Vagy R/, illetve R3l meghatározásainak megfelelően helyettesí­tett rodanint 4-helyzetben Rj-el illetve R2^vel helyettesített 3-tioszemikarbazidokkal reagáltat­juk. A 3t-helyzetiben helyettesítetlen rodaninok helyett ezek reakcióképes származékait, azaz a tautomér ímerkaptovegyüLetek funkcionális származékait is alkalmazhatjuk, ilyenek pl. a rövidszénláncú 2-<(alkoxikarbonilmetiltio)-2--tiazolin^4-onofc és a 2-i(alkoxikarbonilmetiltio)­-5-aIkil-2-tiazolin^4-onok. Egy harmadik eljárásváltozat szerint az olyan I. általános képletű vegyületeket, melyekben az R|, R2, Rá és R/, helyettesítők azonosak, úgy is előállíthatjuk, hogy valamely VII. álta­lános képletű tiazolidindiont, vagy rodanint — e képletben X oxigén- vagy kénatomot jelent, Ro és R4 jelentése az I. képlet szerinti — valamely hidrazinsó fél mólnyi -mennyiségével reagáltatjuk. Ezt a reakciót előnyösen feleiméit hőmérsékleten pl. a reaikciókomponensek e célra alkalmas rövidszénláneú alkanolban így etanolban, vagy butanolban történő forralásával valósítjuk meg. Végül az olyan I. általános képletű vegyülete­ket, melyekben az Rí helyettesítő nem hidro­génatom egy negyedik eljárásváltozat szerint úgy állítjuk elő, hogy egy VIII. általános kép­letű aziht, — e képletben R1( R» és R4 jelen­tése az I. képlet szerinti, R2' hidrogénatomot, vagy az I. képlettel kapcsolatiban R2-re meg­adott helyettesítőket jelenti, mimellett az Rí és az Rí' helyettesítők közül legalább az egyik­nek hidrogénatomnak kell lennie — savmeg­kötőszer jelenlétéiben vagy egy IX. általános képletű vegyület reakcióképes észterével — e képletben R2 jelentése az I. képlet szerinti —• reagáltatjuk éspedig legalább molárisán két­szeres mennyiségű észterrel, ha a VIII. képlet­ben mind az Rí mind az R2' helyettesítő hidro­génatom, illetve legalább ekvimoláris mennyi­ségű észterrel, ha a VIII. képletben az említett helyettesítők közül csak az egyik jelent hidro­géniatomot, vágy a VIII. képletű vegyületet valamely X. általános képletű vegyület reakció­képes észterének legalább ekvimolekuláris 10 15 20 25 SO S5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom