155420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinkarbonsavészterek előállítására

155420 10 a benzol-etanol elegyet atmoszferikus nyomáson ledesztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott reakeióterméket kb. 105 C° hőmérsékleten és 10 torr nyomáson frakcionáltan desztilláljuk. A nikotinsav-etilészterre vonatkozó hozam az elméleti érték 89%-a, a reakcióba vitt és tényleg felhasznált riikotinsavra vonatkoztatva. A regenerált benzol-etanol elegy közelítőleg 0,1% (súly/térf.) vizet tartalmiaz, és tisztítás nélkül újra felhasználható észterezésre. A mdlekulaszita a szokásos módon regenerálható. 10. példa: 3i?0 g (3 mól) nikotinsavat, 1750 ml (30 mól) absz. etanolt és 7,3 g (45 millimól) szublimált vaskloridot szobahőmérsékleten acél autoklávba adagolunk. 3 A pórusátmérőjű, 300 g súlyú molekulaszitát nyomásálló Soxhlet-készülékbe töltünk, majd az autoklávot a rászerelt nyomásálló Soxhlet-készülékkel együtt (lásd a rajzot) nitrogénnel átöblítjük, és élénk keverés közben közelítőleg egy óra alatt 170 C°-ra melegítjük, miközben a nyomást nitrogénnel közelítőleg 15 atü értéken tartjuk, úgyhogy a reakcióelegy 170—175 C°-on forrjon. Ilyen reakciókörülmények mellett folytatjuk a keverést még 3 V2 órán át, miközben a nedves etanolgőzök a nyomásálló Soxhlet-készülék felső részében kondenzálnak, és a nedves, közelítőleg 30 C° hőmérsékletű kondenzátum a nyomásálló Soxhlet-készülék alsó részébe betöltött molekulaszitán megszárad, majd folytonos áramban visszajut az autoklávban levő forró reakcióé légybe. Ezután a rendszert lehűtjük, és a fölös etanolt atmoszferikus nyomáson ledesztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott reakeióterméket aktívszénnel derítjük, és a szűredéket kb. 105 C° hőmérsékleten és 10 torr nyomáson frakcionáltan desztilláljuk. A nikotinsav^etilészter hozam meghaladja az elméleti érték 90%-át, a reakcióba vitt és ténylegesen felhasznált nikotinsavra vonatkoztatva. A regenerált etanol kb. 1,3% (súly/térf.) vizet tartalmiaz. A molekulaszitát a szokásos módon lehet regenerálni. 11. példa: 185 g (1,5 mól) nikotinsavat, 875 ml (15 mól) absz. etanolt, 875 ml desztillált benzolt és 4,0 g (30 millimól) szublimált alumíniumkloridot szobaihőmérsékleten acél autoklávba adagolunk. Ezt követően 300 g súlyú, 3 Ä pórusátmérőjű molekulaszitát nyomásálló Soxhlet-készülékbe töltünk. Az autoklávot a rászerelt nyomásálló Soxhlet-készülékkel együtt (lásd a rajzot) nitrogénnel átöblítjük, és élénk keverés közben kb. másfél óra alatt 190 C°-ra melegítjük, miközben a nyomást nitrogénnel közelítőleg 20 atü értéken tartjuk, úgyhogy a reakcióelegy 185—195 C°-on forr. Ilyen reakciókörülmények között további 5 órán át keverjük és forraljuk a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alatt, miközben a nedves benzol-etanol gőzök a nyomásálló Soxhlet-készülék felső részében 5 kondenzálnak, és a nedves, hideg kondenzátumot a nyomásálló Soxhlet-készülék alsó részébe töltött molekulaszita kb. 10 C°-on megszárítja, majd a kondenzátum folytonosan viszszafolyik az autoklávban levő forró reakció-10 elegybe. Hűtés után a benzol-etanol elegyet atmoszferikus nyomáson ledesztilláljuk. A desztillációs (maradékként kapott reakeióterméket közelítőleg 5 C°-on aktívszénnel derítjük, és a szűredéket kb. 105 C° hőmérsékleten és 10 torr 15 nyomáson frakcionáltan desztilláljuk. A nikotinsav-etilészter hozam az elméleti érték 82%,-a, a reakcióba vitt és ténylegesen felhasznált nikotinsavra vonatkoztatva. A rege-20 nerált benzol-etanol elegy közelítőleg 0,1% (súly/térf.) vizet tartalmaz, és tisztítás nélkül újra felhasználható észterezésre. A molekulaszitát a szokásos módon lehet regenerálni. 28 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás olyan piiridinkarbonsav-alkilészte-30 rek előállításéra, amelyekben az alkil-gyök 2—4 szénatomot tartalmaz, piridiinkarbonsavak és 2,—4 szénatomos alkanolok reagáltatása útján 1.20—12.30 C° hőmérsékleten és 0^50 atü nyomáson, inert-gázok jelenlétében és adott eset-35 ben vivőgáz jelenlétében, molekulasziták felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a reakció közben képződő vizet a reakeióelegyen kívül 10—50 C° hőmérsékleten távolítjuk el folyamatosan a molekulaszitákkal. 40 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót visszafolyató hűtő alatt olyan Soxihlet-készülékben folytatjuk le, amely a molekulaszitákat 45 tartalmazza. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakció közben képződő vizet a reakeióelegyen kívül folytonosan olyan molekulaszitán ábszorbeáltatjuk, amelynek pórus-átmérője kisebb, mint a nem-adszorbeálandó alkohol- és vivőanyag-molekulák kritikus mérete. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 2—10 A pórusátmérőjű molekulaszitát használunk. 5. Az 1—>3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 2—4 Ä pórusátmérőjű molekulaszitát 60 használunk. l6.

Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 3 A pórusátmérőjű molekulaszitát használunk. 65 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti 5